Menu

Szabad atompiacot akar a Roszatom

Szabad atompiacot akar a Roszatom
A Roszatom azt szeretné, ha az európai atomenergetikai piac mentes lenne a politikai folyamatok hatásától.

 

Ezt Brüsszelben egy az ágazat európai fejlődésével foglalkozó kerekasztal-konferencián jelentette be az orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgató-helyettese, Kirill Komarov. Szavaiból kitűnt, hogy a cégcsoport számára már csak azért is különösen fontos a szabad atompiac, az objektív elbírálás, mert Európában hamarosan új lehetőségek nyílhatnak meg előtte: a kontinens 131 atomerőművének fele már közel harminc éve működik, tehát várhatóan leállítják vagy üzemidő-hosszabbításra lesz szükségük a következő évtizedben – mondta.

Egyértelműen szót emelt Komarov az Európai Unió azon előírása ellen, amely szerint a fűtőanyag-ellátás biztonsága érdekében minden szovjet, illetve orosz technológiájú, nyomottvizes VVER reaktort üzemeltető uniós tagállamnak legalább két üzemanyag-beszállítóval kell kapcsolatban állnia. A helyettes Roszatom-vezér szerint ez a szabály kizárja a tisztességes piaci versenyt. „Ha kötelező egy második szállító is, akkor ez már nem verseny” – hangoztatta, és kifejtette: az elmúlt tíz évben öt országban több mint tíz fűtőanyag-szállítási tendert nyert meg a Roszatom, mert „jó árat, jó minőséget és jó feltételeket kínált”.

Hangsúlyozta, hogy a Roszatom célja az atomerőművekben termelt elektromos energia árának viszonylag alacsony szinten tartása. Szerinte, ha a teljes üzemidő alatt 50 dollárba kerül egy megawattóra áram, akkor az versenyképes piaci pozíciót jelent a más forrásokból termelt energiához viszonyítva.

A Roszatom vezérigazgatója utalt az atomenergetikát érő politikai hatásokra is. Szergej Kirijenko a Rosszija 24 állami tévéadónak adott interjújában egyebek közt azt mondta, hogy noha az atomipart közvetlenül nem érintik az Oroszország ellen életbe léptetett nyugati büntetőintézkedések, az íratlan szankciók néha rosszabbak az írottaknál. Előfordul, hogy nyomást igyekeznek gyakorolni a Roszatommal szerződő országokra, ami olykor „információs provokációban” nyilvánul meg – tette hozzá. Példának egyebek közt a tervezett paksi erőműbővítést hozta fel, mondván: elterjedt az a végül alaptalannak bizonyult információ, amely szerint a magyar szerződést nem egyeztették az EU-val.

 


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére