Menu

Paks 2 – Kulcs a jövőbeli kihívásokra

Paks 2 - Kulcs a jövőbeli kihívásokra
A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság  2015. november 18-án publikálta „A Magyar Villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztése 2015” című, évente felülvizsgált legújabb szakmai elemzését, amely egy helyzetértékelést és egy jövőképet vizionál a hazai villamosenergia-rendszerrel kapcsolatban.

 

A tanulmány bemutatja, hogy a hazai erőművek beépített bruttó teljesítőképessége 2014. december 31-én 8936 MW volt, amelyből a nagyerőművek 7241 MW, a kiserőművek pedig 1695 MW teljesítőképességet képviseltek. A beépített közel 8900 MW teljesítőképességből azonban csak 7290 MW volt a rendelkezésre álló állandó teljesítőképesség. Az erőművek jövőbeli teljesítőképességét megvizsgálva bemutatható, hogy egyes erőművek várható leállítását, leselejtezését figyelembe véve hosszú távon, 2030-ig mekkora beépített teljesítőképesség maradhat a hazai villamosenergia-rendszerben.

 

A hazai erőművek várható teljesítőképessége 2030-ig

A hazai erőművek várható teljesítőképessége 2030-ig

 

A tanulmány adatait felhasználva, az alábbi diagram alapján világosan látható, hogy a 2014. év végi közel 8936 MW (100%) beépített teljesítőképességből 2030 végére csak 4887 MW (54,6%) teljesítőképesség maradhat meg a hazai villamosenergia-termelés szolgálatában.

 

Az összes villamosenergia-felhasználás várható alakulása 2030-ig

Az összes villamosenergia-felhasználás várható alakulása 2030-ig

 

A tanulmány jövőbeli kitekintése, elemzése azt mutatja, hogy a nettó villamosenergia-fogyasztás növekedési üteme – alapváltozat szerint – a 2015 utáni időszakra 1,1 százalék/év, amely a 2020-as években lassuló mértékben csökken, így az adott időszakban közel 1 százalék/év körüli értékre csökkenhet. A MAVIR egy magasabb igénynövekedéssel is számol, ebben az esetben a 2015-20 között az igénynövekedés mértéke átlagosan 1,4 százalék/év, ez pedig 2030-ig fokozatosan 1,2 százalék/év értékre csökken. Az alapváltozat azzal számol, hogy a csúcsterhelés 2015-20 közötti időszakban jellemzően 70 MW/év értékkel növekszik.

 

A várható éves csúcsterhelés alakulása 2030-ig

A várható éves csúcsterhelés alakulása 2030-ig

 

A MAVIR elemzésének alapvető célja, hogy bemutassa a hazai villamosenergia-rendszer várható teljesítőképességét, figyelembe véve a jelenleg feltételezhető leselejtezéseket, valamint az aktuális építési, beruházási trendeket is. Az elemzés „optimista” forrásoldali változata figyelembe veszi az összes számításba vehető (szándéknyilatkozat, csatlakozási terv, kötelezettségvállalás) erőmű beruházások hatását, valamint a jelenlegi erőművek „jövőbeli” terveit is.

Az „optimista” változat szerint 2030-ig a hazai villamosenergia-rendszer beépített teljesítőképessége 13 551 MW lehet, ebből a nagyerőművek 11 051 MW-ot, a kiserőművek (szél, nap, víz stb.) pedig 2500 MW-ot képviselhetnek majd a jövőben. Figyelembe véve az előzőekben bemutatott 2030-ig feltételezhetően megmaradó 4887 MW teljesítőképességet, azt láthatjuk, hogy 2030-ig akár közel 8600 MW új erőművi kapacitás létesülhet hazánkban. Ez pedig azt jelenti, hogy a két új paksi blokk 2524 MW kapacitásán kívül még további közel 6 100 MW kapacitást (gáz, megújuló) szükséges beépíteni a rendszerbe a hazai fogyasztók jövőbeli biztonságos villamosenergia-ellátásának biztosítása érdekében.

Mindez azt jelenti, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitás-fenntartására mindenképpen szükség van, hiszen a két új paksi blokk „hiánya” azt eredményezné, hogy 2030-ig közel 2500 MW alapterhelést biztosító, a versenyképesség és a klímavédelem szempontjából is meghatározó kapacitás esne ki a villamosenergia-rendszerből. Ez pedig a jövőben súlyos ellátásbiztonsági kockázatokat is hordozna, hiszen a hazai villamosenergia-rendszerben az import részaránya jelenleg is történelmi arányokat dönt. 2015 első 9 hónapjában az import részaránya már összességében 32,7 százalékra emelkedett.

 


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére