Menu

Négy egyenlet…,

Négy egyenlet - Maxwell …, - Atomenergia info - Blog
…amely átalakította a világot. Bár, az is igaz, hogy nem is négy, hanem valójában húsz egyenletről van szó, és nem is a húsznak a szerzője alakította ki a négyet.

 

Ez így elég jó zavaros, ugye?

Pedig egyszerű. Százötven évvel ezelőtt, 1864 végén egy fiatal skót fizikus előadást tartott a Royal Society, az angol tudományos akadémia előtt. Elméletének lényegét a következő év elején írásban is rögzíti. Ebben kimutatja, hogy szoros összefüggés található az elektromos és a mágneses tér, sőt a fény között is. Ez a hatás hullámokban nyilvánul meg és még vákuumban is terjed a térben. Ez utóbbi jelenséget jóval később bizonyították be, mert eleinte a tételek előadója is hitt a terjedést biztosító közegnek, a titokzatos éternek a létezésében. Az előadó tudós James Clerk Maxwell volt, akinek nevét mi, utódai, napjaink villamosmérnökei, fizikusai ma is szentet illető tisztelettel emlegetjük, hiszen tőle, az ő összefoglaló elméleti eredményétől eredeztethető civilizációnk meghatározó alapjának, az elektromosságnak használata.

Persze, ő is „óriások vállán állt”, eredménye azoknak a nagyszerű kutatásoknak, felismeréseknek a tömör formába öntése, amelyek Coulomb, Volta, Oersted, de főként Ampére és Faraday munkájához köthetők. A skót tudósnak a későbbiekben finomított és többkötetes műben összefoglalt munkája nyomán pedig nagyon gyorsan, szinte viharos sebességgel alakult ki az elektromosságnak nemcsak a tudománya, hanem a gyakorlati megvalósítása is. A 19. század második felében már rohamosan terjedt a villamosság a világításban, a gépekben, a berendezésekben, a kommunikációban, a kultúrában. Visszavonhatatlanná vált a harmadik ipari forradalom.

De mit is jelent az egyenletek számának említett változása? Nos, Maxwell eredetileg húsz egyenletet írt le. Ezeket tömörítette Oliver Heaviside, ez a nagy szegénységben felnőtt, részben siket, egyetemet sosem végzett autodidakta zseni. Heaviside-nak a négyre redukált számú egyenletet 1885-ben publikáló írását Maxwell már nem érhette meg, mert hat évvel előtte meghalt rákban, 48 éves korában. Végül még egy fontos, nagy utódra kell emlékeznünk: Heinrich Hertz-re, aki 1888-ban kísérletileg is bebizonyította Maxwell elméletének igazát.

Joggal merülhet föl azonban a kérdés: mindennek ugyan mi köze van az Atomenergiainfo oldal témájához, a nukleáris energetikához? Egyszerű. Mit csinál az atomerőmű? Villamos áramot állít elő – vagyis a léte az elektromosságot szolgálja. Ezért hát, ünnepeljük együtt a százötven éves jubileumot!

 


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére