Menu

Teller Ede

Teller Ede - magyar származású atomfizikus

 

Teller Ede

„Hiszek a jóban, ebben a tünékeny és megfoghatatlan fogalomban, és hiszek a rosszban is; azok tulajdonsága ez, akik bizonyosnak vélik magukat az igazságban.”

 

„Ami ifjúságom idején, a 20. század első három évtizedében a fizikában történt, olyan gyönyörű, mint a reneszánsz művészet vagy a barokk zene. A kvantummechanika sokkal szebb, mint az atomfegyverek fejlesztése. A szupravezetést megmagyarázni sokkal nehezebb, sokkal izgalmasabb és sokkal kihívóbb, mint a fizika katonai alkalmazásain gondolkodni. Az a kötelességünk, hogy a tudást gyarapítsuk. Bízom benne, hogy a társadalom, amelyben élek, értelmesen fogja használni a megszerzett tudást.”

 

„Az atomerőművet lehet biztonsággal kezelni. A hulladékokat még biztonságosabban lehet kezelni. Többféle módon fel is lehet őket használni. Élelmiszerek konzerválására, szennyezett víz és iszap fertőtlenítésére. Orvosi célokra kis mennyiségben máris hasznosítják. Talán még házakat is fogunk így fűteni. A használt fűtőelem radioaktivitásból származó hőtermelése eléri az atomreaktorban üzem közben mutatott teljesítmény egy ezrelékét és ez évszázadok alatt is alig csökken, t-0,2-vel arányos. Óvatos kezelés mellett használt fűtőelem-kötegek ingyenes fűtőanyagként hasznosíthatók távfűtésre. Az emberek rettegnek a radioaktivitástól. Miért? Nem tudom. Amit nem lehet látni, az árthat – talán ezt gondolják. Talán mert Hirosima emléke tagad rá. Talán más okból. Tény, hogy használni lehet az atomenergiát és melléktermékeit is. (Mellékterméknek szeretném nevezni, nem hulladéknak.) Azt hiszem, hogy a jövőben használni is fogják. A nagy félelmekre, mint abszurditásra fognak visszagondolni. Talán úgy, mint amikor ma arra gondolunk, hogy az emberek valamikor boszorkányoktól féltek. … Nekem azt mondták, hogy amíg világszerte (Amerikában is) boszorkányoktól féltek, boszorkányokat égettek, mi magyarok józanok maradtunk. Szeretném azt képzelni, hogy ez a radioaktivitással is így lesz. Lesz talán egy új Könyves Kálmán, aki úgy törvénykezik a radioaktivitásról, hogy azt föl tudjuk használni, hogy annak az alkalmazását biztonságban élvezzük. Hogy legalább magyar iskolában taníthassák: mi okosabbak voltunk. Míg mások csak féltek, mi óvatosan, de jól kihasználtuk nemcsak az atomenergiát, hanem annak minden melléktermékét is. Ami kell most, egy második Könyves Kálmán bölcsessége.” Marx György: Beszélgetés marslakókkal, 1992.

 

„Úgy hallottam és úgy látom: az Egyesült Államokban, Magyarországon, Németországban, mindenütt azt mondják a zöldek: az atomerő túl veszélyes. Én azt mondom: az energia minden más fajtája veszélyes, de az atomenergia nem. Ez nem azt jelenti, hogy másfajta erőt nem lehet használni. Lehet. De nem állnak elégséges mennyiségben a rendelkezésre. Egy-két példa. A szén? Szennyez, világos, hogy szennyez. De, ha csak a tisztább fajtáit használjuk, vagy ha a technikát úgy fejlesztjük tovább, hogy megtanuljuk a szenet megtisztítani, attól drágább lesz. De még így is bajt okoz, ami magán az égésen múlik. Ma már mindenki tudja, amit mi már harminc éve sejtünk: az atmoszférában a szén-dioxid mennyisége egyre szaporodik. Ma 30%-kal több van belőle, mint az ipari forradalom előtt. A légköri szén-dioxid átengedi a földre a napsugarat. A Föld azonban nem melegszik szüntelen, hanem egyensúlyban marad, mert amit kapott a Naptól, azt a hőt hosszabb hullámhosszakban visszasugározza az űrbe. A szén-dioxid ezt a visszasugárzást akadályozza. Ha a szén-dioxid szaporodik, akkor a Földnek egyre melegebbé kell válnia, hogy azt az energiát, amit kap, megint vissza tudja sugározni.

Nincs kétségem, hogy Magyarországon nincs elég energia. Takarékoskodni lehet. De ha az emberi életszínvonal megjavításán akarunk dolgozni, az több energia nélkül nem megy. És, ha ez áll Magyarországra, akkor ugyancsak igaz legalább három-, esetleg négymilliárd ember szempontjából, akik a világ fejletlen részében élnek.

Hogy Magyarországnak elég energiája legyen, én azt mondom, ahhoz magenergia kell. A magenergia biztonságos lesz, ha az elsőrangú magyar szakemberekre bízzuk és azokra, akiket ezek az emberek majd fölnevelnek.” Marx György: Beszélgetés marslakókkal, 1992.

 

„Tudjuk, hogy a nagyon erős radioaktivitás halálos. De ma az engedélyezett megengedhető dózis lényegében ugyanannyi, mint amit a sugárzási háttértől úgyis kapunk. Én eszerint bizonyos életveszélyt vállaltam, mert Magyarországra repültem. Nem Magyarországgal van a baj. A sztratoszféra határán, ahol 10 órán át repültem, sok volt a sugárzás. – De az az égből jön, talán azzal nem lehet semmi baj! Ami egy reaktorból jön, azzal lehet a baj! – Kérem, talán még ez sem a butaság felső határa. De azt hiszem, hogy a sugárzástól való félelmet jó volna jobbról és balról szemügyre venni, hogy tudjuk: mi boszorkány és mi nem. A világ számára lehet elég energiát termelni és lesz is elég, ha nem félünk attól, amitől nem lehet félni. Félelem értelem nélkül nem használ.” (Teller Ede: A reaktoroknak jól kell működniük)

 

„Nem fog-e elfogyni a hasadóanyag? Én szerintem nem. Mert a hasadási reaktort sokféleképpen lehet csinálni, nem fogom az összes változatot elmondani. Csak azt, hogy én melyiket kedvelem. Ha az uránt tisztességesen ki akarjuk használni, az 238U izotópot is hasznosítani kell. Ha ez befog egy neutront, béta-bomlásokkal plutónium lesz belőle. Ez jól működik reaktor fűtőanyagként, de csak akkor, ha gyors neutronokra szorítkozunk. De a gyors neutronokat nehéz szabályozni. Ezért én a tóriumot kedvelem. Ha tórium befog egy neutront, béta-bomlásokkal 233U izotóppá alakul és a 233U-val működő reaktort nagyon könnyű szabályozni. Tórium sokkal több helyen található, mint urán, van belőle elég körülbelül egymillió évre.  A tórium se jó, mondják, mert a 233U béta-aktív és egyik leányeleme nagyon átható gamma-sugarakat bocsát ki, amitől a mérnökök félnek. Hát építsenek vastagabb falakat! Én a nagyon kemény gamma-sugarakat szeretem. Hiszen az egyik kérdés, amit meg kell válaszolni: hogyan lehetünk biztosak abban, hogy abból a hasadóanyagból nem visznek-e el valamennyit, és nem csinálnak belőle atombombát? Márpedig, ha van egy ilyen kemény gamma-sugárzás, az már három méter távolságból kiabál. Így sokkal könnyebb annak ellenőrzése, hogy nem visznek el belőle. Ezért kedvelem a tóriumot. És van még más lehetőség is gazdaságos hasadási reaktort építeni.”


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére