Menu

A szükség nagy úr

Nukleáris energia Japánban - A szükség nagy úr - Atomenergia info

Immár közel hét éve, 2011. március 11-én óriási földrengés rázta meg Japánt. Ennél is rettenetesebb pusztító istenségként tört be a sokemeletes ház magasságú hatalmas vízár, a cunami, amitől a blokkok sora ment tönkre.

 

A pusztítás az emberi lelkekben is hatott, mert a japán lakosság elfordult az atomenergetikától, ami pedig ennek előtte villamosenergia-ellátásuknak csaknem harmadát fedezte, és azt tervezték, hogy 40 százalékra növelik majd.

Úgy tűnt, aligha lehet újraindítani az ország 52 blokkját, hiszen a nagy megrendülésben, félelemben valamennyit, nemcsak a sérülteket, leállították. Kétségtelen, hogy az ellenző hangulatba belejátszott a blokkokat üzemeltető vállalat ostoba, hiteltelen, sőt hazug viselkedése is éppúgy, mint a japán zöldek heves – és szokás szerint – végiggondolatlan támadásai is.

Az ellátás biztosításához tehát újra kellett indítani fosszilis, főleg kőolaj- és földgázbázisú erőműveket, ami nemcsak a környezet, a klíma szempontjából jelentett hátrány, hanem az ország pénzügyi egyensúlyát is alaposan kibillentette. Merthogy a szigetországnak lényegében nincsenek energetikai erőforrásai, importálni kellett őket.

Most azonban friss hír, hogy Fukui tartomány kormányzója hozzájárult két blokk újraindításához.

Már eddig is működik öt, tehát jelentősen megnövekedhet a nukleáris energiatermelés. A két blokk együttes névleges teljesítménye csaknem 2400 megawatt, ez már japán méretekben is számottevő érték.

Komoly tanulságai vannak a japán tragédiának. Egyrészt, bebizonyosodott, hogy a legjobbnak hitt tervezés sem lehet tökéletes. (Igen, voltaképpen csak Isten tökéletes.) Fukusimában is csaknem tökéletesen viselkedtek a nukleáris berendezések a rendkívüli, 9-es intenzitású földrengéssel szemben, időben lekapcsolódtak a hálózatról, bekapcsolódtak a vészüzemben hűtést biztosító aggregátorok. Csakhogy a fantasztikus méretű vízár elsodorta őket és az aktív zóna hűtés nélkül maradt. Pedig magasra telepítették az aggregátorokat, de az bőven kevésnek bizonyult a víztömeg 16 méteres magassága mellett. A másik tanulság, hogy nem érdemes hazudozni. A csernobili tragédiának is egyik legvészesebb velejárója volt az akkori politikusok esztelen hazudozása. A további tanulság pedig, hogy a nagy műszaki baleseteknek mindig van hasznos kísérőjük. Mégpedig az, hogy a tanulságok alapján új technikai és szabályozási megoldások születnek. Ez történt Csernobil és Fukusima után is.

Drága ár, de végül, nagyon hasznos lett. A most újraindított japán reaktorok példája is bizonyítja ezt a hasznot, mert rendkívül sokrétű, nagy volumenű vizsgálatok, mérések után engedélyezték csak az üzembe helyezésüket.


Hozzászólások

.

ugrás az oldal tetejére