Menu

Majak radioaktivitást, sugárzás monitorozását végző rendszer ellenőrzése – hatóságközi bizottsági vizsgálat eredménye

A minták vizsgálata nem mutatta ki a Ru-106 izotóp jelenlétét, amely megerősítette, hogy a Ru-106 értéke visszaesett a szokásos szintre
A Roszgidromet,  az orosz meteorológiai szolgálat novemberben a hivatalos oldalán nyilatkozatot tett közzé az általa az Urál déli részén a légkörben mért Ru-106 izotóppal kapcsolatban.

 

Ezt követően az orosz állami atomenergetikai konszern, a Roszatom vezérigazgatójának kezdeményezésére létrehozott egy speciális hatóságközi vizsgálóbizottságot annak kivizsgálására, hogy a ruténiumszennyezés származhatott-e a Majak vállalat létesítményeiből.

A helyszíni látogatások után, a radioaktivitás-figyelő rendszerek adatbázisainak elemzése, a talajminták, illetve a rendszerek és berendezések megfelelő működésének ellenőrzése után a bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a ruténium nem a Majak létesítményeiből származik.

2017. november 29-től 2017. december 1-ig a Roszatom szakemberei, az Orosz Tudományos Akadémia Nukleáris Biztonsági Intézet (IBRAE RAN) kutatói és az orosz Szövetségi Orvosbiológiai Ügynökség munkacsoportja a Majak telephelyén látogatást tettek annak érdekében, hogy kiegészítsék a már elvégzett adatelemzést.

A bizottság elemezte a Majak sugárzásfigyelő rendszereinek adatbázisát, talajmintákat vett és vizsgált, valamint gamma-sugárzási arányok és a béta-részecskék fluxus-sűrűségére vonatkozó méréseket végzett Argajas, Metlino, Novogornij és Hudajbergyinszjk települések közelében. Ezek azok a pontok, ahol a Roszgidromet a Ru-106 normálisnál magasabb szintjét mérte a 2017. szeptember 25. és 2017. október 1. közötti időszakban.

A minták felvétele és vizsgálata egyidejűleg zajlott le a Majak létesítmény laboratóriumaiban és a Szövetségi Orvosbiológiai Ügynökség 71. Régióközi Hivatalában, Ozjorszk városában a vizsgálóbizottság tagjainak felügyelete mellett.

A minták vizsgálata nem mutatta ki a Ru-106 izotóp jelenlétét, amely megerősítette, hogy a Ru-106 értéke visszaesett a szokásos szintre, amely annyira minimális, hogy nem lehet kimutatni. A tesztek azt is jelezték, hogy a gamma-sugárzás és a béta-részecskék fluxus-sűrűsége a természetben előforduló háttérsugárzáshoz mérhetően nagyon alacsony értékek között volt.

A bizottság nem talált semmilyen bizonyítékot a sugárzás-megfigyelési rendszernek a Majak létesítményben való meghibásodására vonatkozóan.

A bizottság által végzett adatelemzés megerősíti azt a korábban bejelentett következtetést, amely szerint a Dél-Urálban korábban mért Ru-106 szintek 100-10000-szer voltak a megengedett szint alatt. Továbbá az európai és a dél-uráli nukleáris létesítményekben és erőművekben a folyamatos sugárzás-megfigyelés megerősíti, hogy a ruténium-106-koncentrációjának értéke a megadott időszak alatt nem haladta meg a lakosságra vonatkozó határérték egy ezredét.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) adatai alapján az Oroszországban 2017. október 13-tól mért Ru-106 értékek ugyanazon a szinten voltak, mint az ugyanazon időszakban Európa más részein mért értékek. A legtöbb európai ország levegőjében regisztrált Ru-106 izotóp koncentrációja a 10 μBq/m3 és 10 mBq/m3 között volt.

Az adatok azt mutatják, hogy a legmagasabb 145 mBq/m3 koncentrációt Bukarestben, Romániában jegyezték fel. A romániai szint jóval magasabb, mint bármi, amit Oroszországban észleltek.

A bizottság aggodalmát fejezi ki az információ hiánya miatt a romániai Ru-106 ilyen rendellenesen magas koncentrációjának lehetséges okairól.

A bizottság tagjai egyetértenek a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nyilatkozatával abban, hogy a Ru-106-kibocsátás nem hozható összefüggésbe az atomerőművek üzemeltetésével, mivel atomerőműben az urán hasadása során a Ru-106 mint hasadási termék mellett jelen vannak más izotópok, például ruténium-103, a cézium-137, stroncium-90 és még sok más, amelyeket Oroszországban nem észleltek.

Továbbá, a “tiszta” Ru-106 és az azt tartalmazó anyagokat általában nem a kiégett nukleáris üzemanyagból készítik. A Ru-106 kis koncentrációja a használt nukleáris üzemanyagokban lévő anyagok keverékében nehezíti a kivonást, és a termékek további gyártása drága és munkaigényes lenne.

Mindez azt jelenti, hogy a kiégett nukleáris üzemanyag újrahasznosítása nem lehet a kibocsátás forrása, mert ebben az esetben más izotópok is lettek volna a levegőből vett mintákban a Ru-106 mellett.

Meg kívánjuk továbbá jegyezni, hogy a Majak létesítmény nem állít elő “tiszta” Ru-106-ot.

Oroszországban az orvosi használatra szánt tiszta Ru-106-os izotópot nagy fluxusú atomreaktorokban állítják elő és azt radiokémiai eljárásokkal különítik el.

Az Oroszországban szükséges Ru-106 mennyisége meglehetősen kicsi, így egyetlen termékcsomag maximális radioaktivitása soha nem haladja meg a néhány tíz millicurie értéket, és az Oroszországban gyártott orvosi ruténium-106 összes tételének éves teljes radioaktivitása nem haladja meg az 1 Ci értéket.

Eszerint az egészségügyi intézmények nem tekinthetők emissziós forrásoknak az általuk használt Ru-106 nagyon alacsony radioaktivitásának köszönhetően. 2017 októberében a francia Sugárzásvédelmi és Nukleáris Biztonsági Intézet (IRSN) és a BfS, a Német Szövetségi Sugárvédelmi Hivatal megjelentette a számítógépes szimulációs modell eredményeit, amelyet a lehetséges helyek azonosítására használtak a Ru-106-kibocsátásra vonatkoztatva a levegőmintákon végzett európai mérések alapján.

Arra a következtetésre jutottak, hogy a forrás valószínűsíthető helye az orosz területen, a Volga folyó és az Ural-hegység között volt. Az IRSN 2017. november 9-i sajtóközleményében jelezte, hogy becslései szerint a ruténium-106 aktivitása a kibocsátás helyén 100-300 TBq (körülbelül 2700-8100 Ci) volt.

A bizottság egyetért a forrás aktivitására vonatkozó becsléssel a valószínű kibocsátás helyén. Az Orosz Tudományos Akadémia Nukleáris Biztonsági Intézete (IBRAE) becslése szerint, ha a “tiszta” ruténium-106-kibocsátás valószínűsíthető forrása a Volga és az Urál között lett volna, ahogy az IRSN sugallja, a légkörbe kiszabaduló Ru-106 izotóp össz-radioaktivitásának hozzávetőleg több ezer Ci értékűnek kellett volna lennie.

 

A vizsgálóbizottság legfontosabb következtetései:

  • Ha ilyen méretű “véletlenszerű kibocsátás” történt volna a Majaknál, a Ru-106 szennyeződés Ozjorszkban és más helyeken, az üzem közelében szignifikánsan magasabb lenne, mint Európában. Ennek nyomait biztos észlelték volna a bizottság november végi legutóbbi látogatása során. Ez a kibocsátás még most is nyomon követhető lenne és a független ellenőrző ügynökségek és hatóságok biztosan észlelték volna. Azonban nem ez a helyzet.
  • A bizottság szakértői úgy vélik, hogy ha ilyen nagyságrendű “véletlenszerű kibocsátás” zajlott volna a Majak területén, a létesítmény automatizált ellenőrzési és radioaktivitás-figyelő rendszerei több tíz, több száz vagy akár ezerszer magasabb értékeket mértek volna, mint a ténylegesen rögzítettek.
  • A munkahelyeken működő automatizált sugárzásellenőrző rendszerek minden bizonnyal a kontrollszintet meghaladó radioaktivitási szintet is mutattak volna. Ez pedig riasztásokat váltott volna ki, ám ilyen nem történt. Az esemény jelentősége nyilvánvaló lett volna és egyszerűen lehetetlen lett volna az ott dolgozó számos alkalmazott előtt elhallgatni, még akkor is, ha a vállalat ezt kívánta volna. A Majak személyzete és Ozjorszk lakói első alkalommal a médiából értesültek az „állítólagos” balesetről.
  • Egyetértünk az IRSN megállapításával, hogy ha egy esemény vagy ilyen nagyságú baleset történt volna, Ozjorszk lakosságát evakuálni kellett volna. Ha lett volna ilyen esemény, és nem történt volna meg az evakuálás, azok esetében, akik ki lettek volna téve a kibocsátás hatásának, különösen a telephely személyi állománya esetében az érintettek szervezetében, a ruténium-106 izotóp jelentős (vagy legalábbis kimutatható) mértékű jelenlétét lehetne kimutatni. Mindazonáltal a Majak 250 alkalmazottját, köztük a radiokémiai üzemben dolgozó személyeket 2017 októberében és novemberében egész test spektrométeres ellenőrzésnek vetették alá, de egyiküknél sem találtak ruténium-106 izotópot. Ezeknek a munkavállalóknak az ellenőrzését a Dél-Uráli Biofizikai Intézet szakemberei végezték el, amely az egyetlen olyan független oroszországi szervezet, amely ilyen típusú személyes dozimetriai ellenőrzésekre jogosult.
  • A Roszgidromet adatai szerint a rutérium-106 aktivitása a levegőmintákban (10 mBq/m3) a Dél-Urálban ugyanolyan szintű, mint Európában. Érdemes megjegyezni, hogy nincs észrevehető szintemelkedés a Dél-Uráli régió és Kelet-Európa között, ami elkerülhetetlen lenne, ha a kibocsátás forrása a Dél-Urálban a talajon vagy a talajfelszín közelében lenne.
  • Figyelembe véve, hogy ezek a mérési helyek több mint kétezer kilométerre vannak egymástól, az vélelmezhető, hogy a kibocsátás forrása valójában ezen helyeken kívül volt. Mindazonáltal még mindig nem jelenthető ki biztonsággal, hogy mi okozta a kibocsátást. Nem zárhatjuk ki, hogy egy űrobjektum, például egy ismételten a légkörbe belépett műhold, vagy annak ruténium-106 izotópot tartalmazó törmeléke lehetett a kibocsátás forrása.

 

Fotó: welt


Hozzászólások

.

ugrás az oldal tetejére