Menu

Az atomenergiának nincs alternatívája

Az atomenergiának nincs alternatívája
Az alternatív energetika és a palagáz nem helyettesíthetik az atomenergiát a világ energetikai rendszerében. Ezt jelentette ki Yukia Amano, a MAGATE főtitkára a Tver-megyei Udomle városban lévő Kalinyini Atomerőmű meglátogatása alkalmával.

 

Nyikolaj Podlevszkich, a Zürich Capital Management analitikai osztályának vezetője hangsúlyozta, hogy az új megújuló energiaforrások közül a szél, a napsugárzás és a biomassza energiájának átalakítása fejlődött a legerőteljesebben, de ezek közül az energiaforrások közül valamennyinek jelentős hátrányai is vannak.

A bioetanol kinyerése, magas önköltségén és az energiaképződésnek a felhasznált energia mennyiségéhez viszonyított alacsony együtthatóján kívül, jelentős vetésterületeket és sok vizet igényel, melyeket viszont élelmiszerek termeléséhez lehetne felhasználni. A szél- és napfény-generátorok kapacitása rendkívül alacsony. Így például a szélgenerátorok számára megállapított 282,6 GWt-os kapacitás csak annyi villanyenergiát képes előállítani, mint a tőle egyharmadnyi kapacitású hőerőművek. A naperőműveknél ez az arány még alacsonyabb, Európában például csak 10 százalékos. A megújuló energiaforrások alkalmazása azonban nagyon gyors ütemben terjed. Ennek ellenére a megújuló energiaforrások a világ energia termelésének mindössze 2 százalékát adják, így nem igazi versenytársai az atomenergiának.

Alekszander Popov, a Nemzeti Energetikabiztonsági Alap speciális projektjeinek vezetője ehhez hozzáfűzte: a nap- és szélerőművek áramtermelését valamilyen módon ki kell egészíteni. Ha például valakinek a nyaralójában az egyik vagy a másik megújuló energiaforrás működik, akkor pincéjében feltétlenül lennie kell egy dízelgenerátornak is. Országos méretekben ezt a hiányosságot az energetikai infrastruktúra bonyolultabbá tételével kénytelenek elhárítani. Hiszen ha nem fúj a szél, akkor csökken az áramtermelés, amit aztán máshonnan kell pótolni, hogy ne fordulhasson elő áramkimaradás. Ezért Európában, az utóbbi időkben egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az úgynevezett “okos rendszerek” (smart-grid), ám ezek szintén jelentős mértékben drágítják nem csak a megújuló energiaforrások alkalmazását, hanem az adott térség egész energetikai infrastruktúráját is. Gyakorlatilag a megújuló forrásokat alkalmazó energetikának már magában véve is ugyancsak drága áramforrásokra van szüksége, ráadásul egy ugyancsak drága infrastruktúra kiépítését teszik szükségessé.

A megújuló energiaforrások alkalmazása tovább fog fejlődni, de csak lokálisan. Nagy kérdés viszont, milyen ütemben. Kulcskérdés itt a lokalitás, amely alatt az értendő, hogy lehetetlen teljesen lecserélni a “nagy” áramtermelést és megújuló energiaforrások révén biztosítani például egy olyan ágazat, mint az alumínium gyártó ipar működését. A vízierőművek szintén a megújuló energiaforrások sorába tartoznak, az utóbbi időkben azonban egyre szűkül alkalmazásuk köre. Már nem sok olyan hely van a folyókon, ahova duzzasztógátakat lehetne építeni és nem szabad megfeledkezni a kedvezőtlen környezetvédelmi hatásokról sem, amelyek a vízierőműveknél és a szélerőműveknél is jelen vannak.

A megújuló energiaforrások hívei kevesebbet beszélnek erről, mint az atomerőművek állítólagos károsságáról. A 2000-es évek elején például a napenergia blokkok gyártásánál az üvegházhatású gázok emissziója jóval magasabb volt, mint amennyit a napelem működése egész időszaka folyamán megtakarított.

Leonyid Guszev az analitikai központ tudományos főmunkatársa, a palagázok felhasználásához hozzáfűzte, hogy a szénhidrogénes tartalékok nem újulhatnak meg, és az ezeket a tartalékokat felhasználó országok 20-30 év múlva forrásaik kimerülésével találják majd szemben magukat.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Mit hoznak a nem hagyományos energiaforrások?
Kell-e nekünk villamos energia?
Európa is a palagáz felé fordulhat
Bezárt az amerikai Kewaunee atomerőmű


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére