Menu

Kell-e nekünk villamos energia?

villamos energiaSzükségünk van-e atomerőművekből származó villamos energiára? Elvégre egyes fejlett országok - mint a németek vagy a svájciak - kormányai úgy vélik: nem kell.

 

Ámbár, ami a németeket illeti, egészen apró pénzben sem fogadnék arra, hogy végleges a döntésük az atomerőművek teljes leállítására, merthogy mára már látszik, meglehetősen elhamarkodottan hozták a döntést a fukusimai tragédia után. De most szeptemberben parlamenti választások lesznek, utána pedig a nyertesnek (vagy koalícióban nyerteseknek) több évre megnő a mozgásterük, és ezáltal sok minden módosulhat. A német lakosság reakciói máris változnak, mert bizony az atomenergiát kiváltó megújulók, elsősorban a szél-, mögötte jócskán lemaradva a napenergia tömeges alkalmazása jelentős műszaki és főleg hatalmas pénzügyi problémákat vonnak maguk után. A tervezettől messze elmarad például a német átviteli hálózat modernizálása, nem szólva az euró-milliárdokról, amibe kerül. Ugyancsak gond a rendszerirányítás átállítása meg az energiatárolás megoldása is. Ha pedig elmaradások, kiesések jelentkeznének, akkor mi marad? Elsősorban a többségében légszennyező, klímát fenyegető szénerőművek. Meg az egyébként tisztának számító gáz, ami azonban rendszerben nézve már nem is olyan tiszta, környezetkímélő, ha éppen palagázból származik. No meg persze behozható import is, mondjuk Franciaországból – atomerőművekből.

Nálunk kedvezőbbnek tűnik a helyzet. Még a Gyurcsány-kormány idején az akkori ellenzékkel, a mai kormányerőkkel összefogva döntöttek arról, hogy egyrészt meg kell hosszabbítani reaktoraink üzemidejét, másrészt, meg kell kezdeni egy további bővítés előkészületeit. Ezt a jelenlegi kormány meg is tette. Ami pedig a társadalmi elismertetést illeti, nagyon fontos, hogy a paksi erőmű évi rendszeres reprezentatív felmérése szerint a magyar lakosság nagy – többnyire 70 százalék feletti – hányada elfogadja a hazai atomerőmű létét, egy új felmérés pedig azt mutatja, hogy a magyarok igen magas, 59 százaléka helyesli a bővítést.

Ehhez járul még, hogy igen sikeres nálunk a radioaktív hulladék kezelése, tárolása is. A tavaly év végén megnyitott bátaapáti lerakóban szakszerűen és hosszú időre tárolják a kis- és közepes aktivitású hulladékokat, most pedig fokozottabb erőkoncentrációval folytatják a kiégett fűtőelemek végleges lerakásának megoldását is. Ide kerülnének majd, az ötven évi átmeneti tárolás után, ezek a nagyaktivitású anyagok. Biztató, hogy van egy rendkívül jelentős nemzeti kincsünk Baranyában, Boda közelében: ez egy hatalmas vízzáró agyagkőzet, ahová lerakhatók a nagyaktivitású hulladékok. Nem kis feladat a megvalósítása, bizony mintegy 45 év kemény kutató-feltáró munka kell a tároló megnyitásáig. Addigra lényegében befejeződik az ötvenéves átmeneti tárolás időszaka – de az is lehet, hogy közben új technikai megoldások erre is rásegítenek majd.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Az atomenergiának nincs alternatívája
Mit hoznak a nem-hagyományos energiaforrások?
Európa is a palagáz felé fordulhat
Bezárt az amerikai Kewaunee atomerőmű


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére