Menu

Orosz hitel a versenyképesség szolgálatában

A Leningrádi Atomerőműnek szállít a Ganz EEG

Az orosz kormány 2014. március 13-án jóváhagyta a paksi atomerőmű területén építendő két új blokk legfeljebb 10 milliárd eurós finanszírozását biztosító, „Az Oroszországi Föderáció és Magyarország kormánya között a Magyarország területén történő atomerőmű építésre nyújtandó állami hitelről szóló egyezmény aláírásáról” szóló dokumentumot, amelyben a folyósítandó hitel minden pénzügyi feltétele szerepel.

 

E dokumentum elfogadását követően a jövőbeli beruházás hazai ellenzői azonnal a megállapodásban található feltételeket és a hitel nagyságát kezdték el kritizálni, mivel szerintük e feltételek nagyon hátrányosak, nagyon kemények Magyarország számára.

 

Ugyanakkor a hitel nagyságával és visszafizetésével kapcsolatban érdemes visszaemlékeznünk arra, hogy Magyarország 2008 novembere és 2009 szeptembere között a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) 8,8 milliárd, az Európai Bizottságtól (EB) pedig 5,5 milliárd euró hitel vett fel, így összességében 14,3 milliárd euró fizetési kötelezettségünk keletkezett. Az IMF hitel törlesztése 2012 februárjában kezdődött meg és 2013 augusztus végéig a közel 9 milliárd eurós hitel teljes mértékben előtörlesztve lett. Az EB keretből lehívott 2 milliárd eurót 2011 végén a magyar állam már törlesztett, a 2009-ben lehívott 3,5 milliárd eurót pedig az idei évben és 2015 első félévében kell törleszteni, vagyis az IMF/EB hitel visszafizetésének teljes futamideje 5 év lesz.

 

Az IMF/EB hitel megállapodásokban kiemelt hitelcél a finanszírozási kockázatok csökkentése érdekében a banki mentőcsomag finanszírozása, az ország devizatartalékainak emelése, a pénzügyi stabilitás megőrzése, valamint a befektetői bizalom helyreállítása volt. Az IMF hitel 34,2%-a, az EB hitel 100%-a lejáró forint adósságtörlesztésre fordítódott.

 

Ezzel szemben  az orosz, legfeljebb 10 milliárd eurós  hitel eredményeképpen két új, 1200 MW teljesítményű atomerőművi blokkot kapunk, amelynek számottevő GDP-növelő hatása lehet, hiszen munkahely-teremtéssel, gazdaságélénkítéssel és infrastruktúra-fejlesztésekkel járhat együtt.

 

Az orosz hitelt a magyar fél a beruházás 80 százalékának finanszírozására használhatja fel. Az előzetes tárgyalások során megállapítást nyert az, hogy hazánk számára sokkal kedvezőbb az a konstrukció, hogy a 20%-os önrészt a beruházás időtartama alatt biztosítsuk, mivel így nem 1-2 év alatt kell e pénzügyi kötelezettséget teljesíteni, hanem több mint 10 évre elosztva.

 

A hitel törlesztése a blokkok beüzemelését követő 21 évben a következők szerint fog majd megvalósulni. Az első 7 évben a ténylegesen felhasznált hitel 25%-át (4,5%-os kamattal, évenkénti törlesztés 424 millió euró), a következő 7 évben a 35%-át (4,8%-os kamattal, évenkénti törlesztés 600 millió euró), az utolsó 7 évben pedig a hitel 40 százalékát kell törleszteni (4,95%-os kamattal, évenkénti törlesztés 690 millió euró), évenként 2-2 törlesztéssel. A türelmi időszakban pedig a magyar fél a blokkok üzembe helyezéséig 3,95%-os kamatot fizet kizárólag a lehívott hitelrészletek után.

 

A Roszatom hosszú távú beruházási stratégiájának egyik fontos eleme, hogy teljesen nyitott a nemzetközi együttműködésre, így a berendezések mintegy 15 százalékát szállíthatja Oroszország, 30-40 százalékát a helyi beszállítók, 45-50 százalékát pedig a globális beszállítói kör. Ez pedig az orosz-magyar megállapodás értelmében azt jelenti, hogy  a paksi bővítés 40%-át magyar beszállítók végezhetik el.  Hazánk számára ez egy rendkívül kivételes lehetőség az iparnak és a gazdaságnak is, hiszen közel 4 milliárd eurót a hazai vállalkozások kaphatnak megrendelésként. A hazai költségvetés pedig a beruházás eredményeképpen számottevő plusz bevételhez is juthat.

 

Hazai cégek már jelenleg is részesei a Roszatom globális beszállítói körének, hiszen az elmúlt években már több mint 200 millió euró értékben kaptak megbízást atomerőművi berendezések gyártására. A Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft. (Ganz) az új Rosztov 3-4 blokk számára eddig 9-9 szekunderköri nagy teljesítményű keringető szivattyút, emellett a Leningrád II. projekt 1-es blokkjához az Atomenergomas Nyrt. gépgyártó csoport leányvállalatával közösen atomerőművi átrakóberendezést is gyártott és szállított Oroszországba.

 

A Ganz egy kiváló példa arra, hogy hazánkban még mindig rendelkezésre áll a megfelelő szaktudás és tapasztalat egyes atomerőművi berendezések gyártására. A több mint 150 éves múlt lehetőséget biztosított a cégnek arra, hogy beléphessen a zárt orosz atomenergetikai piacra, ahol elengedhetetlen a bizalom és a nagyon precíz gyártás is, hiszen az új 3+ generációs blokkok legalább 60 év tervezett üzemidővel készülnek. Ennek fényében a magyar ipar számára óriási lehetőség lehet a két új blokk megépítése, hiszen az a cég, aki beléphet erre a zárt piacra az a saját jövőjét biztosíthatja be magát gazdasági alapon.

 

Ganz átrakógép

 

A Roszatom további lehetőségeket is ismertetett az előzetes megbeszélések alkalmával, amelyek a magyar ipar és a tudományos élet számára igazi kitörési lehetőséget jelenthetnek. Újabb atomerőművi programokba is bekapcsolódhatunk, így az orosz fél lehetőséget teremtene az új atomerőművi blokkok építésén kívül nukleáris kutatás-fejlesztésben, 4. generációs kutatásokban, üzemanyag fejlesztésben, esetleges nukleáris üzemanyaggyár hazai építésében, valamint további együttműködési lehetőségekben is. E lehetőségekhez azonban elengedhetetlen a szakemberképzés biztosítása.

 

Egy új atomerőművi blokk előkészítése és megépítése egy rendkívül nagy műszaki feladat, amelyet az elvárható legnagyobb nukleáris biztonság megteremtésének a szem előtt tartásával kell megvalósítani. A nukleáris biztonság szavatolása a beépített műszaki, biztonsági rendszereken kívül a képzett szakemberektől is függ. Éppen ezért a létesítés során kiemelt figyelmet kell fordítani a mennyiségi és a minőségi követelményeknek is megfelelő humánerőforrás-szükséglet kielégítésére. A szakemberigény biztosítása komoly képzési program megvalósítását teszi szükségessé, ezért a kormányzatnak meg kell teremteni azokat az oktatási, finanszírozási keretrendszert, amely eredményeként hazánkban a jövőben biztosítható lesz a szükséges szakember az előkészítés, az építés és az üzemeltetés során is. Természetesen gondoskodni kell a kapcsolódó intézmények, hatóságok megnövekedett feladatai miatt új szakemberek oktatásáról és képzéséről, valamint figyelembe kell venni a jelenlegi paksi blokkok jövőbeli szakemberigényét is. Hazánk számára ilyen szempontból előnynek mondható, hogy a paksi atomerőmű eddigi működése során már képzett megfelelő szakszemélyzetet és a nukleáris kompetencia is rendelkezésre áll, valamint az utóbbi években bekapcsolódtunk nemzetközi szakemberek képzésébe is.  Kiváló példa erre a BME Nukleáris Technikai Intézete és a Paksi Atomerőmű Zrt. közös HUVINETT kurzusa (Hungarian Vietnamese Nuclear Energy Train the Trainers Course), amely keretében eddig több mint 150 vietnami szakember kapott nukleáris továbbképzést.

 

Hazánkban jelenleg is az atomerőmű által termelt villamos energia a legolcsóbb, és az új Paks II. esetében is így fog maradni, ez pedig kivételes lehetőséget biztosít arra, hogy az új blokkok az egész nemzetgazdaság hajtómotorjai legyenek.

 

A szerző: Hárfás Zsolt, az Atomenergia Info szakértője


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére