Menu

A tiszta energiaforrásoknak ki kell egészíteniük egymást

Ha az emberek környezetbarát energetikáról beszélnek a nap-, a szél- és a vízenergetikát értik alatta, és korántsem mindig jut eszükbe az atomenergetika.

Amikor az emberek környezetbarát energetikáról beszélnek a nap-, a szél- és a vízenergetikát értik alatta, és korántsem mindig jut eszükbe az atomenergetika.

 

Pedig ez is kétségtelenül az energiamérleg „zöld” része – hangoztatta Kirill Komarov, a Roszatom első vezérigazgató-helyettese azon a panelbeszélgetésen, amelyet néhány nappal ezelőtt, a Szénmentes energia – a jövő energiája címmel az orosz állami atomenergetikai konszern által szervezett Atomhéten külföldi szakértők részvételével tartottak az asztanai Expo 2017 kiállítás orosz pavilonjában.

„A tiszta energia fajtáinak nem versenyezniük kell a másikkal, hanem ki kell egészíteniük egymást.

A tudósok azon az állásponton vannak, hogy a megújuló források arányának egy ország energiamérlegén belül nem szabad meghaladnia a 40 százalékot. Ez nem abszolút szám, de meg kell határoznunk az energiatermelés minden forrásának a szerepét” – jelentette ki Komarov, aki reálisnak nevezte azt a célt, hogy 2050-ig összesen 1000 gigawatt összteljesítményt képviselő atomerőművek épüljenek.

A tanácskozás egy másik résztvevője, Luis Echavarri, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Nukleáris Energiaügynökségének volt főigazgatója, azt emelte ki, hogy „fejleszteni kell a megújuló energiaforrásokat, ugyanakkor biztosítani kell az alapterhelést is.” Helmut Engelbrecht, a Nukleáris Világszövetség elnöke pedig egyebek közt arról beszélt, hogy az atomenergia jelenleg 11 százalékkal részesedik a világ áramtermeléséből. „Ha úgy fogunk atomerőműveket építeni, mint azt az 1970-80-as években tettük, akkor 2050-ig a világenergetika 25 százalékát biztosíthatjuk” – közölte.

Hattori Takuja, a Japán Atomipari Fórum egykori elnöke az atomenergetika fejlesztésének három alapelvét fogalmazta meg: energiabiztonság, környezetvédelem és gazdasági célszerűség. Mint mondta, mivel Japán az energiatartalékainak száz százalékát külföldről importálja, „mindenki megérti, hogy szükségünk van az atomenergetikára”. Ugyanakkor, hazája példáját idézve, egy fontos szempontra hívta fel a figyelmet, amikor közölte: a közvélemény negatívan áll ugyan az ágazathoz, de lépésről lépésre igyekeznek javítani ezen a helyzeten.

Tom Blees, a Globális Kezdeményezések Tudományos Tanácsa nevű civil szervezet elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a távlatokban nőni fog az igény a villamos energiára. Szakértői előrejelzések szerint 2040-re 30 százalékkal emelkedik az áramfogyasztás, és akkor még nem számoltak a sólepárláshoz, a villanyautók és az elektromos hajtóművű repülőgépek feltöltéséhez szükséges villanyárammal – mondta.

Kirill Komarov az atomenergetika hatékonyságát is méltatta. Stabil, prognosztizálható energiaforrást jelent, világosak a feltételei, és kicsi az áringadozása, mert az atomerőműben előállított villamos áram önköltségében nagyon alacsony – három százaléknál is kisebb – a nyersanyagok részesedése.

A panelbeszélgetés során a szakértők egyetértetek abban, hogy az atomenergetika fontos szerepet tölt be a jövő energiamérlegében.

Hosszú távú árgaranciát jelent, és anélkül biztosítja az alapterhelés stabilitását, hogy üvegházhatású gázokat termelne, nem függ éghajlati tényezőktől és földrajzi elhelyezkedéstől. Emellett azt is kifejtették, hogy dolgozni kell a társadalmi elfogadottságért, mert az atomenergetika fejlesztésének ez az egyik feltétele.

 

Fotó: infoobzor.net


Hozzászólások

.

ugrás az oldal tetejére