Menu

A CSMZ-ből a CERN-be és az ITER-be

A CSMZ-ből a CERN-be és az ITER-be
Segíthet az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kísérleti berendezéseinek korszerűsítésében a Csepecki Mechanikai Művek (CSMZ) – jelentette ki Anatolij Kraszilnyikov, a dél-franciaországi Cadarache kutatóközpontjában épülő Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor (ITER) oroszországi ügynökségének vezetője.

 

A szakember elmondta, hogy a részecskegyorsítóban használt elektromágneses rendszerek modernizálásra szorulnak, amihez alacsony hőmérsékletű szupravezetőkre van szükség. A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern nukleáris fűtőanyagokat gyártó cégcsoportjához, a Paksi Atomerőműbe is szállító TVEL-hez tartozó CSMZ az ITER-program keretében már állított elő szupravezető szálakat, amelyeket ilyen kábelek készítéséhez használtak – emlékeztetett Kraszilnyikov. Mint elmondta, bízik abban, hogy ha CERN új tendert ír ki ilyen anyagok szállítására, akkor az orosz cég is ajánlatot tesz és elnyeri a megbízást. Ezt a reményt csak megerősítette Konsztantyin Vergazov, a társaság vezérigazgatója, aki mint mondta tárgyalnak a CERN-nel, amelynek küldöttsége járt is már a CSMZ-nél.

A CERN-nel szorosan együttműködő ITER-nek köszönhetően újjászületet a szupravezetőket gyártó ágazat Oroszországban, és az új megrendelések csak segíthetnek a CSMZ-nek az így szerzett tapasztalatok megőrzésében, megerősítésében – fejtegette Kraszilnyikov. Hozzátéve, hogy szóba került a magas hőmérsékletű szupravezetők kísérleti-ipari gyártásának megindítása is az udmurtföldi Glazov városában működő üzemben, ami a moszkvai Kurcsatov kutatóintézet és általában a Roszatom konszern közreműködésével kezdődhetne meg.

Az ITER-programban Dél-Korea, az Egyesült Államok, az Európai Unió, India, Japán, Kína és Oroszország vesz részt. Azt remélik tőle, hogy a Napban zajló folyamatok „másolásával” néhány száz másodpercig a bevitt energia tízszeresét – 50 megawatt segítségével 500 megawattot – tud megtermelni. A létesítmény, amelyben a plazmát úgynevezett tokamakban, vagyis tórusz alakú elektromágnes által létrehozott mágneses térben tárolják, várhatóan 15 milliárd euróba kerül, és a tervek szerint 2020-ban indul el.

Az ITER jövő héten hivatalba lépő, új vezérigazgatója, a francia Bernard Bigot a közelmúltban Oroszországban járt. Találkozott a Kurcsatov intézet, valamint az orosz ITER-ügynökség vezetőivel, és tárgyalt Szergej Kirijenkóval, a Roszatom vezérigazgatójával is.

 


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére