Menu

Tudósok a nukleáris energiáért

Bolygómentő szerepben a nukleáris energiaNégy kiemelkedő, környezetvédelemre szakosodott amerikai tudós nyílt levélben állt ki a nukleáris energia hasznosítása mellett – a NASA szakértője, James Hansen, a Carnegie Institution munkatársa, Ken Caldeira, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatója, Kerry Emanuel és Tom Wigley, az Adelaide Egyetem munkatársa.
A négy kutató, akik eddig kulcsszerepet játszottak a klímaváltozás veszélyeire való figyelmeztetésben, arra szólította fel a világ vezetőit, hogy minden lehetséges eszközzel támogassák az eddiginél biztonságosabb nukleáris rendszerek fejlesztését.

Az amerikai tudósok szerint a nukleáris energia széles körű használata fordíthatja meg azt a bolygó fennmaradását veszélyeztető folyamatot (klímaváltozást), amit a fosszilis energiahordozók mértéktelen használata indított el, s szerintük ezt a megújuló energiák használata önmagában nem tudja megoldani. A Stanford Egyetem Nobel-díjas fizikusa, Burton Richter úgy vélte: a négyek a nyílt levéllel olyat tettek, amit a zöld ultrák árulásnak tartanak majd.

Már a felelősen gondolkodó környezetvédők egy része is hajlandó elfogadni ezt a szemléletet, miközben arról sem feledkeznek meg, hogy mi történt Fukusimán, Csernobilban vagy jóval korábban az Egyesült Államokban, a Three Mile Islanden. A levelet jegyző tudósok szerint a nukleáris energia nélkül olyan mennyiségben kerül a légkörbe a szén, az olaj és más fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó szén-dioxid, hogy az helyrehozhatatlan károkat okoz a földi klímában. Hansen szerint – szavait a CNN idézte – a megolvadó gleccserek miatt emelkedő tengervíz hatalmas part menti térségeket veszélyeztet majd, emelkedik a globális átlaghőmérséklet, szaporodnak a szélsőséges időjárási jelenségek. Hansen az egyik legnagyobb tekintélyű környezetvédelmi tudós, harminc éve küzd a környezetet veszélyeztető folyamatok ellen. Tavaly februárban a Fehér Ház előtt tartott környezetvédelmi tüntetésen le is tartóztatták.

A nukleáris energia használata a Föld egyes részein terjed, másutt visszaszorulóban van. Ázsiában nyugodtan alkalmazzák – az egyetlen kivétel ez alól Japán. A cunami által tönkretett, a környezetét súlyosan elszennyező fukusimai atomerőmű miatt a szigetország megosztott a nukleáris energia használatában. Az Egyesült Államok 65 atomerőművében 104 reaktort működtetnek. Jelenleg öt reaktor épül – Georgiában, Dél-Karolinában és Tennessee-ben. Az elmúlt években négy reaktort állítottak le, jövőre egy újabb jut hasonló sorsra. A nukleáris energia támogatói között kell említeni Franciaországot. A nyugat-európai országban az 1970-es évek elején döntöttek úgy, hogy hatalmas összeget fektetnek a nukleáris iparba – ennek köszönhetően évtizedek óta olcsón állítanak elő elektromos áramot, miközben a levegő tiszta maradt.

A fukusimai cunami másutt is hatott. Éppen a japán atomerőmű katasztrófája nyomán döntött úgy a Merkel-kormány, hogy Németországban 2022-ig fokozatosan bezárják a még működő tizenhét nukleáris létesítményt. Az atomerőművek leállításával a jelenlegi áramtermelő kapacitás 18 százalékát kapcsolják le – ugyanakkor kétséges, hogy a megújuló energiaforrásokkal tudják-e pótolni a kieső kapacitásokat.

Van aki szerint a váltás kivitelezhetetlen. Michael Limburg, az Európai Éghajlat- és Energiaügyi Intézet alelnöke a CNN-nek azt mondta, természetesen elképzelhető, hogy szélerőművek tízezreit állítják csatasorba, de a roppant magas költségek mellett hatalmas térségeket foglalnának el ezek a szélkerekek. „És akkor sem biztos, hogy folyamatosan termelnék a szükséges mennyiségű elektromos energiát.” Mégis, milyen hatása lehet egy ilyen nyílt levélnek? Átformálhatja a környezetvédők gondolkodását?

Ralph Cavanagh, az amerikai Natural Resources Defense Council nevű zöld-szervezet vezetője nem hiszi, hogy néhány ember szemléletváltása átfogó következménnyel járna. „A nukleáris energia látszólag tisztább, de drága és számos biztonsági kérdést vet fel az atomerőművek működése.” Azt a nyílt levél aláírói is elismerik, hogy „a mai atomerőművek messze nem tökéletesek. Azonban … a földi klíma stabilizálására született hiteles elképzelések mindegyikében a nukleáris energia meghatározó szerepet játszik”.

Cavanagh szerint nem új atomerőműveket kell építeni, hanem az energiatakarékos technológiákat kell fejleszteni és elterjeszteni. „Az amerikai energiafelhasználás 2007-ben tetőzött, azóta csökken.” Csakhogy a világ egészére nem a csökkenés a jellemző. Az előrejelzések szerint 2050-re a felhasználás megduplázódik, 2100ra pedig akár négyszeresére is növekedhet – elsősorban olyan energiafaló országok miatt, mint Kína, India és Brazília.

A lapunkban is részletesen ismertetett ENSZ-jelentés szeptemberben megerősítette Hansen félelmeit.

Gyakorlatilag bizonyos, hogy létezik a globális felmelegedés, és az is, hogy a jelenséget nagyrészt az emberi tevékenység okozza – ezt tartalmazta az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) szeptemberben publikált jelentése, amelynek egyik szerzője éppen Ken Caldeira volt. – Ha maradunk a jelenlegi úton, a gyermekeink jövőjét vesszük el.

Hogy ezt elkerüljük, a nukleáris energiát kell használni – véli Hansen.

Az eredeti levél:

To those influencing environmental policy but opposed to nuclear power:

As climate and energy scientists concerned with global climate change, we are writing to urge you to advocate the development and deployment of safer nuclear energy systems. We appreciate your organization’s concern about global warming, and your advocacy of renewable energy. But continued opposition to nuclear power threatens humanity’s ability to avoid dangerous climate change.

We call on your organization to support the development and deployment of safer nuclear power systems as a practical means of addressing the climate change problem. Global demand for energy is growing rapidly and must continue to grow to provide the needs of developing economies. At the same time, the need to sharply reduce greenhouse gas emissions is becoming ever clearer. We can only increase energy supply while simultaneously reducing greenhouse gas emissions if new power plants turn away from using the atmosphere as a waste dump.

Renewables like wind and solar and biomass will certainly play roles in a future energy economy, but those energy sources cannot scale up fast enough to deliver cheap and reliable power at the scale the global economy requires. While it may be theoretically possible to stabilize the climate without nuclear power, in the real world there is no credible path to climate stabilization that does not include a substantial role for nuclear power

We understand that today’s nuclear plants are far from perfect. Fortunately, passive safety systems and other advances can make new plants much safer. And modern nuclear technology can reduce proliferation risks and solve the waste disposal problem by burning current waste and using fuel more efficiently. Innovation and economies of scale can make new power plants even cheaper than existing plants. Regardless of these advantages, nuclear needs to be encouraged based on its societal benefits.

Quantitative analyses show that the risks associated with the expanded use of nuclear energy are orders of magnitude smaller than the risks associated with fossil fuels. No energy system is without downsides. We ask only that energy system decisions be based on facts, and not on emotions and biases that do not apply to 21st century nuclear technology.

While there will be no single technological silver bullet, the time has come for those who take the threat of global warming seriously to embrace the development and deployment of safer nuclear power systems as one among several technologies that will be essential to any credible effort to develop an energy system that does not rely on using the atmosphere as a waste dump.

With the planet warming and carbon dioxide emissions rising faster than ever, we cannot afford to turn away from any technology that has the potential to displace a large fraction of our carbon emissions. Much has changed since the 1970s. The time has come for a fresh approach to nuclear power in the 21st century.

We ask you and your organization to demonstrate its real concern about risks from climate damage by calling for the development and deployment of advanced nuclear energy.

Sincerely,

Dr. Ken Caldeira, Senior Scientist, Department of Global Ecology, Carnegie Institution

Dr. Kerry Emanuel, Atmospheric Scientist, Massachusetts Institute of Technology

Dr. James Hansen, Climate Scientist, Columbia University Earth Institute

Dr. Tom Wigley, Climate Scientist, University of East Anglia and the National Center for Atmospheric Research

 

Forrás: New York Times


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére