Menu

Mit hoznak a nem-hagyományos energiaforrások?

nem-hagyományos energiaforrásokAz Egyesült Államokban 104 darab kereskedelmi célú atomreaktor üzemel. Ebből 73 már engedélyt kapott üzemidejének 60 évre való meghosszabbítására, a maradék 31 pedig még nem érte el az indulásakor tervezett 40-éves élettartamát.

 

Most mégis arról érkezett a hír, hogy leállították a viszonylag nem nagy teljesítményű (556 MW) Kewaunee nevű erőművet, pedig még el sem érte a negyvenéves korát. De úgy tetszik, nincs rá szükség: nem jelentkezett rá vásárló és a tőle eddig áramot vevő áramszolgáltató is felmondta a szerződését. Kérdés, hogy a kis erőmű milyen műszaki állapotban leledzett. Meglehet, olcsóbb bezárni, mint hosszabbítási engedélyt kérni egy meglehetősen elavult létesítményre. Ám a hírnek van egy további része is: „ az USA energiapiacán viharos gyorsasággal terjed, és alaposan lenyomja az energiaárakat az olcsó palagáz”. Remek hír a zöldeknek, nemde? Hiszen meglehet, hogy rövidesen sem szén-, sem atomerőműre nem lesz szükség, mert kiszorítják a nem-hagyományos energiaforrásokból származó gáztüzelésűek.

Kétséges, és nem is túlságosan örömteli a nem-hagyományos energiaforrások alakulása. Az bizonyos, hogy máris hatalmas, rohamosan bővülő üzlet a pala- és homok-gáznak meg -olajnak a kitermelése. Főleg a két amerikai földrészen: Brazília, az USA, Kanada valóban vezetők a világban a nem-konvencionális szénhidrogének fellelésében és kiaknázásában. Sorra dőlnek meg a néhány éve még rendkívül borúlátó jóslatok a világ kőolaj- és földgáz-kincsének közeli kimerüléséről. Most a híres nagy guruk kénytelenek új modellekkel, új számításokkal új jóslatokba vágni. Amik – mondhatnók némi szkepticizmussal – hosszabb távon feltehetőleg legalább annyira megbízhatóan fognak beválni, mint ahogyan napjainkban tapasztalhatjuk a korábbi előrejelzések esetében. Miért? A jövő bizonytalanságainak valószínűleg az egyik döntő tényezője a természet- és környezetbiztonság lehet. Ugyanis a nem-konvencionális energiaforrások kitermelési technológiái igencsak fenyegetőek a természetre, egyebek között azért, mert megzavarhatják, akár visszafordíthatatlanul tönkretehetik a kényes földalatti vízrendszereket. Nem is szólva a hátramaradó, kitermelt meddő anyagnak nagy területeket veszélyeztető, erősen szennyező hatásáról.

Persze, nyilván máris nagy erőkkel ügyködnek szerte a világban a kitermelési technológiák javításán, meg azon is, hogy feldolgozhatóvá és/vagy könnyen átalakíthatóvá, természetbaráttá tegyék a hátramaradó anyagokat. Ez utóbbi feladatot, vagyis a sugárzó hulladékok biztonságos elhelyezését, tartós tárolását az atomenergiában döntő részben már sikerült megoldaniuk a szakembereknek, bár teendő még bőven maradt. A szénerőműveknél is számos környezetvédelmi megoldás létezik már (szűrések, leválasztások, tiszta-szén technológiák), igaz, hogy ugyanakkor a szén kitermeléséből és üzemi elégetéséből hátramaradó meddő- és salakhegyek nemcsak a tájat csúfítják, hanem bizony sugároznak is (a kőzetek általában tartalmaznak radioaktív anyagokat).

 

Illusztráció: reuters.com

 

Kapcsolódó cikkeink:

Az atomenergiának nincs alternatívája
Kell-e nekünk villamos energia?
Európa is a palagáz felé fordulhat
Bezárt az amerikai Kewaunee atomerőmű


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére