Menu

Wu Chien Shiung

Wu Chien ShiungWu Chien Shiung kísérleti fizikus, soha nem kapta meg a Nobel-díjat pedig igazán megérdemelte volna.

 

1912-ben született Liu Ho-ban, Kínában. Tanulmányait az apja által vezetett iskolában kezdte. Anyja szintén tanár volt. Elvégezte a negyedik osztályt, majd Suzhouban tanult tovább, ahol osztályelsőként végzett 1930-ban. Itt már foglalkozott matematikával és egyéb tudományokkal annak ellenére, hogy nem volt a tananyag része, és itt tanult meg angolul is. Ezután a Nankingi Egyetemen megszerezte diplomáját, majd az Egyesült Államokba emigrált. Közben Japán megtámadta Kínát, ezért Wu Chien Shiung soha többé nem látta családját (mivel a háború és a szabadságharcok miatt nem tért haza többet).

1940-ben Berkeley-ben, a Kaliforniai Egyetemen doktorált fizikából. Majd ugyanitt kutató asszisztensként dolgozott még két évig. Ezután összeházasodott Luke Yuan fizikussal, akit még az egyetemen ismert meg, és a keleti partra költöztek, ahol Yuan a Princeton Egyetemen kezdett tanítani New Jerseyben, Wu Chien Shiung pedig a Princetonon, mint első női professzor (magfizikát tanított a haditengerészeti tiszteknek) és a Smith Főiskolán, Massachusettsben. A II. világháború idején felkérte a Kolumbiai Egyetem, hogy vegyen részt a titkos Manhattani Projektben, és tervezzen atombombát. Segített kidolgozni az uránérc-gazdagítás folyamatát, ezzel üzemanyagot biztosítva az atombombának. 1947-ben megszületett közös gyermekük, Vincent Wei-chen, aki szüleihez méltóan később atomtudós lett.

1957-ben Wu Chien Shiung a Kolumbián dolgozott tovább, és Dr. Tsung-Dao Lee and Dr. Chen Ning Yang munkatársa lett. Lee és Yang ebben az évben megosztott fizikai Nobel-díjban részesültek a paritással kapcsolatos kutatásaik miatt. Wu Chien Shiung volt az, aki ezeket a kutatásokat később igazolta, mégsem díjazták érte.

1964-ben elnyerte a Cyrus B. Comstock díjat a Nemzeti Tudományos Akadémia jóvoltából. Ő volt az első nő, aki megkaphatta ezt a kitüntetést, valamint az első nő, aki beléphetett az Amerikai Fizikai Társaságába. Itt még nincs vége, ugyanis ő volt az első nő, aki a Princetonon díszdoktori címet kapott. Egy évvel később publikálta a Béta-bomlás című írását, ami a mai napig alapvető olvasmány a nukleáris fizika területén. 1981-ig, egészen nyugdíjba vonulásáig tanított a Kolumbiai Egyetemen, majd előadásokat tartott, és tudományos pályára ösztönözte a fiatal nőket. 1997 februárjában hunyt el New Yorkban.

 


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére