Menu

Az ITER és a jövő energiaforrása a téma a Néva partján

Az ITER a téma a Néva partján
A termonukleáris fúziós energia korlátlan energiaforrást jelenthet az emberiség számára, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek a témáról Szentpéterváron október 13-án kezdődött 25. jubileumi konferenciája pedig kiváló lehetőség a Cadarache-ban (Franciaország) megvalósuló Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktorral (ITER) kapcsolatos tudományos kérdések megvitatására és az elkövetkező évtizedekben szükséges fejlesztések irányának megvitatására – hangsúlyozta a nemzetközi konferencia réssztvevőihez intézett üzenetében Szergej Kirijenko, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója.

 

Az Orosz Tudományos Akadémia elnökségi tagja, Alekszandr Litvak emlékeztetett rá, hogy az orosz tudósok a kezdetetektől élen jártak a fúziós energetikai kutatásokban, Igor Kurcsatov kezdeményezésére a világhírű orosz atomfizikusok, Igor Tamm és Andrej Szaharov munkássága nyomán született meg az első fúziós kísérleti reaktor, amely az ITER alapjául is szolgál. A nemzetközi konferencián 45 ország csaknem 700 képviselője vesz részt, köztük a témakör olyan vezető szaktekintélyei, mint Jevgenyij Velihov akadémikus, az ITER-projekt kezdeményezője. Velihov előadásában egyebek között arról beszélt, hogy a maghasadáson alapuló fissziós, illetve a magfúziós erőművek kombinációja, a hibrid erőművek, a tokamak és az olvadt sós gyorsneutronos reaktorok jelenthetik a jövőben a megoldást az emberiség energetikai és környezeti gondjaira. Velihov szerint 2050-re elkészülhet egy kereskedelmi célú hibrid erőmű. Ehhez azonban addig még egy sor problémát meg kell oldani. Ezek között említette, hogy a fejlesztések nyomán a jövőben az új technológiának köszönhetően teljesen biztonságossá válik az atomenergetika, nem ismétlődhet meg többet Csernobil, Fukusima és Three Miles Island esete. A nukleáris fűtőanyag maximális kiégetésével, illetve a hibrid erőművekkel minimalizálható a keletkező nukleáris hulladék és a fűtőelemgyártással járó kontamináció. Velihov szerint a fissziós és fúziós technológia terén felhalmazott tudás, a már rendelkezésre álló és a fejlesztés alatt lévő szerkezeti anyagok és üzemanyagok lehetővé teszik, hogy akár 2030-ra megvalósítható legyen már egy kísérleti hibrid erőmű projekt (PHP). Ehhez a tokamak és fúziós neutronforrások fejlesztésén és egy kutatási célokat szolgáló DEMO fúziós neutron forráson át (DEMO FNS) vezet az út.

Az ötnapos tanácskozáson előadások hangzanak el egyebek között a termonukleáris fúzió technológiájáról, a magfúzió, valamint az inerciális termonukleáris szintézis témakörében zajló kutatásokról, de az előadások érintik a termonukleáris fúzióval és a majdani fúziós reaktorokkal kapcsolatos mérnöki feladatokat, továbbá a szupravezető tekercsek által fenntartott mágneses térben a plazmaáram fenntartását célzó innovatív megoldásokat, illetve anyagtechnológiai kutatásokról is szó lesz. A konferencia résztvevői betekintést kapnak a vezető orosz tudományos kutatóintézetek munkájába, így ellátogatnak a termonukleáris fúziós kísérleti berendezéseket fejlesztő szentpétervári Jefremov Intézetbe, valamint a Joffe akadémikus nevét viselő akadémiai Fizikai-Műszaki Intézetbe. A konferenciához kapcsolódó kiállításon a Roszatom standja mellett a japán National Institute for Fusion Science és a dél-koreai National Fusion Research Institute is bemutatja eredményeit.

Vjacseszlav Persukov, a Roszatom innovációs vezérigazgató-helyettese az atomenergiainfo.hu-nak elmondta, hogy Oroszország élen jár a fúziós kutatásokban és az ITER-hez szükséges berendezéseinek fejlesztésében és gyártásában, így az alacsony hőmérsékletű nióbium-ón és nióbium-titán szupravezetők előállításában.


ugrás az oldal tetejére