Menu

Nem osztogatnak – de nem is fosztogatnak

atomenergia a fejekben

2003-ban súlyos esemény történt a paksi erőműben: robbanás keletkezett egy nagy tartályban, amiben használt, de újrahasznosítható üzemanyag-rudakat újítottak föl.

 

Ám nagyon erősen hangsúlyozni kell: a balesetnek semmi köze nem volt az erőmű normális üzeméhez, mindössze annyi kapcsolta hozzá, hogy történetesen az egyik (a 2. számú) reaktor mellett állították föl a tartályt. Ma már tudjuk, nem volt bölcs dolog odatelepíteni, bár az elhelyezéskor jó megoldásnak tűnt, mivel így lerövidült az üzemanyag-rudak szállítási hossza. De ennél jóval súlyosabb műszaki hibákat is elkövetett a rendszer francia-német szállítója, olyanokat, amiért egy másodéves műegyetemi hallgatót megbuktattak volna a vizsgán. A darabokra tört, sőt helyenként porrá zúzódott aktív anyagok kiemelése egészen új műszaki megoldásokat igénylő feladat volt. Végül, igen magas szintű innovatív eredményeket tartalmazó munkával az orosz TVEL cég oldotta meg. Mostanra elérkezett az idő, hogy a kiemelt, rendezett alakzatokba tokozott, több éve hűtővíz alatt pihentetett sérült elemeket a szerződés szerint a jövő évben végleges helyére kiszállítsák Oroszországba. Természetesen a kiszállítás és az elhelyezés a rendkívül szigorú nemzetközi szabályok által előírt, magas biztonsági szinten történik.

No de ez is jó alkalom az ultra-zöldeknek a háborgásra. Nemcsak a magyar, hanem az orosz zöldek is színre léptek. Szokás szerint csúsztatásokat is bevetve, mert például internetes portáljukon azt hirdetik, hogy Magyarországból nukleáris szemetet zúdítanak az ártatlan orosz lakosság nyakába. Olyan apróság nem számít nekik, hogy a sokszoros biztonsággal tokozott egykori üzemanyag-rudak maradványa nem hulladék, hanem megfelelő módszerekkel akár újra is hasznosítható anyag.

Nyilvánvaló persze, hogy a sugárzó anyagok jelenléte rendkívül lényeges tényező a lakosság biztonsága szempontjából. Az atomerőművekből – nálunk is – kikerülő hulladék esetében a kezelésük és tárolásuk igen nagy biztonsággal és a nemzetközi szakmai fórumok által ellenőrzött módon, szakszerűen történik. Ezért meglepő, hogy semmiféle háborgást nem hallani az úgynevezett természetvédőktől például a szénerőművekből kikerülő salakhegyek kapcsán. A kibányászott szén kőzetében ugyanis többféle, különböző élettartamú és intenzitású sugárzó anyag is előfordulhat, és ezek a kiégett salakban feldúsultan bizony ott maradnak. Méghozzá szabadon, kezelés és szakszerű eltárolás nélkül.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Egy atomerőmű kezdetei Magyarországon
Egy baleset, amire emlékezni kell!

 


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére