Menu

Biztos kezekben a hazai radioaktív hulladék kezelése

Biztos kezekben a hazai radioaktív hulladék kezeléseAz atomtörvény rendelkezése szerint a Kormány által kijelölt szerv tesz javaslatot a radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag kezelésére vonatkozó nemzeti politikára és nemzeti programra, valamint azok felülvizsgálatára, továbbá gondoskodik a radioaktív hulladék végleges elhelyezésével, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával, a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásával, és a nukleáris létesítmény leszerelésével összefüggő feladatok elvégzéséről.

 

E feladatok elvégzésére a Kormány a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (a továbbiakban: RHK Kft.) jelöli ki. Az RHK Kft. tevékenységének pénzügyi forrása a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (a továbbiakban: Alap). Az Alap rendeltetése, hogy elkülönített állami pénzalapként finanszírozza a radioaktív hulladék végleges elhelyezésének, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásának és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásának, továbbá a nukleáris létesítmény leszerelésével összefüggő feladatok elvégzését.

Jelentős változás következett be 2014. január 1-én, hiszen ezt követően az Alap kezelő szerve az Országos Atomenergia Hivatal helyett, a kijelölt miniszter által vezetett minisztérium, azaz a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium lesz.

Az Alap az értékállóságának biztosítása érdekében az előző évi átlagos pénzállományra vetített, a jegybanki alapkamat előző évi átlagával számított összegű központi költségvetési támogatásban részesül. Fontos azt is kiemelni, hogy az Alap a felhalmozott vagyont kizárólag az atomtörvényben nevesített célokra fordíthatja. Hozzátéve azt is, hogy a kiemelt stratégiai helyzete miatt az Alap bevétele és év végi maradványa semmilyen formában nem vonható el.

Az atomerőmű a radioaktív hulladék végleges elhelyezésének, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásának – beleértve a tároló leszerelését is –, és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásának, továbbá az atomerőmű leszerelésének, valamint az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulásoknak nyújtott támogatás költségeit az Alapba történő befizetés útján köteles biztosítani.

Szintén 2014. január elsején lépett hatályba az a Kormányrendelet, amely Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Szakbizottságot hoz létre az érintett miniszterek és szerveztek (OAH, MBFH) által delegált tagokkal, valamint állandó jelleggel, tanácskozási joggal a további érintett szervezetek.

A jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően az RHK Kft. a tervezési és beszámolási feladatai körében előkészíti az Alapból finanszírozandó tevékenységek közép- és hosszú távú tervét, valamint a terv évenkénti felülvizsgálatát, ezen belül elvégzi az Alapba történő befizetési kötelezettségek meghatározásához szükséges számításokat és költségbecsléseket, és javaslatot tesz az adott évi befizetési kötelezettségek mértékére is.

A T/12415 sz. „Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről” szóló törvényjavaslatban külön fejezetként szerepel a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap. Az Alapban jelenleg közel 205 milliárd forint áll rendelkezésre.

2009-ben kezdődött el az a munka, amely a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag kezelésével és elhelyezésével kapcsolatos tevékenység felülvizsgálatát célozta. A felülvizsgálati eredményeket mutatja be a „Megalapozás a hazai radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek kezelésének és elhelyezésének új programjához ” című dokumentum, amelyben négy különféle megoldás szakma elemzése, véleményeztetése után került kiválasztásra a közép- és hosszú távú tervek alapjaként az alábbi, Nr. 3. Hazai közvetlen elhelyezés, rövid leszerelés (PRK VM 20 év)” verzió.

Biztos kezekben a hazai radioaktív hulladék kezelése

 

E változatban feltételezve van a hazai atomerőmű üzemidejének 20 évvel történő meghosszabbítása, a kiégett üzemanyag és a nagy aktivitású és/vagy hosszú élettartamú hulladékok közvetlen hazai elhelyezése kombinálva az erőmű olyan leszerelésével, ahol az erőművi primerkör 20 éves védett megőrzése a feltételezés. Az elképzelés szerint így a Paksi Atomerőmű leszerelése 2080-ban fejeződhet be, a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló és a nagy aktivitású radioaktívhulladék-tároló lezárása pedig 2084-ben lehet esedékes.

 

Kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezése a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tárolóban (RHFT)

 

A radioaktív hulladékok az izotóptechnika hazai alkalmazásával egyidejűleg jelentek meg. Ezeket kezdetben az alkalmazásban élen járó MTA Izotóp Intézet területén tárolták. 1960-ra elkészült a solymári kísérleti izotóptemető, így a radioaktív hulladékok országos összegyűjtése 1960-ban kezdődhetett meg. A kísérleti tároló kapacitása hamar kimerült, így a létesítést követő tíz év elteltével, egy új radioaktív hulladéktároló (az RHFT) létesítése vált szükségessé. Az új létesítmény Püspökszilágyon készült el 1976. december 22-én 3 540 m3 kapacitással. A tárolót műszakilag a földfelszín közelében épített medencés, illetve csőkutas kialakítással valósították meg.

Biztos kezekben a hazai radioaktív hulladék kezelése

Az elmúlt évtizedben több biztonságnövelő program végrehajtása történt meg a létesítményben. A 2005-ben elkezdődött program alapvető célkitűzése négy medence demonstrációs célú kirakása és a kirakott hulladék átválogatása volt. Ez a program 2010-ben lezárult a medencék hulladékainak visszatermelésével, feldolgozásával, minősítésével és újra elhelyezésével. Az eddig elvégzett munkák eredményeképpen számottevő a 280 m3 tároló térfogatból 76 m3 bruttó tároló hely felszabadítása vált elérhetővé.

A RHFT stratégiai célja, hogy továbbra is folytatni szükséges a tárolómedencékben belüli térfogat felszabadítási programot annak érdekében, hogy rendelkezésre álljon olyan mértékű szabad tároló kapacitás, amely hosszú időre biztosíthatja a hazai izotóp felhasználók radioaktív hulladékának a végleges elhelyezését.

 

 

Az RHFT 2014. évre vonatkozó legfontosabb célkitűzései

 

  • a diszpécserközpont korszerűsítésének és a laborépület átalakításának folytatása;
  • a biztonságnövelő program 2012-2017. közötti szakaszában esedékes munkák előkészítése a program folytatása a térfogat felszabadítás érdekében;
  • a tároló üzemeltetése, valamint az üzemeltetési engedélyek 2015 elején esedékes meghosszabbításának előkészítése;
  • a monitoring kutak és az utak jogi helyzetének tisztázása

 

 

Az atomerőművi eredetű kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék elhelyezése a bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóban (NRHT)

 

Az NRHT létesítése több ütemben valósul meg, így a szakaszolt létesítéshez igazodik az egyes elkészült létesítményrészek engedélyeztetési és átadása. Az egész beruházás egyik fontos állomás volt a felszíni létesítmények hivatalos átadása 2008. október 6-án, hiszen így már adott volt a lehetőség arra, hogy az első hulladékszállítás megtörténhessen 2008. december 2-án a technológiai épületbe.

2012-re a létesítés második ütemében elkészült az első két kamra (I–K1 és I–K2) és megépültek az ezeket kiszolgáló technológiai rendszerek is. 2012. december 5-én került sor az I-K1 kamra ünnepélyes átadására és az első vasbeton konténer végleges elhelyezésére.

Az „első” vasbeton konténer elhelyezése a kamrában

Az első kamra üzembe helyezésével párhuzamosan elindult az NRHT továbbépítésének megalapozása egy olyan új tároló koncepció és elhelyezési rendszer kidolgozásával, amely lehetővé teszi minél több tárolótér kialakítását, valamint a tárolókamrák minél hatékonyabb helykihasználását a rendelkezésre álló térrészben. Hiszen tény az, hogy a jelenlegi koncepció nézve a hulladék térfogati aránya a kamrában csak 19 százalék miközben kihasználatlan térfogata 81 százalék, ezért is szükséges a továbblépés. A jelenlegi vasbeton konténeres elhelyezés helyett egy új típusú kompakt hulladék csomagnak a tárolókamrákban kialakított vasbeton medencében történő elhelyezése a cél. Az új koncepció pedig jelentős, több 10 milliárd forintos megtakarítást is eredményezhet ez engedélyes paksi atomerőműnek, hiszen a kombinált elhelyezéssel pl. a paksi atomerőmű 50 éves üzemideje alatt a jelenlegi koncepció szerinti, a végleges elhelyezéshez szükséges aktív kamra hossz 1487 méterről 317 méterre csökken, ez pedig azt eredményezheti, hogy az összes kamralétesítési igény 16 kamráról 5-re csökken, amely jelentős költségcsökkenést eredményezhet.

Az I-K2 tárolókamra ugyanolyan szelvénymérettel került kialakításra, mint az I-K1, de ebben az RHK Kft. már az új kompakt hulladék csomagok vasbeton medencében történő elhelyezését figyelem be vevő elhelyezési koncepciót valósítja meg. Az I-K3, I-K4 és a nyugati oldal kamráit (I-N1, I-N2) a hatékonyabb térkihasználás érdekében nagyobb szelvény mérettel tervezik majd kialakítani.

 

Biztos kezekben a hazai radioaktív hulladék kezelése

Jelenleg az I-K1 kamrában 160 konténerben összesen 1440 hordót tárolnak, a technológiai épületben pedig 2520 darab hordó található.

 

Az NRHT 2014. évi legfontosabb célkitűzései, feladatai

 

  • a tároló üzemeltetése és továbbépítése; 
  • az új elhelyezési megoldásra történő átállás biztonsági értékelése és engedélyeztetése;
  • további beszállítás és monitoring;
  • Ny-i feltáró vágat, 3. sz. vizsgálati vágat, nyaktagok kialakítása, egyéb térkiképzés (2013-2014);
  • az I-K3 és I-K4 tároló-kamrák és technológiai rendszerek kivitelezése (2013-2015)

 

Kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti tárolása a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában (KKÁT)

 

A paksi atomerőmű Műszaki Tervének kidolgozása során az volt a koncepció, hogy az erőmű pihentető medencéiben tárolt kiégett üzemanyag-kazettákat 3 éves pihentetés után a Szovjetunió térítésmentesen visszafogadja és reprocesszálja úgy, hogy a feldolgozás minden végterméke a Szovjetunióban marad. A visszaszállítási feltételek folyamatos változása mellett paksi atomerőmű 1989-1998 között összesen 2331 db kiégett üzemanyagköteget szállított vissza a Szovjetunióba (később Oroszországba). Időközben döntés született arról, hogy visszaszállítás lehetőségének megtartása mellett valós hazai alternatívát kell megteremteni. Ennek eredményeképpen a megfelelő engedélyek birtokában a KKÁT üzembe helyezése 1997-ben megtörtént és kiégett üzemanyagkötegekkel történő feltöltése is megkezdődött.

2012-re elkészült a keleti szárnyon a KKÁT 17-20 kamrája is, ezzel pedig a létesítményben elhelyezhető kiégett üzemanyag-kazetták száma 9308-ra bővült. Jelenleg tehát 20 kamrával működik és a tárolt kazetták száma 7687.

Az MVM Zrt. és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. szakemberei részvételével egy döntés-előkészítési tanulmány készült, amely azt vizsgálta, hogy gazdaságosan, maximális biztonság mellett megvalósítható-e a KKÁT bővítése gazdaságosabb bővítése. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a jelenleg folyamatban lévő 21-24 kamrák tekintetében a jelenlegi koncepciót követik, de a 25. kamrájától kezdődően felmerült egy olyan megoldás, amely szerint az egy kamrában lévő csövek számát tovább lehetne növelni (KKÁT kapacitásnövelés). Ehhez azonban még számos vizsgálatot (pl.: hőtechnikai) le kell folytatni, és természetesen engedélyeztetni is szükséges a nukleáris hatósággal.

 

A KKÁT 2014. évi főbb feladatai és célkitűzései

 

  • a tároló üzemeltetése, valamint a létesítési engedély meghosszabbításának előkészítése;
  • talajcsere, valamint a vonalas létesítmények és fizikai védelmi rendszerek bővítése a KKÁT bővítés III. ütemének 3. és 4. fázisához;
  • a KKÁT bővítés III. üteme 2. fázisának (21 – 24. kamrák) megépítése;
  • az informatikai rendszer modernizálása;
  • KKÁT kapacitásnövelés előkészítése  

 

A nagy aktivitású radioaktívhulladék-tároló telephely kiválasztása

 

Magyarországon a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére irányuló kutatási program 1993 végén a Nemzeti Projekt kereteiben – a Bodai Agyagkő Formáció (BAF) vizsgálatával – kezdődött, majd annak 1995 márciusában történő befejezése után több, önálló kutatási program keretében folytatódott. 2010-ben lezárult a 2003-ban indított kutatás program, amelynek célja általános helyszínminősítés és a célterület rangsorolása volt.

A nagy aktivitású radioaktívhulladék-tároló telephely kiválasztása

 

2011-12-ben folytatódott a monitorozás, valamint az RHK Kft. egy projektet indított az I. fázis 2. szakaszára vonatkozó kutatási terv összeállítására. 2014-ben a tervek szerint 12 mély- és 2 sekélyfúrást végeznének el a következő kutatási fázisban, a 14 fúrás összesített hossza pedig elérné a 10 kilométert. A legmélyebb fúrások 1300-1600 méter mélységűek lennének, a kőzet elemzéséhez a felszínen kiásott kutatóárok hossza pedig 1 kilométer hosszúságú lenne. E program alapvető célja az, hogy a jelenlegi fázisban folyó munka eredményeként lehetővé váljon a telephely kiválasztását előkészítő munka megkezdése.

 

 Biztos kezekben a hazai radioaktív hulladék kezelése

2014. évi célkitűzések, feladatok

 

  • a Bodai Aleurolit Formáció I. felszíni kutatási fázisának 2. szakaszára készített kutatási tevékenység végrehajtásának kezdete;
  • a biztonsági értékelést támogató tudás- és adatbázis fejlesztése, szabályzatok és útmutatók készítése;
  • a kutatási munkák támogatásához és irányításához szükséges terephelyi bázis kialakítása

 


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére