Menu

Halmozódó gondok

Ha nem akarnak hiányokból adódó csődöt, akkor meg kell hosszabbítani egyes kiöregedett szénerőművek üzemidejétAzt hiszem, talán Bismarck mondta: a háború túl komoly dolog ahhoz, hogy a döntéseket katonákra lehessen bízni.

 

Nos, ennek parafrázisaként mondhatjuk: az energetika túl komoly dolog ahhoz, hogy a döntéseket politikusokra bízhassuk. Ezt bizonyítja az egyébként a II. világháború óta általában bölcsen kormányzott németek esete is, akiknek politikusai 2011-ben a fukusimai tragédiát követő pánikban (no, meg a közelgő parlamenti választások ilyen-olyan politikai megfontolásai nyomán) elhatározták, hogy totálisan megszabadulnak az atomenergiától.

Hanem ennek ára van, nem is kevés, sőt, mint már mostanra ki is derült, egyre halmozódó költségei. Pedig szárnyalnak a diadaljelentések, például, hogy a német villamosenergia-rendszerbe beépített kapacitásnak már 42 százalékát adják a nap- és szélenergiás létesítmények. 70 megawattot! Nem csekélység! Csakhogy, a fogyasztásra vetítve ez már csupán 12,9 százalékot jelent, legalább is, egyelőre. Ennél rosszabb, hogy a légkört terhelő szénerőművek viszont még mindig 43 százalékkal részesednek a fogyasztásban, ha pedig a ma még működő nyolc atomreaktor teljesítményét (meg a gázerőművekét) is hozzáadjuk, akkor ez a részesedés 65 százalék.

Igen, a szén most nagyon előrerukkolt. Ha nem akarnak hiányokból adódó csődöt, akkor meg kell hosszabbítani egyes kiöregedett szénerőművek üzemidejét, amellett pedig 2011 óta nagy lendülettel épülnek fosszilis alapú erőművek (főleg feketeszén bázisú, de lignit és gáz is). Eddig 11 gigawatt új kapacitás lépett be belőlük, és ezek az újak jelenleg közel ugyannyi energiát termelnek, mint a szél- és napenergiás létesítmények.

Ez azonban csak a gondok egyik része. A másik, hogy ki kell bővíteni és át is kell alakítani a távvezeték-rendszert, mintegy 3600-3800 kilométeren. Jó, ez az építési boom, kedvező a munkahelyteremtésben, némi lendületet ad a gazdaságnak. Csakhogy, mi lesz a leállított atomerőművekkel? Lebontják őket, netán szarkofággal borítják, vagy ideiglenes felfüggesztik a működésüket, hátha egyszercsak újraindításról döntenek. A leállított atomerőmű nem kis gond, mert felügyeletet, gondozást igényel, elég tekintélyes pénzekért. Maga a leállítás nem kevés új, megoldásra váró technikai problémát és súlyos költségeket von magával! Megtudhattuk a hírekből, hogy az atomenergetikai cégeket egyesítő Német Atomfórum létrehozott ezekre a kiadásokra egy 34 milliárd eurós alapot, de állítólag ez messzemenően nem lesz elegendő. Pedig ez óriási pénz! Még a fejlett gazdaságú német társadalom is megérzi, hozzávéve, hogy a szél- és naperőművek is bőven viszik a pénzt az állami dotációkkal. Bizony, igencsak hiányozni fog az ország villamos kapacitásának negyedét adó 17 atomreaktor.

 


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére