Menu

Vízen jobb?

Az atomerőmű és a víz testvérek, hiszen a blokkoknak állandó hűtésre van szükségük. Ezért épülnek vízpartokra, és ez esetenként gyengeségük is.
Az atomerőmű és a víz testvérek, hiszen a blokkoknak állandó hűtésre van szükségük.

 

Ezért épülnek vízpartokra, és ez esetenként gyengeségük is. Nálunk a paksi bővítés kapcsán a Duna vízhozama a probléma, Japánban pedig a szörnyű 2011. tavaszi cunami hozott iszonyatos tragédiát. Adódik viszont a gondolat, mi van, ha magát az erőművet vízre telepítjük? A parttól távolabb, egy-két kilométerre csupán, mert például nagyobb vízmélységen már a cunami szinte csak enyhe fodrozódást jelent. Sőt, akár a tenger fenekén is eldolgozhatnak a reaktorok.

A vízre telepített atomerőműnek sok előnye lehet, állítják kutatók és tervezőmérnökök. Például az egységességük. A szárazföldiek szinte mind egyediek, míg a tengerieket akár sorozatban lehetne gyártani, ami nyilván nagy beruházási, vagyis pénzügyi előnyt jelenthetne. Amellett a hűtés is könnyebben megoldott az utóbbiaknál.

A tengeri atomerőművek építése már elérte a realizálási határt. A francia Naval Group, egy haditechnikai csoport eljutott egy tenger alatti erőmű gondolatához, amelyet egészében egy óriási acélhengerbe pakolnának. A Flexblue névre keresztelt erőművet a parttól mintegy 5-15 kilométerre rögzítenék a tengerfenékhez. Egyelőre 250 megawatt teljesítményt adna, amit tenger alatti kábelekhez juttatnának a parti fogyasztókhoz.

A franciák még a tervezésnél tartanak, de az oroszok már a megvalósítás útján lépkednek.

A két darab reaktort tartalmazó Akagyemik Lomonoszov már nem sokkal üzembe helyezés előtt áll és a tervek szerint távoli, zord térségben fog majd áramot szolgáltatni a 70 MW villamos teljesítmény révén.

A kínaiak is szorgoskodnak, bár sok mindenben elmaradnak az oroszoktól. Pedig igencsak ambiciózusok a terveik. Már 2020-ban 20 darab, egyenként 200 MW teljesítményű tengeri atomerőművet akarnak üzembe helyezni, egy meglehetősen vitatott térségben, a Dél-Kínai tengeren, ahol kőolajtermeléshez kialakított – és politikailag erősen támadott – mesterséges szigeteken helyeznék el őket.

Érdekes elképzelések, valószínűleg meg is valósulnak. Persze gondok máris felmerülnek. Hogyan védhetők például a terroristák ellen? Még inkább, mennyire lehetnek kalóztámadások célpontjai a földrajzilag is távoli és ember által sem felügyelt tengeri erőművek? Kevésbé izgalmas kérdés a karbantartásuk, ellenőrzésük, mert ez műszakilag megoldható, de mindenképpen fontos probléma. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy miközben világunk nagy léptekkel halad előre a technikai fejlődésben, a társadalmi gondok, mint például a terrorizmus, csöppet sem enyhülnek, sőt, úgy tűnik, eszkalálódnak.


Hozzászólások

.

ugrás az oldal tetejére