Menu

Nukleáris reneszánsz

A Paks II. beruházás hazai ellenzői folyamatosan azt próbálják elhitetni, hogy a fejlett országok lemondanak az atomenergiáról, vége az atomkorszaknak, hiszen a megújuló energiaforrások egyre növekvő arányú felhasználása teljes mértékben képes megoldani a világ villamosenergia-ellátását. Vajon mi a valóság?

 

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) World Energy Outlook 2016 című kiadványa ezzel szemben úgy fogalmaz, hogy a klímavédelmi célok eléréséhez egyaránt szükség van a szén-dioxid-kibocsátástól mentes atomenergia és a megújuló energiaforrások részarányának a növelésére, valamint a fosszilis alapú energiatermelés csökkentésére.

A kiadvány vázol egy zöldforgatókönyvet, ez a 450 Scenario, amely szerint atomenergia 2014. évi 398 GW globális villamos teljesítménye 2040-ig 820 GW-ra emelkedhet, azaz az atomerőművek által 2014-ben termelt évi 2535 TWh villamos energia mennyisége 6101 TWh-ra nőhet, amely a globális villamosenergia-termelésben 18 százalékos részarányt jelent.

A globális klímacélok, azaz a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében elengedhetetlen a megújuló energiaforrások jelentős fejlesztése is. 2040-ig az Európai Unióban a fent említett forgatókönyv a nukleáris alapú villamosenergia-termelés kismértékű növekedésével számol, ami azt jelenti, hogy Európában pótolják az elöregedő atomerőművek kieső kapacitását. Az Európai Unió tekintetében ez a forgatókönyv azt eredményezheti, hogy a villamosenergia-termeléshez köthető 2014. évi 1130 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás 2040-re 213 millió tonnára csökkenthet.

Tehát szó sincs hátra arcról, a zöldek vonatkozó kijelentése egyike az atomenergiával kapcsolatos számtalan valótlan állításnak.

Magyarország a két új paksi blokk megépítésével szintén a nukleáris kapacitását kívánja fenntartani, azaz szorosan együtt halad a világgal és nem szembemegy azzal, ahogy azt az atomellenes hisztériát politikai hasznon reményében szító hazai zöldpolitikusok állítják.

Az Európai Unió villamosenergia-termelésének múltbeli (1990,2014) és jövőbeli összetétele (TWh) Forrásadat: WEO 2016

Az Európai Unió villamosenergia-termelésének múltbeli (1990,2014) és jövőbeli összetétele (TWh)
Forrásadat: WEO 2016

 

Ezt a jövőképet támasztják alá a Nukleáris Világszövetség friss adatai is, amelyek szerint globálisan jelenleg 59 új blokk épül 63 420 MW összteljesítményt képviselve, a jövőben az előzetes tervek, szerződések szerint további 164 új blokk (170 844 MW) megépítése várható.

A távolabbi jövőben pedig újabb 350 blokk (395 300 MW) építése reális. Jelenleg csak Kínában 21 atomerőművi blokk épül, és a jövőben további 170-180 új blokk megvalósítását tervezik. 2016 végén megjelent egy másik érdekes energetikai témájú jelentés is, amely a globális olaj- és földgáztartalékon belül a bizonyított tartalékok arányát vizsgálta.

E jelentés szerint a 2. legnagyobb tartalékkal Szaúd-Arábia rendelkezik 16 százalékos részaránnyal, a 7. helyen pedig az Egyesült Arab Emírségek mintegy 6 százalékkal. Azonban e két jelentős olajtartalékkal rendelkező ország már az olaj utáni időkre is gondol és a megújulók mellett az atomenergiát is fejleszteni kívánja. Szaúd-Arábia még nem rendelkezik atomerőművel, de a közelmúltban nagyszabású nukleáris fejlesztési programot fogadott el, amelynek értelmében 2032-ig közel 18 GW nukleáris kapacitást kívánnak megépíteni. Ennek költségét 100 milliárd dollárra becsülik.

Az Egyesült Arab Emírségekben már 2010 elején döntés született arról, hogy megépítik az első négy blokkot.

A Barakah 1-es blokk építése 2012-ben kezdődött meg és várhatóan már az idei évben elkészülhet. A három másik blokk építése szintén folyik, és 2018–2020 között kezdhetik meg a kereskedelmi üzemüket.

Ugyancsak figyelemre méltó Oroszország döntése, amellyel tíz év alatt az atomenergetikai ipar vezető szereplőjévé vált, noha az ország az összes bizonyított földgáztartalék mintegy felével rendelkezik. Jelenleg az oroszok 8 új blokkot építenek, a jövőben pedig további 40-50 új blokk építésére vannak tervek és elképzelések.

Az oroszok konkrét eredményeit jelzi, hogy 2017. február 27-én a világ első, 3+ generációs VVER-1200 típusú blokkja, a novovoronyezsi 6. blokk (Novovoronyezs II. kiépítés első blokkja) megkezdte a kereskedelmi üzemét. Ez a típus optimálisan alkalmazza az aktív és az alapvető fizikai törvényszerűségeken alapuló passzív biztonságvédelmi rendszereket, és megfelel a legszigorúbb, a 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset után elfogadott legszigorúbb nemzetközi biztonsági elveknek és követelményeknek is. A passzív rendszerek villamosenergia-betáplálás és emberi beavatkozás nélkül is képesek kezelni egy üzemzavari helyzetet, illetve 72 órán keresztül ellátni a blokk hűtését.

Az új blokktípus képes ellenállni egy földrengésnek, szökőárnak, hurrikánnak, hó és jégterhelésnek, és akár egy utasszállító repülőgép rázuhanásának is.

A típust számos más innovatív biztonságvédelmi rendszerrel is ellátták. Garantált üzemideje 60 év. Ehhez hasonló blokkok fognak megépülni a paksi telephelyen is.

A Novovoronezsi Atomerőmű II. kiépítése – itt üzemel a világ első 3+ generációs blokkja, a novovoronyezsi 6. blokk Fotó: Novovoronyezs NPP

A Novovoronezsi Atomerőmű II. kiépítése – itt üzemel a világ első 3+ generációs blokkja, a novovoronyezsi 6. blokk
Fotó: Novovoronyezs NPP

 

A Lenigrád II. kiépítésének első, VVER-1200 típusú blokkján pedig már április 12-én megkezdődtek a 72 napon tartó, úgynevezett hideg és meleg járatási tesztek. Ez a blokk különösen azért nagyon fontos számunkra, mert ez a blokk számít Paks II. referenciablokkjának.

A Roszatomnak egyébként világszerte a friss adatok szerint 34 új blokk megépítésére van megrendelése.

Franciaország jelenleg világelső a nukleáris alapú villamosenergia-termelés tekintetében, hiszen 2016-ban a francia áramtermelés mintegy 75 százalékát atomerőművek állították elő. Éppen ezért az országban nagyon alacsony az 1 kWh termelésre jutó szén-dioxid-kibocsátás.

A flamanville-i telephelyen az Areva francia atomipari óriás 2007 óta építi az EPR típusú (Európai Nyomottvizes Reaktor) 3. blokkot, amely várhatóan 2018-ban kezdheti meg a villamosenergia-termelést. Hasonló blokkok épülnek Kínában is. Ugyanilyen, EPR típusú blokk épül a finnországi Olkiluoto-3 projekt keretében is, amely szintén 2018-ra készülhet el. A francia blokktípus építése jelentős csúszásban van.

Az EPR típusú Olkiluoto-3 látképe Kép forrása: TVO

Az EPR típusú Olkiluoto-3 látképe
Kép forrása: TVO

 

A finnek az EPR típussal kapcsolatos határidő- és költségtúllépések tudatában az új Hanhikivi-1 atomerőmű építését – Magyarországhoz hasonlóan – az orosz Roszatom vállalatcsoportra bízták. A szerződés értelmében – a paksi két új blokkhoz hasonló VVER-1200-as, 1200 MW villamos teljesítményű, 3+ generációs orosz blokk létesül a finn telephelyen. Az első „kapavágás” már 2016 januárjában megtörtént és várhatóan ez az új finn blokk már 2024-ben csatlakozhat a villamosenergia-hálózatra.

Lengyelország – ahol a villamosenergia-termelés döntő része széntüzelésű erőművekből származik – április elején elkezdte egy lokalizációs és környezeti tanulmány elkészítését, amely azt a cél szolgálja, hogy megalapozza – a 2014-es parlamenti döntésnek megfelelően – 2 lengyel atomerőmű építését az ellátásbiztonság fokozása, valamint a klímavédelmi célok elérése érdekében.

Csehország is új blokkok építésén gondolkozik és érdeklődve figyeli a magyar példát, miután Magyarország államközi megállapodás alapján bízta meg a Roszatomot a két új paksi blokk szállításával, ami ellen az Európai Uniónak sem volt kifogása. Cseh illetékesek egyenesen úgy fogalmaztak, hogy nem akarnak belemenni abba a zsákutcába, amit az 5 évig tartó sikertelen tendereztetés jelentett a tervezett temelíni bővítés kapcsán.

A csehek számára is az a legfontosabb, hogy versenyképes áron a legmodernebb atomerőművet kapják meg egy olyan szállítótól, amely meggyőző referenciákkal rendelkezik és képes akár társfinanszírozóként beszállni a projektbe, valamint biztosítani a cseh cégek beszállítási lehetőségét más atomerőművi projektek esetében is.

A cseh miniszterelnök abban bízik, hogy hazájában 2025-ben már megkezdődhet egy új blokk építése.

Nagy-Britanniában, 2017. március 31-én az első betonozási munkákkal megkezdődött a Hinkley Point C atomerőmű építése, amelynek keretében 2 darab, EPR típusú blokk fog megépülni. A jelenlegi tervek szerint a két új blokk 2025-ben kezdheti majd meg a kereskedelmi üzemét, amely révén a jövőben a brit villamosenergia-szükséglet 7 százaléka lesz majd biztosítható.

Indiában is „hasít az atom”: 2017. március 31-én az orosz, VVER-1000 típusú indiai Kudankulam-2 blokk megkezdte kereskedelmi üzemét, ezáltal az indiai beépített nukleáris kapacitást már mintegy 6800 MW értékre emelve. A Kudankulam-1 hasonló – 1000 MW teljesítményű – nyomottvizes blokkja 2014 decemberében kezdte meg a kereskedelmi üzemet és 2016. augusztus elején adták át végérvényesen az indiai üzemeltetőnek. A jövőben további orosz blokkok is épülhetnek Indiában, ugyanis egy 2014-es orosz–indiai megállapodás értelmében legalább 12 blokk épülhet az országban. A tervek szerint India 2032-ig meg kívánja tízszerezni a nukleáris kapacitását, azaz el kívánja érni a 63 000 MW beépített nukleáris kapacitást. A gyors ütemű fejlesztés oka, akárcsak Kínában, a robbanásszerűen növekvő villamosenergia-igény.

A fentiekből az az egyértelmű következtetés vonható le, hogy a világ számos országa egyértelműen az atomenergia növekvő arányú alkalmazásában látja a jövőt,

hiszen nagy mennyiségben, versenyképesen, a klímavédelmi és az ellátásbiztonsági követelményeknek is megfelelve villamos energiát csak és kizárólag az atomenergia felhasználásával lehet megtermelni. Magyarország ezt az utat járja a Paks II. projekt megvalósításával.

 

 

Forrás: Magyar Demokrata – 2017. 05. 17. (40,41. oldal)

Szerző: Hárfás Zsolt

 


Hozzászólások

.

ugrás az oldal tetejére