Menu

Jövőbelátás egy energetikai óriás és egy szakmai szervezet szemszögéből

Jövőbelátás egy energetikai óriás és egy szakmai szervezet szemszögéből

Az olaj- és gázóriás BP (régebbi nevén: British Petrol) a közelmúltban publikálta az Energetikai Kitekintő 2017 című tanulmányát, amely várható energiamixről, az energiafogyasztás visszafogott növekedéséről, és a nehezen tartható klímaváltozási célokról ír.

 

A BP tanulmányának egyik alapfeltevése az, hogy bár a világgazdaság csaknem megduplázódik majd a 2015-2035 közötti időszakban, az energiafogyasztás ehhez képest csak 30 százalékkal fog növekedni. Az eddigi időszakokhoz képest a növekedési ráta is csökkenni fog: míg az 1995-2015 közötti periódusban 2,2 százalékos éves növekedés volt jellemző, addig 2015-2035 között a BP szerint ez vissza fog esni évi 1,3 százalékra.

A tanulmány úgy ítéli meg, hogy 2035-ben globális szinten továbbra is   ̶  több mint 75 százalékban  ̶  az olaj, a gáz, és a szén lesz a domináns energiahordozó az energia-ellátásban. Ez közel 10 százalékos visszaesést jelent a 2015. évi 85 százalékos arányhoz képest. Fontos kérdés, hogy az energiahordozókat milyen céllal használják majd fel. A BP szerint a 2015-2035-ös periódusban tapasztalható növekedés közel kétharmadát a villamosenergia-termelés fogja biztosítani.  Ennek eredményeként a 2015-ben a villamosenergia-termelésre felhasznált energia 42 százalékos részesedése 2035-re 47 százalékra növekedhet.

Ugyanakkor klímavédelmi szempontból egy különösen negatív trendet is jósol a BP: az energiafelhasználáshoz köthető szén-dioxid-kibocsátások közel 13 százalékkal növekedhetnek majd a 2015-2035 közötti időszakban. Ez a BP szcenárió messze meghaladja a Nemzetközi Energia-ügynökség 450 Szcenárió elnevezésű „zöld forgatókönyvében” 2035-ig megfogalmazott 30 százalékos kibocsátás csökkentési célt a párizsi klímacsúcson kitűzött célok teljesítése érdekében. A BP szerint azonban „jó hír”, hogy a kibocsátások növekedési rátája visszaesik majd: konkrétan az elmúlt 20 évben tapasztaltak egyharmadára. Sőt, most várható a legalacsonyabb kibocsátásnövekedési-ráta bármelyik 20 éves periódust tekintve 1965-ot követően (azért 1965 a kiindulási dátum, mert a BP akkor kezdte el rendszerezetten gyűjteni ezeket az adatokat).

A BP tanulmány szerint a nukleáris alapú villamosenergia-termelés tekintetében éves szinten 2,3 százalékos növekedés várható.

Az Európai Unió nukleáris iparága számára borúlátó jóslattal áll elő a BP: a tanulmány szerint az európai atomerőművek beépített kapacitásai csökkennek majd, ahogy a régi atomerőműveket fokozatosan leállítják, új beruházások pedig nem lesznek nagy számban. Ez pedig azt jelenti, hogy 2035-re 30 százalékkal kevesebb villamos energiát termelnek majd az atomerőművek az Európai Unióban, mint 2015-ben. Japán várhatóan fokozatosan újraindítja majd reaktorai egy részét 2035-ig, de nem fogja elérni a Fukusima előtti szintet. Ezzel ellentétben Kína 2035-ig várhatóan éves szinten is tartja majd a 11 százalékos növekedési ütemet, és ennek eredményeképp globális viszonylatban a nukleáris alapú villamosenergia-termelés növekedésének közel 75 százalékát adhatja.

A BP a nagy ugrást a megújulóktól várja: 2035-ig a globális villamosenergia-termelés növekedésének 40 százalékát a megújulók adhatják, amely azt eredményezheti, hogy   a globális villamosenergia-termelési mixből a 2015 évi 7 százalékos részarány helyett már 20 százalékot biztosíthatnak.

 

World Energy Outlook 2016

A Nemzetközi Energia-ügynökség (IEA) által 2016 novemberében Londonban publikált World Energy Outlook 2016 című kiadvány első alkalommal vizsgálta nagyon részletesen a párizsi klímavédelmi egyezmény globális energetikára gyakorolt hatását. Ez a kiadvány is egyértelműen rámutat arra, hogy a klímavédelmi célok eléréséhez feltétlenül szükség van az atomenergia és a megújuló energiaforrások részarányának növelésére, valamint a fosszilis alapú energiatermelés csökkentésére. A kiadvány „zöld forgatókönyve” (450 Scenario) azt célozza, hogy a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szinthez képest ne emelkedjen 2°C-nál nagyobb mértékben.

Az előzőekben bemutatott BP, valamint a World Energy Outlook 2016 című tanulmány megállapításai között azonban lényegi és jelentős számbeli, valamint véleménybeli eltérések vannak.

A WEO 2016 tanulmány „zöld forgatókönyve” szerint

a globális energiaigény 2040-ig a 2014-es szinthez képest csak közel 10 százalékkal fog növekedni, többek között az energiahatékonyság fejlesztésének hatására. A klímavédelmi célok teljesülése érdekében pedig a 2014. évi 84 százalékos fosszilis részarányt 2040-re 58 százalékra szükséges csökkenteni. Ennek eredményeképpen az energetikához köthető szén-dioxid-kibocsátás az adott 2014. évi 32,2 Gt (100%) mennyiséghez képest 2040-re 18,4 Gt (57%) mennyiségre csökkenthető.

A globális villamosenergia-termelés növekedése a „zöld forgatókönyv” szerint Forrás: WEO 2016

A globális villamosenergia-termelés növekedése a „zöld forgatókönyv” szerint Forrás: WEO 2016

A „zöld forgatókönyv” szerint a globális villamosenergia-termelés a 2014. évi 23 800 TWh értékről 2040-re 34 100 TWh értékre növekedhet, amely közel másfélszeres emelkedést jelent. Láthatóan az atomenergia és a megújuló energiaforrások részarányának a növekedése dominál.

A globális atomenergia 2014. évi 398 GW villamos teljesítménye 2040-ig 820 GW-ra emelkedhet. Ez pedig azt jelenti, hogy az atomerőművek által termelt 2014. évi 2535 TWh villamos energia mennyisége 6101 TWh-ra nőhet, amely globálisan nézve 18 százalékos részarányt jelent.

Japán az 1990 évi. 202 TWh nukleáris alapú villamosenergia-termelés értékét 2040-re 299 TWh mennyiségre növelheti. Ugyanezen években Oroszország 118 TWh-ról 367 TWh-ra. Kína 0 TWh-ról 1699 TWh-ra, India pedig 6 TWh-ról 445 TWh-ra növelheti az atomerőművek által termelt villamos energia mennyiségét.

Ugyanakkor rendkívül fontos kiemelni, hogy a WEO 2016 című kiadvány az Európai Unió nukleáris alapú villamosenergia-termelése tekintetében a BP tanulmányában foglaltakkal ellentétben nem 30 százalékkal csökkenő tendenciát jelez előre, hanem 2040-ig ugyan kismértékű, de növekvő nukleáris alapú villamosenergia-termelést, azaz egyértelműen a nukleáris kapacitások európai fenntartásával számol.

A számok nyelvén mindez azt jelenti, hogy az európai atomerőművek által termelt villamos energia 2014. évi 876 TWh mennyisége 2040-re 911 TWh mennyiségre növekedhet. Miközben az európai szén- és gázerőművek által termelt villamos energia részaránya 2+8 százalékra csökkenhet a 2014. évi 42 százalékról.

Az európai villamosenergia-termelés múltbeli (1990,2014) és jövőbeli (2040) összetétele (TWh) Forrásadat: WEO 2016

Az európai villamosenergia-termelés múltbeli (1990,2014) és jövőbeli (2040) összetétele (TWh)
Forrásadat: WEO 2016

 

A World Energy Outlook 2016 kiadvány előrejelzése egyértelműen azt mutatja, hogy a globális atomerőművek villamosenergia-termelési növekedéséből az Európai Unió sem kíván kimaradni, hiszen az elöregedő atomerőművek helyett új atomerőművek építésével, azaz a nukleáris kapacitás fenntartásával számol. Magyarország a Paks II-projekt megvalósításával ugyanezt az utat kívánja követni.

 


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére