Menu

Kirill Komarov: „Az Antarktiszon kívül mindenhol ott vagyunk”

Kirill Komarov: „Az Antarktiszon kívül mindenhol ott vagyunk”Milyen szerepe van a Roszatomnak a globalizált nukleáris energia piacon és milyen változások várhatók – Kirill Komarov, a Roszatom Nemzetközi Fejlesztési és Üzleti részlegének főigazgató-helyettese beszélt a társaságcsoport helyzetéről, feladatairól és terveiről.

 

Miért van nagy szerepe a Roszatomnak a globalizációban, hogyan változik a nukleáris energia piaca, milyen esélye van a társaságcsoportnak a temelíni atomerőmű építésére és milyen szerződéseket köthet a közeljövőben – Kirill Komarov véleménye a közeljövő atomenergetikai fejlődéséről.

– A Roszatom működése és nagyszabású tervei figyelmet érdemelnek az egész világ részéről. Milyen lehetőséget ad a cég a hazai iparnak és a termelőknek?

– Az atomenergia-iparnak nem csupán belső nemzeti célokkal kell számolnia. Minden országban, ahol jelen van a nukleáris technológia, a vállalkozások igyekeznek építkezni, erőműveket üzembe állítani, amely során kínálat keletkezik a termékek és szolgáltatások között határokon belül és kívül egyaránt. Lényegében egy új megállapodással vagy szerződéssel atomerőmű építésére vonatkozóan a legtöbb esetben nem csupán az orosz gépgyártás és az orosz vállalatok nyernek, hanem gazdagodnak a helyi üzemek és gyártók, szállítók, építőipari vállalatok is. Versenyképesebbek lesznek a beruházások, a jövedelmezőség is nagyobb mértékű, javulnak a városokban élők életkörülményei.

A Roszatom kétségtelenül egyik vezető társaságcsoport a világ nukleáris iparában. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a magas szintű technológia használata, új fejlesztések alkalmazása, lépést tartva a versenytársakkal, sőt, néhány lépéssel előttük járva. Az újítások nagy pénzügyi kiadásokkal járnak, ezek a befektetetések csak akkor jelentenek számunkra is előnyöket, ha a világ nukleáris piacán egészében jelenünk meg megfelelő tudásszinttel. Mi nagyon aktívak vagyunk külföldön, hiszen a fejlett technológiánkat és lehetőségeinket a világ atomenergia-iparában tudjuk igazán kiteljesíteni.

– A Roszatom arra törekszik, hogy globális vállalat legyen. Mi a véleménye a munkatársakat illetően, az itt dolgozók lépést tudnak tartani a globális piac elvárásaival?

– Sokan azt gondolják, hogy a Roszatomnál konzervatív emberek dolgoznak, mely erősen eltúlzott vélemény. Felmérések szerint a kollégák 65-70 százaléka képes részt venni a globális projektekben a világ minden táján. Tény, hogy vállalkozásunk már most globális szintű, jelenleg egyre több projektünk van az ország határain kívül, mely mutatja a különböző kulturális és üzleti szemléletű tevékenységet. Mikor egy új piacra lépünk be, ugyanazt a nyelvet beszéljük, mint ügyfeleink és partnereink, és ezt nem csupán a nyelvre, hanem a logikus gondolkodásra és az üzleti kultúrára is értem.

Különböző megközelítéssel látunk hozzá a problémák megoldásához – akár a személyzetről, akár egy építkezésről, vagy nemzetközi projektekről van szó. Például az Akkuyu Atomerőmű építkezése során meg kell vizsgálnunk milyen török szakemberekkel milyen orosz szakembergárda dolgozik majd.

Egyébként pedig mi indítottuk el a globalizációs programot, mely több részből áll. Adott egy vezető projekt, melynek keretében a leendő vezetők a nemzetközi piacon jelennek meg, majd egy szélesebb körben alkalmazott irányítási szakértőgárda áll rendelkezésre, így valóra váltva, hogy minden készség kéznél legyen, ha szükséges.

– Tehát már javában zajlik a képzés?

– Igen, folyamatban van. Kétszázötvenezren dolgoznak nálunk, mindenkit továbbképezni nem könnyű, de arra törekszünk, hogy minél több szakembert vonjunk be. Külön kiválasztásra kerülnek olyan szakemberek, akik tevékenységükkel példát mutatnak a munkavállalóknak abban, hogyan kell válaszolni a kihívásokra. Az ilyen munkatárs ma Moszkvában dolgozik, holnap elutazik Dél-Afrikába és projektet vezet, holnapután Nagy-Britanniában van egy orosz atomerőmű építésének engedélyezése végett, majd Bangladesben vesz részt az ottani első orosz atomerőmű tervezésében. Az emberek mobilak és minden értelemben értik a globalizáció szót a Roszatomnál.

– Személy szerint Önnek mit jelent a „globális Roszatom” kifejezés?

– Egy világcégnek meg kell felelnie bizonyos elvárásoknak. Elsőként meg kell adni a lehetőséget az embereknek, ebben van előrelépés. Nem félünk meghívni a külföldi szakembereket és alkalmazni őket. A határon túli szakemberforrásokhoz a hozzáférés még korlátozott, de vannak olyan területek, ahol már elegendő külföldi dolgozik. Ezt a gyakorlatot szeretnénk tovább fejleszteni. Egy globális szinten gondolkodó nagyvállalat lehetőségei vonzóak a világ minden táján, támogatást kapunk az orosz államtól és a bankoktól is. Sokat tett ezen a téren az „Atomenergoprom”, mely pénzügyi lehetőségeket is keres összhangban a nemzetközi normákkal. Jelenleg is van néhány érdekes projekt, ahol nem is a finanszírozás a fontos mint olyan, hanem a szélesebb paletta a pénzügyi eszközök terén. Együttműködünk nagy nyugati cégekkel, ilyen például az Areva, a Siemens és a Rolls-Royce. Megvesszük a legjobb technológiákat és azokat sikeresen működtetjük.

– Kérem, jellemezze a nukleáris technológia terén a versenyt! Hogyan alakult ki a jelenlegi helyzet és mi változott az elmúlt tíz évben? Ön mit vár a jövőben?

– Erős a verseny, mi nem egyedül vagyunk ezen a piacon. Ma már láthatjuk, hogy Fukusima nem volt jelentős hatással a nukleáris energia piacra. Szünet volt ugyan, több állam megtorpant a jövőt illetően, de minden kulcsfontosságú régió és ország – melyek vezetők a világpiaci növekedésben, mint például Kína, India, Délkelet-Ázsia, Latin-Amerika és Dél-Afrika – lépést tart és komoly tervekkel rendelkezik a nukleáris energia fejlesztések terén. A világpiaci kereslet tehát ugyanolyan mértékű, mint korábban.

A helyzet ugyanakkor más tényezőkkel is magyarázható. Van, ahol nincs egyszerűen elegendő mennyiségű egyéb energiaforrás. Például Nagy-Britanniában bezártak a szénbányák még Thatcher asszony idejében. A gáz nem elegendő az energiaigények kielégítésére, így a nukleáris energia számukra abszolút alternatíva és eleme a nemzeti energiastratégiának.

Ma három vezető cég van jelen leginkább a világ nukleáris energia piacán. Mi és fő versenytársaink, a francia Areva és a japán-amerikai Westinghouse. Emellett nem felejthetjük el, hogy Dél-Korea és Kína aktívan fejlődik más nukleáris technológiák területén, melyek még nincsenek a nemzetközi szintéren, de idővel ez is elkövetkezik. Csupán emiatt nem szabad megállni.

A nukleáris technológia fő előnye a versenyben, hogy költségkímélő energiaforrást jelent, illetve az új generációs reaktorok életciklusa nagyon hosszú. Egy atomerőmű komoly előnyöket élvez a gáz vagy a szén ellenében. A nukleáris erőművek hosszabb ideig működtethetők – tervezett élettartamuk 60 év és megfelelő működtetéssel eltolható 80 vagy akár 100 évre. Második előnye az alacsony üzemanyag-összetevő – jelen esetben a villamosenergia-költségnek 10%-a, szemben a gázos erőművek 70 százalékával. Tehát magabiztosan mondhatjuk és javasoljuk is ezeket a projekteket, hiszen az atomerőművek üzemeltetése a leggazdaságosabb. Természetesen folyamatos fejlesztések szükségesek.

– Mik az elvárásai a jövőre nézve? Erősebb lesz a verseny? Vagy széttöredezik a piac – például az Areva és a Westinghouse marad Európában, míg Oroszország Délkelet-Ázsiára koncentrál?

– Nem földrajzilag tekintjük a piacot, dolgozunk a világ minden táján. Ha a térképre tekintünk, a Roszatom mindenhol jelen van, kivéve az Antartktiszt. Ha szükséges, még ott is megjelenünk. Néhol aktívabban jelen vagyunk, mint például Kelet-Európában, a FÁK-országokban, Kínában és Indiában.

A változásokat tekintve azt mondhatom, hogy a terméket érinti leginkább. Még tíz évvel ezelőtt is úgy történt, hogy atomerőmű létesítésére fizetett az ügyfél és kapott egy saját üzemet. Az elmúlt öt évben komplex lett az építtetés, különösen azokban az országokban, ahol még fejlesztésre szorul az atomenergia-ipar. Itt már nem elég az építés, kellenek a szakemberek, segítenek a nemzetközi jogszabályok és hozzájárul a helyi nukleáris felügyelet. A berendezések gyártására is megfelelő finanszírozási módot kell találni.

– Tehát a piac változik, a Roszatom hozzáállása is követi ezt?

– Kellemes változásokat élünk meg – különösen a korábbi szovjet blokk országaiban, ahol a nyugati befolyás erősödött, illetve a régi hidegháborús fóbia megszűnőben van.

Példa erre a Cseh Köztársaság. Mikor először jártam ebben az országban turistaként 1997-ben, a helyi lakosság, még ha tudott is oroszul, nem mutatta. Most, 2013-ban, még aki nem beszél oroszul, az is szeretne megtanulni néhány szót. Miért? A gazdasági kapcsolatok miatt. A statisztika szerint a Cseh Köztársaság az USA vonatkozásában félmilliárd dollár exporttal rendelkezik, míg Oroszország esetében hatmilliárd dollárral.

Az emberek megértik, látják, ma Oroszország nem egy szörnyeteg, hanem egy szokványos partner és hatalmas piac, amely készen áll fogyasztani a termékeiket és a politika visszahúzódik a mindennapokból.

Amikor a Cseh Köztársaságban elindítottuk pályázatunkat a temelíni atomerőmű kapcsán, a helyi újságírók folyton azt kérdezgették: Nem eredményez ez majd nagy energiafüggőséget Oroszországtól? Magyarázgatnunk kellett, hogy az üzem Csehországban épül, 70 százalékban cseh cég irányítja az építkezéseket és helyi vállalkozások is részt vesznek. Milyen függőségről beszélünk? Ma már nincsenek ilyen kérdések. Illúzióink természetesen nem lehetnek, a nukleáris energia fontos kérdés és eléggé átpolitizált üzlet – ez nem titok – és számos versenytársunk előhozakodik ilyen érvekkel, ha már a gazdasági természetűek elfogytak.

Mindenesetre jó jelnek tekintem, hogy az Európai Bizottság kezdeményezte egy olyan új irányelv kialakítását az Unión belül, mely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy fejlesszék nukleáris potenciáljukat olyan mértékben, mint a nap- és szélenergiát. Ez teljesen logikus és ésszerű döntés. Ezek az energiaforrások nem növelik a CO2 kibocsátást. Ebben az értelemben a nukleáris energia nem különbözik semmilyen módon ezektől, ugyanolyan „zöld” energia. Ezt miért nem támogassuk? Nagyon örülök, hogy az Európai Bizottság erről véleményt nyilvánított.

– Egyik tag, azt hiszem Németország ellene…

– Nem igazán érthetőek a németországi fejlemények. Fukusima előtt végül is igazi terv sem volt az atomenergia fejlesztésére. A japán események után úgy döntöttek, hogy Németországban leállítják a blokkokat. Furcsa, hogy 17 egység már leállt, míg a többi működik. Ha az atomenergia nem biztonságos, akkor miért működik még mindig néhány erőmű?

Legyünk őszinték: a szél- és a napenergia drágább, mint az atomerőmű, még az összes állami támogatással is. A költségeket pedig közvetlenül vagy közvetve a fogyasztók fizetik majd ki. Az emberek kezdik megérteni, hogy a helyzet más, mint Svájcban, ahol van elég vízi energia, és nukleáris energia, a lakosság választhat, hogy milyen szolgáltatótól, azaz milyen forrásból akar vásárolni. Érdekes, hogy itt az emberek 60 százaléka vízerőművekben termelt energiát vesz, 39,7 százalék atomenergiát, és csupán 0,3 százalék vásárol megújuló energiaforrásból származót, hiszen az ténylegesen drágább!

Mindenesetre a jövőt illetően tudjuk, hogy kellemes dolog egy projektet elnyerni, de fontos számunkra az is, hogy komplex pozitív hatást érjünk el adott ipar számára is a területen. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a másik két tényezőt: A politikai és a társadalmi elfogadottság fontos a nukleáris energia fejlesztése szempontjából. Feltűnő volt az indiai lakosság tiltakozása. Fő problémák akadnak mindig abból, hogy nem kellő információval látják el az embereket arról, hogy a nukleáris energia, az atomerőművek nem veszélyesek – a tényleges veszélyt mindig azok a vezetők és döntéshozók jelentik, akik nincsenek birtokában a kellő információnak. Általában nincsen probléma akkor, ha a lakosság, az emberek kellő tájékoztatást kapnak.

 

Forrás: rosatom.ru


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére