Menu

Negyedik generációs blokkhoz is várnak magyar beszállítókat

Roszatom_Bojarkin
A Roszatom a paksi atomerőmű tervezett bővítési tenderén indulva, a magyar beszállítók arányát minimum 40 százalékra tervezi, és lehetőséget lát arra is, hogy az Oroszországba atomenergetikai berendezéseket szállító, Roszatom-érdekeltségű Ganz EEG Kft. részt vegyen a negyedik generációs erőmű programban.

 

Erről Szergej Bojarkin, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern projektigazgatója beszélt újságíróknak, miután a múlt hét végén előadást tartott Siófokon a BME Energetikai Szakkolégium nemzetközi ifjúsági energetikai konferenciáján. Bojarkin elmondta, hogy befejeződött az SZVBR-100-as típusú, ólom-bizmut hűtőközegű gyorsneutronos reaktor kifejlesztése, amelynek engedélyezési eljárása várhatóan az év végéig lezárul és az első ilyen blokkot 2017-ben Dimitrovgrádban üzembe helyezik. A manőverező-üzemmódban is működtethető reaktortípusból jelentős európai eladásokat tervez a Roszatom. Az SZVBR-100-as szerepet kaphat a kalinyingrádi megyében épülő balti erőműben is. A Roszatom kínálatában eddig nem voltak ilyen nagyságrendű atomerőművi blokkok, amelyek a gázturbinás blokkok alternatívái lehetnek.

A korábban már atomtengeralattjárókon bizonyított SZVBR-10-es típushoz hasonlóan ez az ólom-bizmutos hűtőközegű reaktor atmoszférikus nyomáson működik, ami miatt meghibásodás esetén sem juthat hasadóanyag a környezetbe. A blokk modulrendszerű lesz, a berendezések és részegységek gyári körülmények között készülnek. A magyar ipar, és az orosz atomerőművekbe már berendezéseket szállító Ganz EEG Kft. részt vehet az ezen reaktorokhoz szükséges berendezések gyártásában. “A magyar szakemberek ismerik az orosz technológiát, a szabványokat, ami versenyelőnyt jelent számukra” – tette hozzá Bojarkin.

Beszállítóként a magyar cégek bekerülése a jelenleg szerte a világban 28 atomerőművi blokkot építő Roszatom globális beszállítói hálózatába azt jelenti, hogy a jövőben a magyar vállalatok további jelentős megrendelésekhez juthatnak, miután az orosz állami konszern azt tervezi, hogy 2030-ig a jelenlegi 28-ról, 80 erőművi blokkra növeli a megrendelésállományát, mintegy 290 milliárd dollár értékben. A berendezések mintegy 15 százalékát szállítja Oroszország, 30-40 százalékát a helyi beszállítók, 45-50 százalékát pedig a globális beszállítói kör. Bojarkin hangsúlyozta, hogy a Roszatom a majdani paksi tenderen indulva versenyképes áron ajánlja majd az atomerőmű megépítését, amit egyrészt a blokkok sorozatgyártása tesz lehetővé, másrészt az a know-how, amely a határidők betartását biztosítja. Jelenleg ugyanis a Roszatom az egyetlen olyan szállító a világon, amely sorozatban, és pontos ütemterv alapján, határidőre vagy határidő előtt készíti az atomerőműveket, ráadásul pontosan a költségkereten belül maradva, illetve a költségkeretet csökkentve. Így például 2011-ben két hónappal a határidő előtt adták át a Kalinyini Atomerőmű 4-es blokkját, ami 6 százalékos költségmegtakarítást tett lehetővé a jóváhagyott tervhez képest. A Roszatom által várhatóan Paksra is ajánlható 3+ generációs nyomottvizes erőműtípus a ma létező legtöbb biztonsági megoldást kínálja. Olyan négycsatornás, komplex, aktív és passzív biztonsági rendszerekkel van felszerelve, amely az elektromos áram kiesése esetén is biztosítja a blokk biztonságos leállítását és a hő elvezetését. A duplafalú betonkonténment ellenáll egy utasszállító repülőgép becsapódásának, egy 9-es erejű földrengésnek, egy áradásnak vagy éppen egy cunaminak is.

Bojarkin, aki projektigazgatóként irányította a reaktortípus 2006-ban indult fejlesztését, elmondta, hogy a fejlesztéskor már eleve figyelembe vették azokat a biztonsági tervezési szempontokat, amelyekre utóbb a fukusimai baleset irányította rá a figyelmet. Csernobil után Oroszországban ugyanis nagyon alaposan újragondolták az atomerőművi biztonságot, „amelyből sohasem lehet elég”. A versenytársaktól eltérően, az orosz reaktorok egyaránt rendelkeznek aktív és passzív biztonsági rendszerekkel, azok egymást kiegészítve soha nem tapasztalt biztonságot nyújtanak az atomerőműben. Az új típusú blokkot hidrogéneltávolító rendszerrel és úgynevezett zónaolvadék csapdával is felszerelték, ami megakadályozza, hogy a tervezettnél súlyosabb esetben, a reaktortartály átolvadása miatt, a sugárzó anyag kikerüljön a környezetbe.

Az atomenergia jövőjéről szólva Bojarkin elmondta: egyértelmű, hogy az alternatív energiaforrások térnyerése nem jelenti azt, hogy az emberiség lemondana a többi forrásról. Harminc év múlva a fejlett országok energiamixében az alternatív energiaforrások mellett ugyanúgy ott lesz a gáz, illetve az atomenergia. Egyrészt annak köszönhetően, hogy az atomenergia környezeti szempontból tiszta energia, nem jár üvegházhatású gázok kibocsátásával, az ára pedig mentes a többi energiahordozó árát jellemző piaci kilengésektől. A fejlett országokban az atomenergia aránya az energiamixben az elkövetkező ötven évben 15-30 százalék lehet. Oroszországban ez az arány ma 18-19 százalék, de folyamatosan nő. Noha a többihez képest nagy beruházásigényű egy atomerőmű, ám fajlagosan az atomerőművekben előállított energia a legolcsóbb, ami versenyelőnyt jelent azok számára, akik használják. Ha Németország lemond az atomról, ez a környező, atomerőművel rendelkező országok számára exportlehetőséget jelent, míg a paksi bővítés Magyarország számára a balkáni exportlehetőségek kihasználását kínálja – tette hozzá.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Új ösvényeket vágva
A Roszatom készül a paksi bővítésre
Előkészületek a paksi tenderre
A finanszírozás kulcskérdés lesz a paksi tenderen
Többet kínál a magyar cégeknek a Roszatom
A tanulópénzt meg kell fizetni


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére