Menu

Kicsi a bors, de erős

mini atomreaktorokKezd divattá válni a decentralizáltság a villamosenergia-ellátásban. Több okból is.

 

Az egyik a megújuló források (víz, szél, napsugárzás) egyre bővülő alkalmazása. Ezek egyebek között lehetővé teszik azt is, hogy a „kert alatti” szélrotorral, a tetőre épített fotocellákkal, avagy a közeli patakra, folyócskára telepített törpe vízművel a hálózattól függetlenítve el lehessen látni egy házat, esetleg egész házcsoportot, községet vagy farmot is. A decentralizálás másik előmozdítója az info-elektronika, a villamos szolgáltató rendszerekbe beépíthető, érzékelőkkel, okos mérőkészülékekkel és beavatkozókkal kialakított „intelligencia”. Napjainkban újabb szereplő kopogtat: a szintén akár a kertek alatt felállítható mini atomerőmű.

Mit jelent ez esetben a mini?

50-60 megawatt alatti teljesítményt (a jelenlegi nagy reaktorok 1000-1400 MW körüliek). A mini reaktorok egyébként nem is túlságosan új eszközök, mert már a hatvanas évek elején megjelentek, de olyan egzotikus helyeken működtek, mint az amerikaiaké, 1,5 megawattot szolgáltatva az Antarktiszon vagy a szovjetek 35 megawattos reaktorai tengeralattjárókon, jégtörő hajókon. Ez utóbbiak akár 3-4 évig is működhetnek egyetlen fűtőanyagtöltéssel.

Az oroszok most is nagy erőkkel dolgoznak mini reaktorok kidolgozásán. Mégpedig, figyelemreméltó módon, negyedik generációsként fejlesztenek ki ilyen törpéket, például a Roszatom egyik vállalatánál. Az ólom-bizmut hűtésű gyorsneutronos, nem túl könnyen megjegyezhető nevű SZVBR-100 reaktor a tervek szerint 2018-ra készülhet el. Árban egyelőre aligha lesz versenyképes a nagyokkal, de ez minden újdonság esetében így van. Ha megindul a tömeges termelés és alkalmazás, az árak zuhanni fognak. Jól ismerjük ezt a jelenséget például a szórakoztatóiparból, az elektronikából. Egy mai lejátszó, kamera, számítógép, avagy mobiltelefon ára kis töredéke az akár néhány év előttieknek.

Nem meglepő tehát, hogy az e témában alapvető szakértőnek számító Nemzetközi Atomenergia Ügynökség becslése szerint a nem is túl távoli jövőben, mintegy negyedszázad múlva a világban már akár ezer darab kicsi, egykonténernyi térben elférő, karbantartást gyakorlatilag nem igénylő, biztonságos helyi mini erőmű üzemelhet, történetesen nem olaj, gáz, hanem nukleáris fűtőanyaggal. A központoktól távoli vidékeken, ahol távvezetékrendszer sincs kiépítve, nagy szolgálatot tehetnek. Ráadásul nem függnek az időjárás szeszélyeitől: attól, hogy fúj-e a szél, süt-e a nap, van-e elég csapadék a vizek utánpótlására.

 


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére