Menu

A bűvös mágnesesség

A bűvös mágnesesség
Az ősi görög monda szerint Iaszón királyfi az Argó hajó fedélzetén indult útnak, hogy megszerezze Kolkhisz városából a mágikus erővel felruházott aranyszőrű kos gyapját.

 

Egy hasonlóan bűvös tulajdonságokkal rendelkező anyag nevét azonban éppen Iaszón saját hazájából örököltük meg, a királyfi ugyanis a mai Görögország északkeleti részén élő magnészok népének uralkodója volt. A magnészok királyságában, Magnésziában pedig egy pásztor olyan “ragadós” kövekre talált, melyek a közelükbe lépve kihúzták cipőjéből a vasszögeket: ezért viseli ma is magán ez a sokáig kifürkészhetetlennek számító fizikai erő, a mágnesesség ennek az ősi görög vidéknek a nevét (egy másik változat szerint magát a pásztort hívták Magnésznak). A megtalált kövek az egyik legértékesebb vasércfajtát, a mágnesvasércet tartalmazták, amit a kínaiak már Kr. e. 200 környékén használtak tájékozódásra, miután rájöttek, hogy a szabadon mozgó mágnes mindig egy irányba áll be.

A ma ismert pörgő iránytű felfedezéséig azonban még több mint ezer évig kellett várni. Azt viszont csak az 1600-as évek elején kezdték sejteni, hogy a mágnesesség jelensége túlmutat az érintett fémeken, és saját erőteret, mágneses mezőt képez. Nem is akárki, hanem William Gilberth, I. Erzsébet angol királynő udvari tudósa rukkolt elő ezzel az elmélettel, aki kicsinyített mágneses glóbusza, a terrela segítségével felfedezte a Föld legnagyobb mágnesét is, ami természetesen nem más, mint maga az anyabolygónk. Mágneses mező nélkül Földünkön az élet sem alakulhatott volna ki, hiszen ez véd meg minket a rendkívül kártékony napszél-tevékenységtől, melynek részecskéi csak a pólusok környékén tudnak bejutni a légkörbe, a sarki fény lenyűgöző jelenségének kíséretében. Vörös szomszédunk, a Mars sajnos nem volt ilyen szerencsés: kicsi mérete folytán viszonylag korán kihűlt belsejében a mágneses mezőt képző forró magma, ezért elvesztette “immunrendszerét”, és a napszél a marsi atmoszféra jó részét könnyű kézzel elsodorta. Ezért a Mars légnyomása mindössze 0,75 százaléka a Földének. Tehát mindannyian egy hatalmas mágnesen élünk.

Egyes élőlények maguk is képesek mágneses mezőt kreálni, ezt hívják biomágnesességnek. Bizonyos vándormadárfajok ennek segítségével tájékozódnak több ezer kilométeres utazásuk során. Ugyanakkor az ember alkotta mágnesek sem szerénykedhetnek, minden idők leghatalmasabb mágnese most épül az indiai Bhabha Atomkutató Központban, ami ha elkészül, 50000 tonnát fog nyomni. A most működő legnagyobb mágnest is az atomkutatásban, a svájci-francia határon működő nagy hadronütköztető egyik detektorában használják. A 12500 tonnás szerkezet több vasat tartalmaz, mint az Eiffel-torony, és hozzásegített korunk aranygyapjúja, a részecskék tömegét közvetítő “isteni részecske”, vagyis a Higgs-bozon tavalyi felfedezéséhez.

Akik szeretnék közelről is megtapasztalni a mágnesesség csodáit, azoknak érdemes július 20-án és 21-én a FUTURA-ba látogatniuk, ahol a “VONZÓ HÉTVÉGE” keretében számos érdekes kísérletet próbálhatnak ki.

 

Forrás: nepszava.hu


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére