Menu

A német zöldforradalom és a rögvalóság

A német zöldforradalom és a rögvalóság

Fotó: Sean Gallup/Getty Images

Nemrég több hazai hírforrás is beszámolt arról, hogy Németországban 35 százalékos szintre emelték a megújuló alapú villamosenergia-termelést 2017 első félévében az előző év hasonló időszakban számított 33 százalékos arányához képest.

 

A híradások arról is szóltak, hogy Németország bizonyos napokon már képes arra, hogy áramszükségletének 85 százalékát nap- és szélerőművek termeléséből fedezze. Mindezek alapján azt gondolhatnánk, hogy itt a zöld kánaán, háromszoros hurrá!

Amint már e hasábokon többször is leírtam, a tények makacs dolgok és ne siessünk a német energiapolitika mennybe menesztésével. Kezdjük a tényekkel! A hivatalos német statisztikai adatok szerint a 2017-es év első felében nettó 277 TWh villamosenergiát termeltek Németországban, ami a 2016-os első félévi 271,2 TWh-hoz képest emelkedést mutat.

Ez alatt az egy év alatt – szintén a féléves adatokat figyelembe véve – a beépített nap- és szélerőművek kapacitása 87,23 GW értékről 94,08 GW értékre növekedett. Azaz 1 év alatt mintegy 7 GW (7000 MW) új nap- és szélerőművi kapacitást építettek be a német villamosenergia-rendszerbe. Megnövekedett a megújulók által termelt villamos energia mennyisége és az össztermeléshez viszonyított részaránya is.

Ugyanakkor a két időjárásfüggő megújuló, a nap- és szélerőművek teljesítménykihasználtsága a hektikus termelés miatt már jócskán árnyalja a képet. A kihasználtsági mutató 2017 első félévében a nap esetében 11,5, a szélerőműveké pedig 21,2 százalék volt az aktuális beépített kapacitásokkal számolva, másként fogalmazva a beépített kapacitás tizede, illetve ötöde!  Eközben a német atomerőművek 67, a szénerőművek pedig 53,5 százalékos kihasználtsággal üzemeltek.

2017. január 1. és 2017. június 30. között a németországi villamosenergia-termelés mintegy 62 százalékát továbbra is a szén-, az atom- és a gázerőművek biztosítják. A nap- és szélerőművek a hatalmas, mintegy 94 000 MW beépített kapacitás ellenére a termelésnek csak 25 százalékát tudták biztosítani, miközben a beépített kapacitásuk az összes nettó kapacitás csaknem 47 százaléka! Az időjárásfüggő megújulóknál tehát nem a beépített kapacitás a mérvadó, hanem az, hogy mennyi villamos energiát tud megtermelni. A német zöldenergia támogatási rendszere tavalyig ezt nem vette figyelembe, nem beszélve az áram árában a lakosságra terhelt erőltetett ütemű fejlesztés költségéről.

A virtuális dobogó tetején tavaly továbbra is első helyezést ért el a szénerőművi termelés: 112 TWh, beépített teljesítmény: 48,56 GW, második volt a szél alapú termelés: 77,68 TWh, 52,2 GW beépített teljesítmény mellett, harmadik pedig a nukleáris alapú termelés, amely 31,82 TWh órát adott 10,8 GW beépített teljesítménnyel. A napenergia csak a 6. volt a sorban (termelés: 20,98 TWh, beépített teljesítmény: 41,76 GW).

A németországi egyes erőműtípusok által termelt villamos energia mennyisége 2017 első félévében (TWh)

A németországi egyes erőműtípusok által termelt villamos energia mennyisége 2017 első félévében (TWh)

 

Áramra minden pillanatban szükség van

Az atomenergia, különösen a Paks II-projekt hazai ellenzői szerint Magyarországnak le kellene modania az új projektről és helyette a megújuló energiaforrások alkalmazásával kellene biztosítani a hazai áramszükségletet. Megfejelik még ezt a butaságot azzal, hogy az épületek hőszigetelése a megoldás. Utóbbi képtelenségére álljon itt annyi: Magyarországon az otthonok elenyésző százalékában van villanykályha, miután fosszilis fűtőanyagokat, földgázt, szenet, fát használnak az otthonok túlnyomó többségében fűtésre.  Mindez tehát a valóságtól teljesen elrugaszkodott az alapvető fizikai, gazdasági és műszaki ismeretek teljes hiányáról árulkodó, politikailag motivált zöld demagógia. Egy villamosenergia-fogyasztónak minden másodpercben, percben és órában szüksége van a villamos energiára.  Németországban a legjobb napokon is az ingadozó szélenergia a beépített teljesítmény maximum 50-60 százalékát képes biztosítani.

Németországban egyre gyakoribb, hogy vannak olyan időszakok, amikor minimálisra esik a nap- és szélerőművek termelése. Az idei hideg – szélcsendes, nem túl napos – januárban és februárban számos olyan  időszak volt, amikor a nap- és szélerőművek több mint 90 000 MW beépített kapacitása még a déli órákban is csak 2-3000 MW értékelhető teljesítményt tudott nyújtani a kora délutáni, esti pár ezer MW-ról nem is beszélve. Mindez azt eredményezte, hogy a német zöldforradalom ellenére ezen időszakokban a termelés 80-90 százalékát a szén-, atom- és gázerőművek biztosították!

Jól illusztrálja ezen megállapítást az alábbi diagram, amely a németországi nap- és szélerőművi teljesítményeket mutatja 2017. harmadik hetében. Ezen a héten láthatóan a nap- és szélerőművek még a legjobb pillanatukban is csak közel 12 GW teljesítményt tudtak képviselni a beépített több mint 90 GW-ból (90 000 MW), nagyon sok esetben viszont szinte 0 közeli, 1-2 GW volt csak a teljesítményük.

A németországi nap- és szélerőművek teljesítménye 2017. harmadik hetében Forrás: Energy Charts

A németországi nap- és szélerőművek teljesítménye 2017. harmadik hetében Forrás: Energy Charts

 

 

Ez a jelenség a tavaszi-nyári időszakban is gyakran előfordul. A diagramon látható, hogy június 21-én a német nap- és szélerőművek időközben már mintegy 94 000 MW-ra növelt beépített teljesítménye ellenére a déli órákban ezen időjárásfüggő erőművek csak 29 500 MW teljesítményt adtak le, a hajnali és az esti órákban mért néhány ezer MW-ról nincs is értelme beszélni.

 

 A németországi villamosenergia-termelés összetétele 2017. június 21-én Forrás: Agora Energiewende


A németországi villamosenergia-termelés összetétele 2017. június 21-én Forrás: Agora Energiewende

 

Az időjárásfüggő megújuló energiaforrások rendelkezésre állása, kapacitásértéke jelentősen eltér a hagyományos, hő- és atomerőművek értékeitől, amelyeknek tartalékkapacitása nélkülözhetetlen. A németországi illusztris példa is mutatja, hogy egy adott ország villamosenergia-ellátását nem lehet kizárólag időjárásfüggő megújulókra, különösen nap-és szélerőművekre alapozni, hiszen akkor is ki kell tudni szolgálni a villamosenergia-fogyasztókat, ha nem süt a nap és nem fúj eléggé a szél. Ennek érdekében alapvetően fontos, hogy rendelkezésre álljanak a folyamatosan termelő erőművek. Nélkülük Németország csak importból biztosíthatná a szükségleteit. Mondani sem kell, hogy egyetlen ország sem engedheti meg magának azt a kockázatot, hogy áram nélkül maradjon, ha nincs importforrás. Tisztelt hazai zöldek, ébresztő!

Németország Európa-bajnok a villamosenergia-árakat nézve is

A Paks II-projekt ellenzői arról sem szoktak beszélni, hogy a megújuló energiaforrások fejlesztéséhez jelentős támogatásokra van szükség. Az általuk emlegetett bezzeg Németországban az előzetes becslés szerint az idei évben a megújulók támogatási összege elérheti a 26,6 milliárd eurót is (8200 milliárd forint), amelyet a fogyasztóknak kell kifizetniük.

2016-ban az Eurostat adatai szerint Németországban 29,8 eurócentbe került 1 kWh háztartási villamos energia ára, ezzel Európában a 2. helyre került a háztartási árak tekintetében.

Az Európai Unió tagállamaiban a villamosenergia-árak alakulása 2016. II. félévében Forrásadat: Eurostat

Az Európai Unió tagállamaiban a villamosenergia-árak alakulása 2016. II. félévében Forrásadat: Eurostat

 

2017-ban azonban a megújulók támogatását biztosító költségelem tovább növekedett, ezért éves szinten átlagosan már 30,3 eurócentre növekedhet a németeknél a háztartási áram ára.  Nagyon úgy tűnik, hogy az átlagár éves szinten még magasabb értéket fog elérni, hiszen a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal július 14-én publikált nemzetközi ár-összehasonlítása szerint jelenleg már a berlini háztartásoknak kell Európában a legtöbbet fizetni a villamos energiáért.

Az adatok szerint Berlinben 30,8 eurócent (95,2 Ft/kWh), Budapesten pedig csak 12,11 eurócent (37,5 Ft/kWh) a lakossági villamosenergia-ár. Párizsban viszont 18,47 eurócentet kell fizetni 1 kWh (57 Ft/kWh) energiáért, hiszen a francia villamosenergia-termelés 70-75 százalékát atomerőművek biztosítják. A német erőltetett megújulós fejlesztések és a jelentős lobbierőt képviselő ottani megújulós lobbi által forszírozott fejlesztések oda vezettek, hogy az Európai Unióban jelenleg már Németországban a legdrágább a villamos energia ára.

 

A zöldáram miatt növekszik a szén-dioxid-kibocsátás is

Azt várnánk, hogy a németországi megújuló energia arányának növekedése miatt csökkenne a szén-dioxid-kibocsátás, ám a helyzet ennek pont az ellenkezője.

Németországban 2017. július 6-án este 22 óra 20 perckor a 42 000  MW naperőművi teljesítményből a rendelkezésre álló teljesítmény 0 MW, a szélerőművek beépített több mint 52 000 MW teljesítményéből pedig csak 2700 MW volt az értékelhető teljesítmény, azaz a mintegy 94 000 MW nap- és szélerőművi kapacitásból csak 2700 MW állt rendelkezésre. Ez 2,8 százalékos teljesítménykihasználtságnak felelt meg. Ez a nap szélcsendes volt, ezért a német szélerőművek egész nap csak pár ezer MW teljesítményt tudtak biztosítani.

Ebben az időpontban a német rendszerterhelés 58 000 MW volt, azaz a nap- és szélerőművek hiányzó teljesítményét más erőművek beindításával, felterhelésével kellett biztosítani, hogy a fogyasztók rendelkezésére álljon az áram. A bezárásra ítélt német atomerőművek 90 százalékos teljesítményszinten üzemeltek. Ugyanakkor klímavédelmi szempontból rendkívül hátrányos módon ezen időszakban a németországi villamosenergia-termelés fosszilis részaránya 60 százalékra emelkedett a fent említett minimális szél- és naperőművi kapacitáscsökkenés eredményeként. Ennek az lett az eredménye, hogy a német fajlagos szén-dioxid-kibocsátás a szén- és gázerőművek nagy részaránya miatt 544 g/kWh-ra rúgott.

Ezzel szemben Franciaországban az áramtermelés 68 százaléka atomenergiából, 11 százaléka pedig vízenergiából származott ebben az időpontban, amelynek eredményeként a francia villamosenergia-termeléshez kapcsolódó kibocsátási érték mindössze 82 g/kWh volt! Mindez azt jelenti, hogy Franciaországban közel nyolcszor kevesebb szén-dioxid-kibocsátással járt az áramtermelés, mint Németországban!

Svédországban, ugyanebben az időszakban, az áramtermelés 43 százaléka atomenergiából, 48 százaléka vízenergiából származott, ott az aktuális kibocsátási érték csak 35 g/kWh volt.

Mindennek klímavédelmi, sőt a lakosság egészségi állapotára kiható következményei is vannak. A szénerőművek termelése miatt Németországban, illetve Lengyelországban bizonyítottan évente ezrek halnak meg a légszennyezés miatt.

Magyarország villamosenergia-termelése már most is sokkal zöldebb, mint Németországban, hiszen 2016-ban a hazai villamosenergia-termelés 60 százaléka szén-dioxid-kibocsátás-mentes volt. Ezzel szemben az erőltetett fejlesztések és negatív hatások ellenére Németországban csak közel 33,5 százalékot tett ki a klímabarát áramtermelés.

A fenti példák alapján láthatjuk, hogy az „atombarát” országokban, ahol jelentős az atomerőművek által termelt villamos energia mennyisége sokkal kedvezőbbek a kibocsátási értékek, olcsóbb az áram stb.

Magyarország a Paks II-projekt megvalósításával az ellátásbiztonsági, versenyképességi és klímavédelmi célok teljesülését kívánja szolgálni. Eközben természetesen kiegészítő forrásként szükséges fejleszteni a megújulókat is. Hazánk nemzeti érdeke, hogy a jövőben a hazai villamosenergia-fogyasztókat biztonságosan és versenyképes áron tudja kiszolgálni villamos energiával, ennek záloga, hogy Paks II-nek köszönhetően az atomenergia továbbra is fontos szerep jut  a hazai energiamixben.


Hozzászólások

.

ugrás az oldal tetejére