Menu

Fókuszban az atomenergia és a versenyképesség

Fókuszban az atomenergia és a versenyképesség - IEA tagjai
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) az idei évben is elkészítette a globális energiaipari előrejelzéseit tartalmazó World Energy Outlook 2014. című kiadványát, amely részletes elemzéseket tartalmaz az energetika és az energiapiac legfontosabb kihívásairól és jövőképéről.

 

A kiadvány 2014. november 12-én jelent meg. Az ügynökség forgatókönyve szerint a globális energiaigény a jelenlegi szinthez képest a 2040-es évekig 37 százalékkal fog növekedni, ezért is lenne nagyon sürgős változtatni az energiafelhasználás hatékonyságán. Az előrejelzések szerint 2020-ig továbbra is Kína lesz a piaci növekedés legfőbb motorja, de azt követően India fogja átvenni a vezető szerepet. Globálisan növekedni fog a nukleáris-, a gáz- és a megújuló alapú villamosenergia-termelés volumene is. 2040-ben a világ energiaellátásának négy, majdnem egyenlő pillére lesz: alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák (atomenergia és megújuló energiaforrások), az olaj, a földgáz és a szén.

A szervezet világosan rámutat arra is – megerősítve az előző, 2013-as kiadványában foglaltakat –, hogy jelentős energia árkülönbségek (elsősorban az amerikai olcsó szén és palagáz miatt) alakultak ki az egyes országok között, s ennek drámai következményei vannak és lesznek a jövőben is az Európai Unió országainak ipari versenyképességre. Becslések szerint az energia-intenzív iparágakban az Európai Unió országai jelenleg világelsők, azonban a növekvő energiaárak miatt a következő években közel 10 százalékkal is csökkenhet részesedésük ezen a téren. Ez annak is következménye, hogy jelentős piaci változásokat, piaci átrendeződéseket és energiaár növekedéseket okozhat az Európai Unióban a nukleáris kapacitások leállítása, ami tovább rontja az Unió versenyképességét például az Amerikai Egyesült Államokhoz képest, ahol jelenleg is közel fele annyiba kerül a gáz és a villamos energia, mint az Unióban.

 

Nukleáris blokkok számának várható változása 1990-2040 között

Nukleáris blokkok számának várható változása 1990-2040 között

 

A kiadvány bemutatja, hogy a 2013. év végén üzemelő 434 atomerőművi blokkból 2040-re közel kétszázat le kell majd állítani üzemidejük lejárta miatt. E blokkok többsége az Amerika Egyesült Államokban, az Európai Unióban, Japánban és Oroszországban található. A nukleáris iparnak ezt a nagyszámú leállítási, leszerelési feladatot tudnia kell majd szakmailag és pénzügyileg is kezelni. Fontos hozzátenni, hogy közben nagyon sok új nukleáris kapacitás fog épülni a leállítandó blokkok helyett és számos országban új telephelyeken is a nukleáris kapacitásoké a jövő a bővítések miatt. A WEO-2014 becslése szerint a blokkok leszerelésének költsége több mint 100 milliárd dollár lesz, éppen ezért az üzemeltetőknek, a hatóságoknak és a kormányoknak a jövőben is biztosítaniuk kell azt, hogy megfelelő pénzügyi forrásokkal rendelkezzenek a leszerelés finanszírozására. A nukleáris hulladékok kezelésével kapcsolatban külön kiemelik, hogy minden egyes olyan ország köteles hosszú távú stratégiát kidolgozni a hulladékkezelésre, amely valaha is alkalmazott atomenergiát.

 

Nukleáris kapacitások változása az egyes régiókban 2013-2040 között

Nukleáris kapacitások változása az egyes régiókban 2013-2040 között

 

A tanulmány szerint az atomenergia egyike azon kevés, globálisan rendelkezésre álló lehetőségnek, amellyel képesek vagyunk a klímavédelmi célkitűzéseknek, azaz a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésnek érdekében cselekedni. Hiszen az atomenergia alaperőművi villamosenergia-termelési kapacitást biztosít, vagy más alaperőművi termelési módokat vált ki. Globálisan az atomenergia alkalmazása 1971 óta közel 56 gigatonna szén-dioxid-kibocsátást „takarított” meg, amely a jelenlegi (éves) kibocsátást alapul véve kétévnyi összes kibocsátásnak felel meg. 2040-re a tervezett új nukleáris kapacitások eredményeképpen a nukleáris energia már közel négyévnyi szén-dioxid-kibocsátást fog „megtakarítani” úgy, hogy közben számos országban javítani fogja az ellátásbiztonságot és az energia kereskedelmet is.

A World Energy Outlook 2014 kiadvány forgatókönyve szerint az atomenergia továbbra is fontos szerepet fog betölteni az egyes nemzetek energiastratégiájában, még ott is, ahol jelenleg a nukleáris kapacitások leállítása mellett tették le a voksukat. A forgatókönyv szerint a globális atomenergia-kapacitások növekedése 2040-ig közel 60 százalékkal, a 2013 év végi 392 000 MW teljesítményről 620 000 MW teljesítményre fog növekedni, de így is csak a világ villamosenergia-termelés 12 százalékát fogja adni.

E növekedés nagy része négy országban fog koncentrálódni – Kínában, Indiában, Dél-Koreában és Oroszországban. Kína egyedül fogja a növekedés 45 százalékát biztosítani, 30 százalékát pedig India, Dél-Korea és Oroszország.

Kínában jelenleg 21 nukleáris blokk üzemel közel 18 000 MW beépített teljesítménnyel, de közben már 27 új blokkot építenek hozzávetőleg 30 000 MW teljesítménnyel, a jövőt tekintve pedig további 60 tervezett és 120 javasolt új blokkal számolnak.

Ezek olyan országok, ahol a termelt villamosenergia-ár hatóságilag szabályozott, vagy az üzemeltetők állami tulajdonban vannak. A tanulmány azt is kiemeli, hogy az Amerikai Egyesült Államok nukleáris kapacitásai is növekedni fognak 16 százalékkal, emellett pedig Japán is meg fogja majd közelíteni a fukushimai atomerőmű-balesetet megelőző szintet. Az Európai Unióban azonban közel 10 százalékos nukleáriskapacitás-csökkenés várható, főleg a jelenlegi német „atomellenes” döntés eredményeképpen.

Az európai nukleáris kapacitások pótlását elsősorban megújuló energiaforrásokkal kívánják pótolni, azonban ennek összes költsége jóval magasabb, mint az atomenergia által termelt villamos energiáé, éppen ezért az EU és az USA közötti energiaár-különbségek tovább növekedhetnek, ez pedig tovább ronthatja az Unió ipari versenyképességét.

A kiadvány készítői arra is felhívják a figyelmet, hogy ugyan az atomenergia bizonyos kihívásokkal szembesül, de az atomenergiának számos olyan különleges és egyedi tulajdonsága van, amelyek miatt megkerülhetetlen lehetőségként a jelenlegi és a jövőbeli atomenergiát felhasználó országok elkötelezik magukat e technológia mellett. Egy új nukleáris blokk megépítése jelentős pénzügyi befektetést igényel, de az atomenergia egy hosszú távú befektetés, amely a beruházási költséghez viszonyítva sokkal alacsonyabb üzemeltetési és üzemanyagköltség mellett versenyképes. Ennek köszönhetően az atomerőmű beruházásoknak villamos energia árstabilizáló hatása lehet, valamint javíthatják a fizetési mérlegeket is.

 

Nemzetközi Energia Ügynökség

 

Az OECD-t alkotó fejlett országok 1974-ben, az első olajválságra adott válaszként hozták létre a Nemzetközi Energia Ügynökséget (IEA). Az IEA az OECD autonóm energetikai szervezete, tanácsadó ügynöksége, jelenleg 29 ország a tagja. Magyarország 1997 óta teljes jogú tagja a szervezetnek.

Az IEA rendszeres elemzéseket készít egyes országok, országcsoportok energiapolitikájáról, a globális energetikai tendenciák alakulásáról, az egyes energiahordozók termeléséről és kereskedelméről, valamint az egyes tagországok vészhelyzeti felkészültségéről is. Céljuk, hogy megbízható, megfizethető és tiszta energia álljon az emberiség szolgálatában. Legjelentősebb kiadványuk a World Energy Outlook, amelyet minden évben több országban is bemutatnak.


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére