Menu

Klímakatasztrófa?

Klímakatasztrófa?
Az emberi civilizáció korszakának csírái mintegy tíz-tizenegyezer évre vezethetők vissza, amikor az utolsó nagy jégkorszak eleresztette magát és jelentős globális felmelegedés következett be. A számos, több tíz-, sőt százezer éves ciklusokra, kialakulásukra és lecsengésükre földtörténeti magyarázatok, elméletek szép számmal akadnak, a legtöbbje egymással is szögesen szemben áll.

 

 

De az utolsó felmelegedés óta is előfordultak úgynevezett kis jégkorszakok, és aztán újramelegedések. Rettenetes forróságok, aszályok is. Példának néhányat említek a közelmúltból magyar honban: 1718-ban, 1790-ben és 1794-ben, amikor „az emberek a fák rügyeit, héját, gyökereket és füveket ették, sás- és gyékénygyökérből sütöttek lepényt, megnyúzták és megették az elhullott állatokat” (idézet egy tudományos műből). De még közelebb időben gondoljunk három egymás utáni év rettenetes aszályára 1861 és 1863 között. Ennél még közelebb még tanúként számolhatunk be jó páran az 1952-es év iszonyú szárazságáról. Pedig ekkor még ugye nem volt autós tömegközlekedés (oly ritka volt az autó, hogy ha az ötvenes években végigszáguldott „óriási”, hatvanas sebességgel egy gépkocsi a falun, nemcsak a kutyák, az emberek is kiszaladtak megcsodálni).

Most viszont olvasom az Atomenergiainfo-ban az ütős címet, hogy itt az „Utolsó esély a klímakatasztrófa megelőzéséhez”. Ráadásul az ezzel is foglalkozó kiadványt nem kisebb szakember kommentálja, mint a Nemzetközi Energetikai Ügynökség, az IEA vezető közgazdásza. Valóban? Tényleg utolsó esély? Bizony ám, hirdetik, hiszen hatalmas világmodellek bizonyítják! Amikről azonban sorra kiderül, hogy az érvényességük határai állandóan változnak, hogy ekkora modellek elvileg nem lehetnek pontosak, megbízhatóságuk kiterjedése nagyon is véges. Elég egy hatalmas vulkánkitörés, és a globális éghajlati helyzet tetemesen átrendeződik. Viszont egy dolog nagyon is bizonyos: kiváló üzletnek bizonyulnak a klímaváltozáshoz kapcsolódó termékek szolgáltatások, előírások. Ma már a környezetvédelem üzleti hozama, a hozzá ragasztható címkékkel ellátva, összemérhető a fegyverkezésével.

Ezt olvastam a kornyezetvedelem.co.hu oldalon az interneten (2012. június 1.):

„Az eljegesedések elméleteivel pont az a fő baj, ami a felmelegedési elméletekkel is: lépten-nyomon megpróbálják a folyamatot egyetlen okkal magyarázni, márpedig ez a megközelítés nyilvánvalóan téves. Mára viszont már meglehetősen jól tudjuk, mi minden kell egy-egy jégkorszak – pontosabban sarki jégsapka – kialakulásához. A sarki jég ugyanis nemcsak, hogy nem szükséges, de még csak nem is szokásos eleme a Föld életének: a víz megjelenése óta vett földtörténet több mint 90 százalékában nem volt sarki jég. Úgy is mondhatjuk, hogy akik a sarki jég kiolvadásával riogatva kampányolnak a szén-dioxid kibocsátásának csökkentéséért és egyéb zsíros üzletek reményében, egy rendellenes állapot fenntartásáért kampányolnak. Meg akarják akadályozni a Föld évmilliárdok alatt megszokott éghajlati rendjének helyreállását.”

Érdemes fontolóra venni ezeket a mondatokat.

 


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére