Menu

Csendesülő hullámverés?

nukleáris erőmű Svájc
Némileg költői fogalmazással mondhatnánk: a 2011 tavaszi japán tragédiát kiváltó óriási hullám a fukusimai partoktól messze távolabbra is elhatolt. 

 

Hatására Németország mellett a svájci törvényhozás is úgy döntött, hogy – a németeknél óvatosabb ütemezésben – ugyancsak leáll a nukleáris energiatermeléssel. 2034-ig végleg felhagynak vele, vagyis nem tervezik újabb reaktorok építését. Lekapcsolják a Beznau 1-et 2019-ben, a Beznau 2-t és a mühlebergit 2022-ben, a gösgenit 2029-ben és végül a leibstadtit 2034-ben. Ám, a gazdasági élet vezetői már ekkor is elégedetlenkedtek parlamentjük határozatával, a svájci vállalkozók szövetsége sajnálatosnak találta a döntést, egy politikai folyamat részének tartotta. Kétségtelen, hogy az óvatos svájciak a leállásokat szorgalmazó jogszabályban a nukleáris kutatásokat továbbra is előírták, kiegészítve a megújulókból nyert energiatermelés, valamint a felhasználás hatékonyságát előmozdító kutatásokkal.

Most mintha fordulna a széljárás. Úgy tetszik, nemcsak a vállalkozóknak nem felelt meg a két és fél évvel ezelőtti döntés, hanem a lakosság sem elégedett vele. Bizonyítja, hogy egy minapi, több mint kétezer ember bevonásával készült felmérés szerint a lakosság csaknem kétharmada (64,3 százaléka) szükségesnek tartja a nukleáris technikát, sőt, az előző évhez képest 3 százalékkal nőtt az atomerőművek támogatóinak aránya. A válaszadók igen nagy százaléka (68 százalék) szerint ezeknek mindaddig üzemelniük kell, amíg biztonságosak, márpedig háromnegyedük ilyennek tartja a saját reaktoraikat. Igen figyelemre méltó a megkérdezettek közel háromnegyedének állásfoglalása: Svájcnak meg kell őriznie energetikai függetlenségét, vagyis saját termelésű és nem import energiára van szüksége.

Hiába no, Svájc népe pragmatikus, híres a józan, polgári erényeket felmutató szemléletéről. Náluk a vízenergia sem a „nép ellensége”, mint nálunk, és nyilván azt is felmérték, hogy az ország villamosenergia-igényének 40 százalékát ellátó atomenergiát nem egykönnyen – és főleg nem olcsón – lehet csak megújulókkal pótolni. Igaz, nekik könnyebb vízenergiával élni, mert lényegében az összes vízerőművük magasesésű folyók vizeit hasznosítja, nem úgy, mint a mi esetünkben, ahol Dunánk alsó szakasz jellegű. Amellett a svájci lakosság meg is szokta az atomerőműveket, hiszen 45 éve működnek – baj nélkül – az országban. Egyébként nagyon valószínű, a hosszas, megbízható működéssel magyarázható egyéb tényezők között, hogy – profi reprezentatív felmérések szerint – hazánkban is a lakosság mintegy háromnegyed részben egyetért az atomenergia alkalmazásával (évenkénti kis ingadozással 73 százalék és 75 százalék közötti az egyetértők aránya).

 


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére