Menu

Európa is a palagáz felé fordulhat

palagáz
Egyre több jel utal arra, hogy lassan fordulat áll be az Európai Unió energiapolitikájában. Ahhoz ugyanis, hogy a közösség fenntartsa versenyképességét, olcsó energiára van szüksége, ezt azonban a megújuló forrásokat kiaknázó termelők nem képesek biztosítani.

 

Az egyetlen megoldás a makóihoz hasonló – palagázkészletek kitermelése lehet. Életbevágóan fontos, hogy megfizethető energiával lássuk el a gazdaságunkat – állt abban a közleményben, amelyet az Európai Bizottság adott ki a múlt heti brüsszeli csúcstalálkozót követően. Az unió vezetői hozzátették, hogy a szervezet támogatja a kontinens szárazföldi és tengeri nyersanyagainak kiaknázását.

 

Utóbbi mondat a szakértők szerint egyértelműen a palagázra utal. A palagáz ugyanaz a fűtőanyag, mint a ma is használt földgáz, csak jóval nehezebb kitermelni, mivel a kőzetekben nem egy helyen, hanem kisebb buborékokban található, általában nagy mélységben. Ennek felszínre hozatalához speciális technológiára, az úgynevezett repesztésre van szükség, amely során nagy nyomáson különböző vegyszereket tartalmazó folyadékot juttatnak le a kőzethez, amely felszabadítja a gázt. Az Egyesült Államokban a palagáz 2008 óta szabályos forradalmat indított el. A kitermelés engedélyezését követően ugyanis néhány év alatt Amerika gázimportőrből exportőrré vált, a belföldi gázár pedig az elmúlt öt évben csaknem a felére esett. Európában azonban más a helyzet: palagáz ugyan itt is található nagy mennyiségben, ám a környezetvédelmi előírások sokkal szigorúbbak, mint a tengerentúlon. A zöldszervezetek szerint pedig egyelőre nem bizonyított, hogy a repesztés során kerülhet-e káros vegyszer a közeli ivóvízkészletekbe. Hogy a témában EU-szerte mekkora vita folyik, azt jól jelzi, hogy néhány héttel ezelőtt a német sörfőzők tiltakoztak a repesztés engedélyezése ellen, mivel a legtöbbjük saját vízkutakkal rendelkezik, amely a megélhetésük alapját képezi. Bár az unió továbbra is a károsanyag-kibocsátás csökkentését hangsúlyozza, egyáltalán nem úgy tűnik, hogy ezt a folyamatot éppen a palagáz kitermelésének engedélyezése gyorsítaná fel. Mint a Forbes magazin múlt hét végén megjelent írása fogalmazott, az amerikai palagáz-forradalom nemcsak a légnemű, hanem a szilárd fűtőanyagot is olcsóbbá tette. Amiatt pedig, hogy a szén olcsóbbá vált, mint az utóbbi öt évben bármikor, hatalmas kereslet jelentkezett az európai szenes erőművek részéről. Eközben viszont az importált földgáz ára folyamatosan növekszik, amelynek eredményeképpen ma Európában leginkább a szénnel fűtött erőművek képesek versenyképes áron áramot előállítani, míg az utóbbi években elkészült, jó hatásfokú, emiatt környezetvédelmi szempontból is tisztább gázerőművek alig működnek. A Forbesban megjelent írás rámutatott: noha ellentmondásnak tűnik, de jelenleg úgy látszik, hogy éppen a palagáztermelés beindulása segíthet az európai gazdaságoknak zöldebbé válni.

 

A nagy nemzetközi olajcégek legutóbb a Chevron – átfogó szabályozást sürgetnek a palagáz kapcsán, amely az egész EU-ra kiterjed. A kérdés elsősorban Lengyelországot, Nagy-Britanniát és Romániát érinti, mivel a kutatások szerint itt vannak jelentős méretű kitermelhető mezők. Hazánk ugyancsak rendelkezik nem hagyományos gázkészletekkel. A legismertebb – és a becslések szerint a legnagyobb – ezek közül a makói mező, ahol a palagáz egy speciális típusa van jelen, melynél még mindig nem bizonyított, hogy a készlet gazdaságosan felszínre hozható-e. Nem véletlen, hogy egy több mélyfúrásból és kútvizsgálatból álló programot indít júniustól a területre koncesszióval rendelkező TXM Olaj- és Gázkutató Kft. Az új fúrások a Makó-árok felső rétegeire koncentrálnak, ahol a feltételezések szerint 2500-3000 méteres mélységben már gáz találhat.

 

Forrás: Magyar Nemzet, 11. oldal, 2013. 05. 30.

Szerző: Dékány Lóránt

Fotó: falconoilandgas.com

 

Kapcsolódó cikkeink:

Az atomenergiának nincs alternatívája
M
it hoznak a nem-hagyományos energiaforrások?
Kell-e nekünk villamos energia?
Bezárt az amerikai Kewaunee atomerőmű


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére