Menu

Hol és hogyan?

Hol és hogyan? - Atomenergia info - Blog - Szentgyörgyi Zsuzsa
Címoldalon nagy képpel, folytatva még a belső oldalon, terjedelmes cikk jelent meg a Népszavában arról, hogy a magyar nép mennyire elveti az atomenergiát, és nagy többségben a „zöld” energiára szavaz.

 

Az írás a Greenpeace által megrendelt reprezentatív felmérésre hivatkozva közli, hogy milyen hatalmas ugrás ment végbe a népakaratban. Két adatsort adnak meg: az elsőt 2015-ből, a másodikat pedig 2016-ból, vagyis mindössze egyetlen év változásaira vonatkozóan. Míg az elsőnek számító évben a reprezentatív felmérés válaszadóinak kétharmada, a rákövetkező évben már háromnegyede választja a megújuló energiahordozókat, vagyis (idézet): nap-, szél-, víz- és geotermikus energiát. Az idézett felmérés szerint viszont az atomenergia-termelés csúfosat bukik: az első évben még 16% választaná, ám a rákövetkezőben már csupán 7%.

Figyelemreméltó adatok. Az egyik mindenképpen az, hogy ilyen ugrások nem, vagy csak nagyon ritka esetben léteznek a közvélemény-kutatásokban. Például egy hatalmas katasztrófa nyomán, amilyen mondjuk a fukusimai tragédia volt, amikor a megrettent emberek inkább érzelmi, mint értelmi válaszokat adnak. Ilyen azonban e két év során nem következett be. Mitől tehát a 9%-os ugrás? A másik, meglepőnek ható jelenség, hogy a megújulók között a vízenergia is szerepel. Ami természetes, hiszen ez az egyik nagyon fontos forrás a villamosenergia-termelésben, Földünkön a vízenergiából származik az áramtermelésnek mintegy 16%-a. No de Magyarországon? Ahol a rendszerváltó politikai elit a nagymarosi mű szétrombolásán kapaszkodva került a hatalomba és mai napig ellenséges elutasítás veszi körül? Vagy csak mechanikusan ezt a forrást is bevették a felsorolásba?

De tételezzük föl, meg akarnánk valósítani, hogy azt a több mint kétezer megawatt teljesítményt (voltaképpen 2400 MW, a beépítendő két reaktor együttes teljesítménye), amit Paks 2 adna, szélrotorokkal és naptornyokkal fogjuk helyettesíteni. Meg esetleg vízerőművel is? Hozzá geotermikus energiával, ami azonban meglehetősen kis hányadot tudna csak kitenni. Vajon hová telepítenék őket? A szélrotoroknak igen nagy a területigényük, nemkülönben a naperőműveknek. Amellett nem lehet őket lakott területek közelébe telepíteni, zaj, sugárzó hőhatások miatt. A víz pedig nagy kérdés. Nos, fel lehetne építeni a lerombolt művet Nagymarosnál, ugyanis az többszörösen ki- és felmért, sokéves kutatásokkal alátámasztott legkedvezőbb helynek számít. Plusz esetleg még két kisebbet Faddnál és Paks közelében. Érdemes lenne erről megkérdezni a zöld aktivisták véleményét, vajon egyetértenének-e vele. Még lényegében idesorolható a biomassza, a hulladékok elégetéséből származó energia is, bár ezek környezetterhelése elég jelentős. Lehetne javasolni még az ár-apály és a hullámerőműveket is, csak félő, hogy ehhez tengert is kellene csatolni hazánkhoz.

Van azonban ennek a kérdéskörnek egy nem műszaki, hanem politikai vetülete is, amely súlyosan terheli a megítélését.

Ez pedig a tender nélküli megrendelés ügye, ami miatt a gazdasági kérdések érdemben nem tárgyalhatók. Meg persze az is, hogy vajon valóban a legjobb műszaki megoldást választottuk-e, hiszen az összehasonlító versenyeztetés elmaradt. Ám aligha ez vezérelné a felmérésben megkérdezettek válaszait, sokkalta inkább az érzelmi befolyásolások. Ugyanis a Greenpeace-től nem szokatlanok az idézett felmérésben is teret kapó „ütős” megnyilvánulások. Ám egy komoly politikai napilapnál már kevésbé elfogadhatók. Sokkalta helyesebb lenne, sőt, csak ez lenne elfogadható, ha vitában ütköztetnének véleményeket, szakmai érvekkel alátámasztva, érzelmi megnyilvánulások nélkül.


Hozzászólások

.

ugrás az oldal tetejére