Menu

Új szelek fújdogálnak

villamos áram ára náluk duplája az amerikainak,Még mondja valaki, hogy az Európai Unió nem rugalmas, nem illeszkedik a gyakorlati élet változásaihoz! Itt van mindjárt az energetika ügye. Már bő másfél évtizede, 1997-ben az EU leszögezte, hogy a megújuló energiaforrások nélkülözhetetlenek a klímaváltozás elleni harcban.

 

Tíz évvel később pedig az Európai Tanács kötelezte az Uniót a nevezetes „20-20-20” kezdeményezésre (vagyis 2020-ig 20 százalékkal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, 8,5 százalékról 20 százalékra növelve az energia-felhasználáson belüli megújuló források részarányát, valamint 20 százalékkal javítja az energia-hatékonyságot). Az Európai Parlament 2008 decemberében döntött a megújuló energiaforrások elterjedésének támogatásáról.

A szél- és napenergia hasznosítása – és alkalmazásának erőteljes támogatása – elsődleges prioritássá vált. Mára viszont, mintha megfordult volna a szél. Merthogy az uniós népek morgolódnak: igencsak sokba kerül polgárainak az átállás meg a nem is csekély mértékű támogatás. Ugye, itt vannak a németek, akik 2011 tavaszán nagy buzgalmukban sitty-sutty úgy döntöttek, hogy 2023-ig teljesen megszabadulnak az ország villamosenergia-igényének mintegy ötödét kielégítő atomenergiától. Hát persze, végtére is a Rajnából bármikor elöntheti őket egy cunami. 2030-ig náluk már az összes megtermelt energia felének alternatív forrásokból kell származnia. Ez az átállás, becslések szerint, évi 40 milliárd euróba fog kerülni, ami azért még a német gazdaságban is soknak számít. Nagyipari vezetők már megkondították a vészharangot, mert szerintük, így veszélybe kerül országuk nemzetközi versenyképessége, hiszen a villamos áram ára náluk duplája az amerikainak, és még gyorsan emelkedik tovább.

Az EU „kormánya”, a Bizottság is ráébredt, ez a folyamat komoly gazdasági veszélyekkel és társadalmi elégedetlenséggel jár, ezért szigorításokat akar: elsősorban az alternatívoknak adott – és általuk egyre erőszakosabban követelt – szubvenciók leépítését, mert éppen ettől drágulnak az energiaárak. Nem meglepő tehát, hogy maga Günther Öttinger energiaügyi biztos emelte fel a szavát a támogatások felszámolásának szükségessége és egy egységes európai energiapolitika megteremtése mellett. Az erről szóló irányelveket jövő januárban teszik közzé. Mindenesetre Öttinger már most rámutatott: „világosan látható, hogy egyes országokban extrém magas a megújítható energiaforrások kiaknázásának a nyeresége és indokolatlanul magasak az energiaárak”.

Úgy tetszik, kezd erősödni a valószínűsége annak, hogy a – jelenleg még a koalíció-alkotás gondjaival küzdő – megszületendő német kormány előbb-utóbb kénytelen lesz átértékelni elődjének meglehetősen elhamarkodott atomenergia-tilalmi felfogását és rendelkezéseit. Várható az is, hogy az EU bizottságának irányelvei is új pályára terelhetik az Unió országainak energiapolitikáját.

 


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére