Menu

Atomreaktorral a Marsra

Atomreaktorral a Marsra
Készen állnak a kísérleti példány elkészítésére azok az orosz kutatók, akik egy nukleáris rakétahajtómű reaktorának kifejlesztésén dolgoznak.

 

Az öt éve megkezdett munka a Roszatom orosz atomenergetikai konszernhez tartozó Dollezsal Energiatechnikai Tudományos Kutató- és Tervezőintézetben (NIKIET) sikeresen zajlik – mondta az intézet igazgató-főkonstruktőre, Jurij Dragunov a Komszomolszkaja Pravda moszkvai napilapnak. Minden a menetrend szerint halad, az aktív zóna terveit már jóváhagyták, és az idén várható a teljes reaktorblokk műszaki dokumentációjának elfogadtatása – közölte.

Az 1960–1990-es években több kutatóintézet együttműködésében már zajlottak ilyen fejlesztések, amelyek során jelentős tapasztalatokat halmoztak fel – mondta az Orosz Tudományos Akadémia levelező tagjának is megválasztott tudós. Szavai szerint a kozmoszban használt nukleáris energiaforrások első modelljei és a mostaniak között óriási teljesítménybeli különbség van. Míg az 1970-es években elsősorban műholdakon használt Buk típus például csak 5 kilowattos volt, addig a mostaniak ennek a 200-szorosát, egy megawattot tudnak teljesíteni. Sőt még ezt a teljesítményt is meg lehet tízszerezni, márpedig egy 10 megawattos berendezés az intézetvezető szerint „gyakorlatilag korlátlan energetikai lehetőségeket jelent a világűrben”.

Újszerű technológiával működnek majd azok a hajtóművek is, amelyeket a tervek szerint a hosszú távú, bolygóközi űrutazáshoz, például egy Mars-misszió teljesítéséhez nélkülözhetetlen kozmikus „mini atomerőművek” fognak működtetni. A „szokásos” rakétakonstrukciótól eltérően a reaktor hőenergiája által felmelegített gáz nem a tolóerőt adja, hanem elektromos áram előállításához használják. A hélium és xenon keverékéből álló hőátadó közeg segítségével a reaktor meghajt egy turbinát, az pedig egy generátort. Az így termelt elektromos áram egyrészt az űrmodul műszereinek energiaellátását biztosítja, másrészt pedig működteti az elektronikus plazmahajtóművet, amely a hagyományos modelleknél akár hússzor nagyobb tolóerő létrehozására is képes, miközben a zárt rendszernek köszönhetően nem bocsát ki radioaktív szennyeződést.

A fejlesztési munkák során minden, a polgári atomenergetikában érvényes biztonsági előírást szem előtt tartottak, és minden lehetséges rendkívüli eseményre felkészítették a berendezést, hiszen az letérhet a Föld körüli pályáról, vagy a rakéta felbocsátásakor is történhet baleset. „Majdhogynem betonfalhoz verjük a reaktort, hogy imitáljuk az olyan helyzetet, amikor nagy magasságból például egy gránitsziklára zuhan” – idézett egy példát Dragunov, és hozzátette: az összes intézkedést meghozták, ami a projektet teljességgel biztonságossá teszi.

Az újfajta reaktorhoz persze újfajta fűtőelemek is kellenek. Mint Jurij Cserepnyin, a NIKIET fűtőanyagokért felelős főkonstruktőre egy másik moszkvai lapnak, az Argumenti i Faktinak elmondta: az üzemanyag urán-dioxidból készül, mégpedig a földi körülmények között használtnál sokkal nagyobb dúsítású urán felhasználásával, mert minél kisebb méretekre törekednek. A fűtőanyagok borítása is egészen különleges: magas olvadáspontú fémek molibdénalapú, monokristályos ötvözetéből készül. A fűtőanyagnak ugyanis az általános atomenergetikában megszokottnál ezer fokkal magasabb hőmérsékleten kell működnie – magyarázta a szakember. A Moszkvához közeli Obnyinszkban lévő Fizikai Energetikai Kutatóintézetben (FEI) már kidolgozták ezt a fűtőanyagot, és az első darabokat el is készítette belőle az Elektrosztal városában működő Gépgyártó Üzem. Ezek „próbajáratása” is folyik már a Roszatom két társaságánál, a Zarecsnij urali városban működő Reaktoranyagok Intézetében (NIIAR) és a Volga menti Dimitrovgrádban, az Atomreaktorok Tudományos Kutatóintézetében (IRM).

A nagy távolságú űrutazásokra kifejlesztett, kompakt, gyorsneutronos, gázhűtésű reaktort ugyanakkor elméletileg más körülmények között, így földi célokra is lehet használni – hangoztatta Jurij Dragunov. A viszonylag kisméretű, ám a hozzá tartozó berendezésekkel együtt így is három tonnát nyomó energiablokk például a távoli északi területeken kis teljesítményű atomerőművekben is alkalmazható.

 


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére