Menu

Atombiztonság – Melyik ujjukat harapják?

atombiztonság atomerőmű Tsuruga
Mire "jó" egy nagy baleset? Nyilván "jónak" semmiképpen sem mondható, de haszna mégis lehet. Ezt mondhatjuk a két évvel ezelőtti fukusimai katasztrófa esetében is, mivel új pályára terelte a biztonsággal kapcsolatos tervezést, új eszközök, berendezések és szabályok bevezetését. Nemcsak Japánban, hanem világszerte mindenütt, a már működő vagy még csak megvalósítás alatt álló atomerőműveknél egyaránt.

 

Már a csernobili tragédia bebizonyította, mennyire lényeges a szabályok következetes, mereven szigorú betartása. Valóban, az azóta elmúlt közel harminc évben ugrásszerűen megnőtt a nukleáris létesítmények biztonsága. Vagy mégsem?

Megdöbbentő a friss hír: a japán atomenergetikai hatóság megtiltotta a, két éve a többi ötvennel együtt leállított, Mondzsu szaporító reaktor újraindítását, mivel korábban az üzemeltetők 9800(!) biztonsági vizsgálatot mulasztottak el benne. Súlyos hanyagság, még akkor is, ha ez a szám esetleg elírás és “csak” a tizede lenne igaz. A hír valóságtartalmát azonban igazolni látszik, hogy az 1994-ben indított reaktort már egy év múltán 1995-ben le kellett állítani, mivel a hűtéshez használt nátrium elszivárgott és tűz keletkezett. Csupán tíz évvel később, 2010-ben indították újra, ám négy hónappal később újabb baleset, és újabb leállítás következett.

A fukusimai katasztrófa nyomán nemcsak a szabályok, előírások következetes betartását tekintik át. Az eddigieknél lényegesen szigorúbban vizsgáltatják felül a hatóságok, milyen veszélyeket rejthetnek a természeti események. Most éppen az a kérdés, hogy újra lehetne-e indítani a Mondzsu közelében lévő Curuga erőművet, mivel kiderült, egy aktív geológiai törésvonal fölött fekszik. Sőt, úgy tűnik, még több más atomerőműnél is kiderülhet hasonló veszély.

Nem irigylésre méltó a japánok helyzete, hiszen tudnivaló, hogy a szigetország földrengésekkel sújtott térségben található. Másrészt az is ismert, hogy rendkívül gyéren áldotta meg őket a természet energiahordozókkal, tehát igencsak rászorulnak az atomenergiára. Biztonság egyfelől, hatalmas energiaszükséglet másfelől. Melyik ujjukat harapják a japánok, akiknek fejlett ipara és a lakosság fogyasztási szokásai igen nagy – és egyelőre csak növekvő – energiaigénnyel járnak? A takarékosság hoz majd eredményeket, de ezek az erőfeszítések viszonylag lassan érnek csak be. Ami pedig a biztonságot illeti, az világszerte meghatározó jelentőségű kívánalom. Nemcsak a nukleáris technikában, hanem akár a vegyiparban, akár az építőiparban (gondoljunk csak a mostani szörnyű bangladesi házomlásra!), de még a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban is – a sor még hosszan folytatható.

Egyébként, hazánkban, a tektonikus veszélyek szempontjából, sokkal kedvezőbb a helyzet. Nemcsak azért, mert nálunk kevésbé intenzívebbek és gyakoriak a földrengések, mint mondjuk Japánban, hanem azért is, mivel a magyar szakemberek (Katona Tamás János és csapata) kiválóra vizsgáztatták a nemzetközi zsűri előtt a mi atomerőművünk földrengésállóságát.

 

Fotó: Issei Kato

 

Kapcsolódó cikkeink:

Atombiztonság – szigorítana az EU
Nem túl vicces
Radioaktív gondatlanság a briteknél
Biztonságosabb az atomenergia


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére