Menu

A részecskefizika jóvoltából

A részecskefizika jóvoltából - müon
Mire jó a részecskefizika? Bizony nemegyszer fizikus kollegákat is hallottam morogni – és nemcsak a mi pénzszűkös világunkban, hanem más, fejlett országokban is –, hogy ez a tudományterület nem több mint egy óriási pénznyelő.

 

No jó, hozzá szokták tenni, hogy kétségtelenül segít megismerni a világot, az anyag felépítését, de mégis, talán jobb lenne hasznosabb ágazatokba rakni a pénzeket. Nem új jelenség ez, hiszen a múlt század elején sokan így voltak a kvantumfizikával (köztük a mi Eötvös Lorántunk is), mára pedig életünk, technikai eredményeink rengeteg ágában benne rejtőzik ez az elmélet, illetve a hasznosítása.

Most éppen arról jönnek híradások, hogy a világűrből érkező egyik szubatomi, (tehát az atommagban benne nem lévő) részecskét, a müont próbálják meg felhasználni a Fukusimában négy éve megsérült Daiicsi reaktorok olvadt üzemanyagának a feltérképezésére. A müon az elektronnak mintegy kétszázszor nehezebb hasonmása. A negatív töltésű müonok speciális esetben helyettesíteni tudják az ugyancsak negatív elektronokat az úgynevezett müonos atomban.

A kozmikus sugarak állandóan záporoznak Földünkre. Müonból körülbelül tízezer jut percenként bolygónk minden négyzetméterére, és majdnem akadálytalanul hatol át az anyagokon. Csakhogy ez a tulajdonsága nem igaz a magas rendszámú, igen nehéz atomokra, mint például az urán vagy a plutónium. Erre, a müon-áthatolás jelenségre alapozva dolgoztak ki több helyen is a világban – Japánban, az USA-ban például – érzékelőket, amelyek segítségével fel lehet térképezni, mennyire biztonságos egy atomreaktor. Ugyanis a működés évei során előfordulhatnak károsodások, mondjuk, mikro-repedések, szivárgások. Ennél napjainkban sajnos lényegesebb, hogy a fukusimai tragédia során megolvadt és szétfolyt nagyaktivitású üzemanyag, amelynek lokalizálása mai napig nem megoldott probléma. A müonos érzékeléssel és feltérképezéssel nyomon lehet követni az elfolyt üzemanyagot, és nemcsak a nagyobb foltokat, térségeket, hanem akár kisebb sarkakban, mélységekben, repedésekben is megbúvó anyagokat. Ezért ígéretes, hogy a Tepco japán energetikai cég megbízásából a Toshiba idén, az év második felében tesztelni fog egy ilyen rendszert.

 


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére