Menu

Németország atomellenessége máris sok gondot okoz

Németországban a fukushimai atomerőmű-balesetet követő „atomellenes” döntés következtében folytatódott a megújuló energiaforrások egyre növekvő felhasználása a villamosenergia-termelésben.

 

2013 végén a német villamosenergia-rendszerben a naperőművek 35,65 GW, a szélerőművek pedig 32,51 GW beépített teljesítményt képviseltek. A legfrissebb adatok szerint 2014 novemberében a naperőművek teljesítménye 38,13 GW, a szélerőműveké pedig 35,68 GW teljesítményre növekedett, azaz közel 1 év alatt a beépített nap- és szélerőművi kapacitás összességében 5650 MW értékkel növekedett. Ez a szám azonban önmagában nem értelmezhető, miután az energetikai kérdések rendszerszinten vizsgálandók és a megújuló energiatermelés mellett a többi energiatermelési módra és az export-import kérdésére is kiterjednek.

 

A németországi erőművi kapacitások eloszlása 2014 novemberében

A németországi erőművi kapacitások eloszlása 2014 novemberében

 

Az 5650 MW új nap- és szélerőművi kapacitás azt eredményezi, hogy a német villamosenergia-rendszer közel 177 000 MW (100%) kapacitásából e két megújuló forrást használó energiatermelési mód közel 74 GW (42%) kapacitást képvisel. Ugyanakkor, az alábbi diagram adataiból azt látható, hogy – 2014 első tíz hónapját figyelembe véve – az összes, 424,6 TWh (100%) villamosenergia-termelésből a nap- és szélerőművek csak 70,1 TWh (16,5%) termelést jelentettek, ami azt jelenti, hogy jelenleg a működő atomerőművek jelenleg több energiát termelnek, mint a nap- és szélerőművek összesen.

 

A németországi villamosenergia-termelés megoszlása 2014 első tíz hónapjában

A németországi villamosenergia-termelés megoszlása 2014 első tíz hónapjában

 

Az adott időszakra vonatkozó megújulós teljesítmények pedig továbbra is nagyon hektikusan változtak az erősen változó szélsebesség és a napsütéses órák száma miatt, így a szélerőművek teljesítménye a 0 és 25,6 GW (beépített teljesítmény 0-71%-a), a naperőművek teljesítménye pedig 0 és 24,25 GW (beépített teljesítmény 0-64%-a) között állandóan ingadozott.

Fontos azonban kiemelni, hogy a megújulók növekvő alkalmazása mellett nagyon felgyorsult az új gáz- és szénerőművek építése is. Néhány év alatt, 2011-2013 között közel 11 000 MW új gáz- és szénerőművi kapacitást adtak át. Ez a tendencia az elmúlt egy évben is folytatódott: 2013-2014 között, közel 2300 MW teljesítménnyel növekedett a gáz- és szénerőművek beépített teljesítménye. Éppen ezért a német villamosenergia-termelés közel 70%-át továbbra is az atom-, gáz- és szénerőművek biztosítják, amelyből a legszennyezőbb széntermelés 46%-ot képvisel.

 

 

A franciaországi import megoszlása az év első tíz hónapjában

A franciaországi import megoszlása az év első tíz hónapjában

A németországi villamosenergia-import és -export alakulásával kapcsolatban látható, hogy a német „atomellenes” döntés, valamint a fokozódó, nap- és szélerőművi termelés miatt Németország villamos energiát importál Franciaországból, ahol a villamosenergia-termelés közel 74 százaléka az atomenergiából származik. A villamosenergia-export tekintetében pedig egy adott heti villamosenergia-termelés adatai alapján kiderül, hogy az export döntő része továbbra is „kényszerexport” a megújuló energiaforrások bizonyos időszakokban történő túltermelése miatt, ami rendszerszabályozási gondot okoz.

 

A villamosenergia-termelés, valamint az import-export megoszlása  2014. május második hetében

A villamosenergia-termelés, valamint az import-export megoszlása
2014. május második hetében

 

A megújuló energiaforrások fokozódó alkalmazása és támogatása a német villamosenergia-árakra is jelentős hatással van. 2014 első negyedében, Németországban a háztartási energia átlagos ára 29,8 eurócent/kWh (közel 91 Ft/kWh) volt, Franciaországban pedig csak 15,9 eurócent/kWh (közel 48 Ft/kWh), mivel ott a villamos energia közel 74%-t atomenergiából állítják elő. A német ipari fogyasztókra vonatkozó villamosenergia-árak esetében is hasonló a helyzet, mivel Franciaországban a versenytársak közel feleannyiért, az Amerikai Egyesült Államokban pedig harmadannyiért jutnak villamos energiához az ipari fogyasztók, ez pedig komoly versenyhátránynak tekinthető.

Az Európai Unió versenyképességének jövője alapvetően a versenyképes áron rendelkezésre álló energián múlik. Ez világosan látszik a legújabb World Energy Outlook 2014 kiadvány adataiból is, amelyek szerint jelentős energiaár-különbségek alakultak ki az egyes országok között, amelynek drámai következményei az Európai Unióban már jelenleg is megmutatkoznak az ipari versenyképesség tekintetében, és ez a jövőben csak fokozódni fog.

A nukleáris kapacitások leállítása mellett tovább rontja az Unió versenyképességét az Amerikai Egyesült Államokhoz képest az is, hogy a kieső nukleáris kapacitások pótlását elsősorban megújuló energiaforrásokkal kívánják pótolni, azonban ennek az összes költsége jóval magasabb, mint az atomenergia által termelt villamos energiáé.

Németország esetében így felmerül egy olyan kérdés, hogy az erőltetett megújulós fejlesztések és az ehhez szükséges hatalmas pénzügyi támogatások sikeresek lesznek-e az egész gazdaságot tekintve, vagy pedig a magas energiaárak következtében elszenvedett versenyhátrány, valamint a nem szabályozható nap- és szélerőművi energiatermelés sajátosságai miatt súlyos gazdasági és ellátásbiztonsági problémák fognak majd a jövőben jelentkezni.


Hozzászólások

  1. LangSandor

    Ami az adatokból még látszik: a lényegesen kedvezőbb szélviszonyokra létesített német szélerőművek csúcskihasználási óraszáma (amennyiben arányosan figyelembe vesszük még a novembert és a decembert) kereken 1300 óra/év, miközben nálunk 2000 óra/év körüli értékekkel “kínálják” ezeket. Mi lehet az oka az alacsony értéknek? Vagy magasabb a karbantartási igényük a tervezettnél, vagy a szükséges (konvencionális) erőművi szabályozó kapacitások működésben tartása, illetve a megfelelő hálózati “kép” érdekében időnként egy részüket üzemen kívül kell helyezni. Esetleg más?
    Vegyük észre: amennyiben egy szélpark kevesebbet termel a tervezettnél, a fajlagos tőkeköltségek (és részben az O&M is) arányosan növelik a termelt villamosenergia önköltségét!

    2014 december 01. 13:28
  2. Szerkeszto
    Szerkeszto

    Kedves LangSandor! Egy szélerőmű által termelt villamosenergia-mennyisége, a szélerőmű éves kihasználtsági tényező az adott terület földrajzi viszonyaitól és az időjárástól függ. Így ezeket a szélerőműveket nem “így kínálják”, hanem azt mondják, hogy Magyarországon, vagy például Németországban évente átlagosan mennyit termelnek. A megújulók pedig szeretnek termelni a magas átvételi árak miatt. Ezért is van az, hogy ha sokat süt a nap, nagyon fúj a szél és nem kell például a németeknek annyi energia, akkor a felesleges energiát “kényszerexportálják”.

    2014 december 17. 17:15
ugrás az oldal tetejére