Menu

Az atomreaktor működése

atomreaktor

A maghasadás úgy történik a reaktorban, hogy a tartályban lévő lassító közeg lassítja le a neutronokat körülbelül 2200 m/s-os sebességre, így azok a hasadóanyagnak ütközve megindítják a maghasadást, amikor is az urán két középnehéz atommagra hasad.

 

Az itt felszabaduló magerők mellett további hasadásonkénti 2-3 neutron szabadul fel, ezáltal a láncreakció beindul, és egyre fokozódna, de a moderátorok épp ennek a megakadályozását szolgálják. Az atomreaktor ilyenkor természetesen hűtést igényel, ugyanakkor a keletkezett hőt is hasznosítani kell, erre szolgál a primer kör. A Paksi nyomottvizes reaktorok esetében nagy nyomású vizet keringetnek, mely alul bekerül és hűt, felül elvezetődik, és a forró vizet szállítja. A gőzfejlesztő segítségével a szekunder körben gőz lesz, amit a turbinába vezetnek. A tercier kör hideg vizével lecsapatják a gőzt, és a szekunder körben továbbítódik. Paks esetében a tercier kört a Duna táplálja. Ezek a hűtővizes körök egymástól teljesen elszeparáltak.

Sokféle atomerőmű-típus működik az energiatermelésben. Az atomerőmű-típusokat rendszerint a bennük alkalmazott atomreaktor fő jellemzői alapján csoportosítják. A ma leginkább elterjedt reaktortípusok a következők:

Könnyűvizes reaktorok: ezekben mind a moderátor, mind a hűtőközeg könnyűvíz (H2O). Ebbe a típusba tartoznak a nyomottvizes (PWR: Pressurized Water Reactor) és a forralóvizes (BWR: Boiling Water Reactor) reaktorok.
Nehézvizes reaktorok (pl. CANDU): a moderátor és a hűtőközeg is nehézvíz (D2O).
Grafitmoderátoros reaktorok: ezen belül gázhűtésű reaktorok (GCR: Gas Cooled Reactor) és könnyűvíz hűtésű reaktorok (RBMK).

 

Illusztráció: atomeromu.hu

 

Kapcsolódó cikkeink:

Maghasadás
Milliárdnyi maghasadás az atomerőművekben
Hasadóanyagok


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére