Menu

A megújuló energiaforrások valós tükre

A megújuló energiaforrások alkalmazásában érdekelt szervezetek és az atomenergia ellenzői gyakran hangoztatják azt, hogy hazánk számára két út van a jövőbeli energiaellátás tekintetében vagy atomenergia, vagy pedig a megújuló energiaforrások alkalmazása.

 

Ez a megközelítés szakmailag egyáltalán nem helyes, hiszen csak egy út létezik, ez pedig az atomenergia és a megújuló energiaforrások közös útja, mivel mind a két energiaforrásnak megvannak a sajátos tulajdonságai, ezért ezek nem egymást kiváltó, különösen nem egymást kizáró technológiák. A versenyképesség és a klímavédelmi célok elérése érdekében mind a két energiatermelési módra egyszerre kell támaszkodnunk, és reálisan szükséges értékelni az egyes energiaforrások energiatermelésben betöltött szerepét.

Sajnos a megújulós szervezetek, nyilatkozók egy része ebben a kérdésben teljesen elrugaszkodik a valóságtól, így olyan állítások kerülnek be az nyomtatott és online médiába, amelyek teljes elfogultságot mutatnak pl. megújuló energiaforrásokkal teljes egészében kiváltható az atomenergia, csak megújuló energiaforrásokkal, sőt akár csak napenergiával is fedezhető lenne az egész hazai villamosenergia-fogyasztás, de vannak olyanok is, akik azt mondták, hogy Paks II. kiváltható lenne geotermikus energiával is. Természetesen ezek a nyilatkozatok a költségeket, vagy éppen a rendszerszintű kérdéseket egyáltalán nem tárgyalják. A „zöld” Németország is gyakori példa a megújuló energiaforrások „térnyerésének” az alátámasztására pl. „Jól példázza ezt Németország esete Fukusima kapcsán, mely környezetbarát megoldást választva leváltani igyekszik a hagyományos technológiákat. Ami ott végbemehet, itthon miért nem?”, vagy „2013-ra Németország napenergiából fedezte teljes országos energiaigényének 40 százalékát”, de a későbbiekben bemutatásra kerül az, hogy a németországi tények és adatok teljesen mást mutatnak.

Az új Paks II. atomerőművi (2400 MW, 92 százalékos teljesítménykihasználási-tényező) blokkok villamosenergia-termelése egyáltalán nem váltható ki megújuló energiaforrások alkalmazásával. Ez azt jelenti, hogy például naperőmű alkalmazása esetén az új blokkok 2400 MW teljesítményét (termelt villamos energia mennyiségét) csak 17 600 MW naperőművi kapacitás beépítésével lehetne kiváltani, amelyhez – egy 2013-ban átadott beruházás adatait figyelembe véve – közel 16 200 milliárd forint beruházási költségre lenne szükség. Hozzátéve, hogy ilyen projektek csak úgy tudnak megtérülni 15-20 év alatt, hogy a beruházási költség 60-85 százalékát megkapják EU-s és hazai forrásokból, a közel háromszoros paksi villamosenergia-ár átvétel (2013-ban a paksi átlagár 12,71 Ft/kWh, a naperőmű által termelt villamos energia kötelező átvételi ára pedig 32,18 Ft/kWh volt) mellett. Hasonló a helyzet a szélenergia esetében is, hiszen a paksi teljesítmény kiváltásához (2013. évi széltermelési adatokat figyelembe véve) több mint 9200 MW beépített szélerőművi kapacitás beépítésére lenne szükség, amely 3782-5006 milliárd forint befektetést igényelne. A megtérüléshez természetesen itt is szükség lenne jelentős EU-s és hazai támogatásra a termelt villamos energia kötelező átvétele mellett. A szél- és naperőművek hektikus termelése miatt pedig a villamosenergia-rendszerbe hatalmas (a beépített teljesítménynek 90-100 százalékát) rendszerszintű tartalékok beépítésére és jelentős hálózatfejlesztésekre lenne szükség, amely költséget a fenti beruházási költségek nem tartalmazzák.

Hozzátéve, hogy a nap- és szélerőművek átlagos üzemideje 25 év így, Paks II. kapacitásának a pótlásához a 60 éves garantált üzemidőt figyelembe véve a fenti költségek legalább kétszeresére lenne szükség. Ugyanakkor arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy Oroszországban már folyamatban vannak azok a vizsgálatok, – az orosz nukleáris hatóság szigorú felügyelete mellett – amelyek az új atomerőművi blokkok üzemidejének 80-100 évre való kiterjesztésének a lehetőségéről szólnak.

A hivatkozott naperőműves beruházás 460 millió forintból épült fel, a beépített teljesítménye 500 kW, a beruházási támogatás mértéke pedig 60 százalék volt. Abban az esetben, ha nem lett volna a beruházásra EU-s és hazai támogatás, akkor (évi 13 százalékos kihasználtsággal, 100 százalékos, 25 éves hitellel, 5 százalékos hitelkamattal számolva) a termelt villamos energiát 25 éven keresztül több mint 57 Ft/kWh (15 évvel számolva 78 Ft/kWh) áron kellene értékesíteni annak érdekében, hogy a beruházási költség megtérüljön. Ugyanakkor ez a költség csupán a beruházáshoz köthető költségrész, ez egyáltalán nem tartalmazza a szükséges egyéb karbantartási, üzemeltetési, hálózatfejlesztési, rendszerszintű és az externális költségeket sem. Tavaly novemberben az Európai Bizottság megrendelésére készült egy tanulmány, amelyben az egyes energiaforrásokra vonatkozó fajlagos hálózatfejlesztési költségek is megtalálhatóak. E szerint például szélerőmű esetén 20-30 dollár/MWh, naperőmű esetén 35-55 dollár/MWh hálózatfejlesztési költséggel lehet számolni.

A fentiek tükrében a megújuló energiaforrások kizárólag a 60-85 százalékos Európai Uniós és hazai támogatás, valamint a kötelező átvétel (jelenlegi naperőművi átvételi ár 32,49 Ft/kWh) mellett „versenyképesek”. A megújuló energiaforrások jelentős EU-s és hazai beruházási támogatása és a termelt villamos energia kötelező, magasabb áron való átvétele a projekt megtérülése érdekében nem „tiltott állami” támogatás?

Az új Paks II. blokkok építésével kapcsolatos hazai feltételekkel, műszaki és gazdasági paraméterekkel (10 milliárd euró, 21 év törlesztés a beüzemelést követően, átlag 4,5 százalékos hitelkamat, 20 százalékos önrész, 2400 MW teljesítmény, 92 százalékos teljesítménykihasználási-tényező, 60 éves garantált üzemidő) számolva termelési (ön)költségre 17 Ft/kWh körüli értéket kapunk. Ez pedig versenyképes árnak tekinthető a többi energiatermelési móddal való összehasonlítás után is.

 

A hazai villamosenergia-rendszerben a megújuló energiaforrások rendszerszintű költsége

 

A megújuló energiaforrások valós megítélése szempontjából fontos vizsgálni a KÁT speciális mérlegkört is, melyben a kiegyenlítő (fel- és leszabályozási) energia akkor keletkezik, ha az erőművek (KÁT Értékesítők) nem tartják az előzetesen beadott havi menetrendet, és a fel- és leirányú eltérések szaldója nem nulla. A kiegyenlítő energia költsége a (2012. II. – 2013. I. félévében) közel 7 milliárd forint volt, ennek a megoszlása szél-69,69 százalék, nap-0,03 százalék, hulladék-0,32 százalék, biomassza-14,23 százalék, biogáz-7,31 százalék és a víz-8,41 százalék. Így oszlott meg a kiegyenlítő energia költsége az egyes termelési típusok között, amennyiben az áthárításra került volna az értékesítők részére. A következő ábrán a kiegyenlítő energia fajlagos költsége, vagyis az adott időszakra vonatkozó egységnyi termelési mennyiségre jutó kiegyenlítő energia költsége látható. Természetesen a szélerőmű fajlagos költsége a legnagyobb, annak időjárás-függősége miatt.

 

Fajlagos kiegyenlítő energia költség termelési típus szerint a KÁT mérlegkörben a portfólió hatás figyelembe vételével (2012. II. - 2013. I. félév) Forrásadat: MAVIR

Fajlagos kiegyenlítő energia költség termelési típus szerint a KÁT mérlegkörben
a portfólió hatás figyelembe vételével (2012. II. – 2013. I. félév)
Forrásadat: MAVIR

 

A KÁT értékesítői pótdíjak célja a menetrendtartás ösztönzése, és így közvetve a kiegyenlítő energia mennyiségének és annak költségeinek a csökkentése. Összességében azonban a havonta kiszabott pótdíjak a kiegyenlítő energiaköltségének csak kevesebb, mint 10 százalékát fedezik, éves szinten a pótdíjbevételek pedig csak a 8 százalékot érik el.

A következő ábra éves bontásban mutatja a KÁT allokált mennyiséget és az átlagos KÁT átadási árat. Látható, hogy a mennyiség 2010-ig folyamatosan növekedett, ezt követően 2011-ben a kapcsolt erőművek KÁT rendszerből történő kizárásával a mennyiség 55 százalékra, míg 2012-re a 2010. évi termelés negyedére esett vissza. Ezzel szemben a KÁT átadási ár a kezdeti 25 Ft/kWh után a kapcsolt erőművek kizárásáig közel 30 Ft/kWh volt, aztán a KÁT átadási ár jelentősen megnövekedett.

KÁT éves allokált mennyiség és átlagos átadási ár - Forrásadat: MAVIR

KÁT éves allokált mennyiség és átlagos átadási ár – Forrásadat: MAVIR

 

Az adott időszakban a KÁT kifizetés 57,7 milliárd forint kifizetés összegéből 60 százalék tekinthető a megújuló energiaforrások támogatásának, ez pedig úgy határozható meg, hogy havonta a KÁT Értékesítőknek kifizetett KÁT átvételi árakból levonásra kerülnek a vizsgált időszak HUPX havi átlagárai és az így kialakult árkülönbözetek és a KÁT mérlegkörben megtermelt villamos energia mennyiségének szorzata adja meg a „támogatás” mértékét.

 

A „zöld” németországi fellegvár valós tükörképe

 

A hazai atomenergia ellenzői számos alkalommal a németországi példát hozzák fel, mint egy alternatívát a jelenlegi és a létesítendő új blokkok kiváltására. A tények és a számok azonban egész más képet festenek.

Németországban valóban igaz, hogy a villamosenergia-rendszerbe beépített közel 165 000 MW (100 százalék) kapacitásból közel 70 000 MW (42 százalék) a nap- és a szélerőmű (a termelt villamos energiára vonatkozó, értékelhető teljesítmény azonban csak 8800 MW) részaránya. A valós helyzet azonban teljesen más képet mutat, hiszen ha a bruttó hazai fogyasztást nézzük, akkor az 596 TWh (100 százalék) mennyiségből a nap- és szélerőművek már csak 76,9 TWh (12,9 százalék) részarányt képviselnek, így a fogyasztás közel 65 százalékát jelenleg is atom, szén és gázerőművek állítják elő. Ebből a legszennyezőbb széntermelés értéke közel 256 TWh, amely az éves fogyasztás 43 százaléka. Ez pedig annak a következménye, hogy a gáz- és szénerőművek esetén is jelentős változást hozott az „atomellenes” döntés. A kiöregedett széntüzelésű erőművek üzemidejét meghosszabbíthatják, emellett felgyorsult az új gáz- és szénerőművek építése is. Az utóbbi években, csak 2011-13 között közel 11 000 MW új gáz- és szénerőművi (lignit, de főleg feketeszén) kapacitást építettek. 2013-ban pedig az új szénerőművi kapacitások közel annyi villamos energiát termeltek (75 TWh), mint a nap- és szélerőművek összesen (76,9 TWh). Németországban így a növekvő fosszilis energiatermelés miatt növekvő szén-dioxid kibocsátással kell számolni a globális és az európai klímavédelmi célkitűzések ellenére.

A németországi beépített teljesítmény és a termelt villamos energia megoszlása 2013-ban - Forrás: Fraunhofer ISE

A németországi beépített teljesítmény és a termelt villamos energia megoszlása 2013-ban - Forrás: Fraunhofer ISE

A németországi beépített teljesítmény és a termelt villamos energia megoszlása 2013-ban - Forrás: Fraunhofer ISE

A németországi beépített teljesítmény és a termelt villamos energia megoszlása 2013-ban – Forrás: Fraunhofer ISE

A valós helyzet bemutatása érdekében érdemes azt is kiemelni, hogy 2013. évre vonatkozóan a német szélerőművek teljesítmény-kihasználási tényezője 16,2 százalék, a naperőművek esetén csak 9,3 százalék volt. Az adott évre vonatkozó megújulós teljesítmények pedig nagyon hektikusan változtak az erősen változó szélsebesség miatt, így szélerőművek teljesítménye a 0,1 és 26,3 GW (beépített teljesítmény 0-79 százaléka), a naperőművek teljesítménye pedig 0 és 24 GW (beépített teljesítmény 0-65 százaléka) között állandóan ingadozott. A szélerőművek teljesítménye pedig napon belül akár több ezer, akár 10 ezer megawattal is változhat, ezért rendszerszinten jelentős szabályozási tartalékokkal kell rendelkezni. Mindezek fényében helytelen kiragadni azt a példát, hogy egy adott pillanatban 24 GW volt a német napenergia termelés, amely a termelés közel 40 százalékát biztosította, hiszen ezt a kérdést csak éves szinten szabad vizsgálni.

 

 

A németországi erőművi kapacitások eloszlása 2014 novemberében

A németországi erőművi kapacitások eloszlása 2014 novemberében

A németországi nap- és szélerőművek hektikus villamosenergia-termelése 2013-ban Forrás: Fraunhofer ISE

 

A németországi nap- és szélerőművek hektikus villamosenergia-termelése 2013-ban Forrás: Fraunhofer ISE

Egy, a németországi villamosenergia-árak várható alakulását bemutató tanulmány számításai szerint az elkövetkezendő években a német piacon az árak nagymértékben növekedni fognak. Ennek eredményeképpen Németországban rendszerszinten 2020-ig 37 milliárd euró (11 100 milliárd forint) többletkiadás jelentkezik. Ebből a német háztartásoknak 11 (3300 milliárd forint), az ország iparának pedig 26 milliárd euró (7800 milliárd forint) többletkiadása fog keletkezni. Németországban 2013 decemberében a háztartási energia ára 29,65 eurócent/kWh (közel 90 Ft/kWh) volt, Franciaországban pedig csak 15,48 eurócent/kWh (közel 47 Ft/kWh), mivel ott a villamos energia közel 76 százalékát atomenergiából állítják elő. 2014-re vonatkozóan mindez az jelenti, hogy a német villamos energia árában közel 20 Ft/kWh a megújuló energiaforrások támogatása miatti költségelem, amely 2008-ban még csak 4 Ft/kWh volt. Ennek eredményeképpen ez a döntés nagymértékben alááshatja a német gazdaság versenyképességét, éppen ezért a döntést nem lehet véglegesnek tekinteni. Ugyanakkor ez a döntés jelentős lehetőséget biztosít Franciaország számára, amely jelenleg is jelentős mennyiségű villamos energiát exportál Németországba. Hozzátéve, hogy a franciaországi import is atomenergia, mivel a francia villamosenergia-termelés közel 76 százaléka atomenergiából származik.

2013-ban a németek összességében 38,9 TWh villamos energiát importáltak és 70,4 TWh villamos energiát exportáltak, de ennek nagy része az „kényszerexport” volt a megújuló energiaforrások bizonyos időszakokban történő túltermelése miatt. Mindezek fényében a németek az „atomellenes” döntésük következményeit jelenleg úgy próbálják orvosolni, hogy felpörgetik a megújulós és a fosszilis fejlesztéseket, de ennek eredményeképpen a villamos energia árak és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása is egyaránt növekszik. Németországban „zöld” fordulatról beszélnek, de véleményem szerint ez egyáltalán nem annak tűnik.

 

A szerző Hárfás Zsolt, az Atomenergia Info szakértője

 

Kapcsolódó cikkeink:

Trendeltolódás – hazai termelésből az import irányába
Új atomerőművi blokkok helye a hazai villamosenergia-rendszerben
Kiszámoltuk Paks II. áramának árát


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére