Menu

Kínában tovább késik az amerikai reaktor

Kínában tovább késik az amerikai reaktor
Újabb csapás érte azokat a kínai terveket, hogy az ország az atomtechnológia nemzetközi élmezőnyébe kerüljön: tovább késik a harmadik generációs AP-1000 típusú reaktor üzembe helyezése az épülő szanmeni erőműben.

 

Fejlesztési problémák miatt 2016-ig nem várható az átadás – jelentette ki a kínai Állami Atomenergia-technológiai Társaság (SNPTC) főmérnöke. Bár a szakember arról nem közölt részleteket, hogy milyen nehézségek támadtak, az elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a csúszás veszélybe sodorja azt a kínai célkitűzést, melynek értelmében 2020-ig megháromszorozzák az ország atomenergia-termelését.

Ez már nem az első fennakadás a japán Toshibához tartozó amerikai Westinghouse társasággal közös projektben, amelynek az eredeti elképzelések szerint 2013-ban kellett volna elkészülnie. Először a fukusimai erőműbaleset nyomán szükségessé vált biztonsági megfontolások és tervezési átalakítások miatt csúsztak a tervek, de minőségi kifogások is felmerültek az amerikai beszállítókkal szemben.

A késedelem a kínai nukleáris ágazat gyenge pontjaira is rámutat – vélekedett a hsziameni egyetem atomipari szakértője, Li Ning. Szerinte a pekingi hivatalnokok már bizonyára nyugtalanok és úgy érzik, hogy a Westinghouse túlértékelte saját technológiáját, többet ígért, mint amit teljesíteni tud.

A Westinghouse és az SNPTC annak érdekében is együttműködik, hogy Kína kifejleszthesse az AP-1000 típuson alapuló, saját reaktorváltozatát, a CAP-1400-at, amelyet a kínai társaság eleinte a hazai piacra szán, de idővel exportra is kínál majd. Bizonytalanok azok a kínai tervek is, amelyek arról szólnak, hogy az ázsiai ország nukleáris fűtőanyagok szállítójaként is kilép a világpiacra. Noha az állami atomenergetikai konszern (CNNC) egyelőre csak tervezi, hogy saját atomerőműveit saját gyártmányú üzemanyag-kazettákkal látja el, képviselője már kijelentette: szovjet vagy orosz gyártmányú reaktorokba akár exportálni is készek ilyen termékeket. Sőt, a TASZSZ orosz hírügynökség egyik forrása azt állította, hogy nemcsak az orosz, hanem a francia fűtőanyag-előállítási technológiát is elsajátították.

Bár tudják, hogy ehhez idő kell, termékeikkel mindenekelőtt Magyarországot, Romániát és Ukrajnát céloznák meg – közölte a CNNC képviselője, ám a kijelentést erős kétkedéssel fogadták a szakértők. Az Atominfo.ru orosz szakmai honlap szerkesztője, Alekszandr Uvarov emlékeztetett arra, hogy Kína néhány év múlva valóban képes lehet nukleáris fűtőanyag szállítására. Hiszen a tianwani erőműben már működik két VVER-1000 típusú, nyomottvizes reaktor, épül a harmadik, valamint a negyedik blokk és további négyről ugyancsak megszületett a megállapodás. Az is szóba került, hogy ezeket az erőművi blokkokat Kína saját gyártmányú üzemanyaggal működteti majd. Vagyis az orosz technológiát hivatalosan átadták neki. Más kérdés azonban, hogy ez feljogosítja-e az így előállított termékek exportjára. Ez a szerződés megszövegezésétől függ – mondta a szakember a vzglyad.ru hírportálnak.

De nemcsak a műszaki és a jogi háttér, hanem a remélt ügyfélkör is kétségessé teszi a kínai tervek megalapozottságát. Romániában ugyanis egészen más technológiájú, kanadai atomerőmű üzemel és ilyen építése várható, Magyarország pedig elkötelezte magát az orosz állami atomenergetika konszern, a Roszatom mellett, amely csomagban kínálja szolgáltatásait, vagyis ezzel foglalkozó leányvállalata, a TVEL szállítja a fűtőanyagot. Kína így legfeljebb az ukrán piacra léphetne ki, ott viszont éppen a Westinghouse-zal kellene versenyeznie. Kijev már jó néhány éve igyekszik amerikaival felváltani az orosz nukleáris üzemanyagot, ám a szovjet időkben épült erőműveiben ezek a kísérletek rendre kudarcot vallottak. Az üzemanyag-kazetták ugyanis deformálódtak, ami növeli a nukleáris és a sugárzásbiztonsági kockázatokat.

Kína a legaktívabb atomerőmű-építő ország a világon: a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség adatai szerint 24 reaktora működik, és további 24 épül.

 


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére