Menu

Radioaktív hulladék

radioaktiv hulladék
Radioaktív hulladék alatt értjük a radioaktív anyagokat felhasználó atomerőművek, orvostudomány, ipar és mezőgazdaság területén végzett munka, eljárás során keletkező hulladékot, mely valamilyen fokú radioaktivitással bír, és ezért veszélyes hulladéknak számít.

 

Típusát tekintve a radioaktív hulladék lehet kis- és közepes, illetve nagyaktivitású. A kisaktivitású hulladékok 500 000 Bq*/kg alatt, a közepes 500 000 – 5 000 000 kBq/kg alattiak, a nagyaktivitásúak pedig 5 000 000 kBq/kg alattiak.

Felezési idejüket tekintve rövid élettartamú hulladéknak számít a 30 napnál kevesebb idő alatt feleződő anyag, közepes élettartamú hulladéknak a 30 naptól 30 évig tartó időszak alatt feleződő anyag, és nagy élettartamúnak a 30 évnél magasabb felezési idővel bíró radioaktív anyag.

 

A radioaktív hulladék kezelése, tárolása

Magyarországon az 1998-ban megalakult Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság (RHK Kht.) foglalkozik a radioaktív hulladékok elhelyezésével és a nukleáris létesítmények leszerelésével.

A radioaktív hulladékot előbb speciális kezelésnek vetik alá, ha lehet, tömörítik, majd becsomagolják és speciális, vastag falú beton- vagy acélhordókba zárják. A kis- és közepes aktivitású hulladékot földfelszíni, felszín közeli vagy felszín alatti tárolóban (néhányszor 10 méter mélységű) helyezik el, a nagyaktivitású és más hosszú élettartamú radioaktív hulladékot mélygeológiai tárolóban**.

 

Radioaktív hulladéktárolás Magyarországon

Hazánkban a kis- és közepes aktivitású nem atomerőművi hulladékokat a Püspökszilágy térségében épült hulladéktárolóban helyezik el. A 2012-ben átadott Bátaapátiban lévő tároló a paksi atomerőmű kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladék számára épült. A tároló a földfelszín alatt 250 méterrel helyezkedik el, de emellett átmenetileg a földfelszíni létesítményekben is tárolnak radioaktív hulladékot.

A paksi atomerőmű nagyaktivitású radioaktív hulladéka egyelőre Pakson, a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában vannak elhelyezve, melyek Oroszországba való elszállításukra várnak. A KKÁT húsz tárolókamrája több mint hét és félezer kiégett kazettát tartalmaz, melyek állapotát folyamatosan ellenőrzik. A már kiégett fűtőelem ugyanakkor energiaforrást is jelent, ugyanis 80 év múlva várhatóan elfogy az urán, és a már kiégett fűtőelemekből kinyerhető a benne lévő urán 90%-a, melyet újra lehet hasznosítani, például gyorsreaktorokban (reprocesszálás). Egyelőre még nem tart ott a technológia, hogy az újrahasznosítás során egyáltalán ne maradjon radioaktív hulladék.

Mélygeológiai tároló létrehozása kapcsán Boda térségében (Nyugat-Mecsek) folynak jelenleg a terepmunkálatok, melynek agyagos földje alkalmasnak tűnik egy ilyen típusú tároló megépítésére.

 

*Bq = becquerel, a radioaktív sugárforrás aktivitásának mértékegységének a jele. Egy becquerel az aktivitása annak a radioaktív anyagnak, amelyben másodpercenként egy atommag bomlik el. A becquerel tehát egyenértékű az inverz másodperccel: s-1.

**A mélygeológiai tároló mélyen a Föld felszíne alatt található (mélysége meghaladja a néhányszor 10 métert), célja, hogy a környezettől hosszú távon, a radioaktivitás teljes megszűnéséig elzárja a hulladékot. A só, a gránit, az agyag, a bazalt és a vulkáni tufa lehet megfelelő befogadója a radioaktív hulladéknak.

 

Forrás:

rhk.hu
Dr. Csom Gyula: Atomerőművek
zoldonline.hu
muszakiforum.hu
innoteka.hu
Wikipedia
vilaglex.hu

 

Kapcsolódó cikkeink:

Radioaktív anyagok szállítása
Radioaktív anyagok biztonságos elhelyezése
Radioaktív hulladékok végleges elhelyezése
A radioaktivitás mostoha sorsa
Radioaktív hulladékok biztonságos elhelyezése


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére