Menu

Tízéves a Roszatom

Tízéves a Roszatom
Tíz éve, 2007. december 1-én írta alá az orosz elnök a Roszatom megalakításáról szóló rendeletet, ám valójában nem ez a nap az atomkonszern születésnapja – foglalta össze a kezdetek történéseit az orosz állami nukleáris energetikai vállalatcsoport, a Roszatom alapító vezérigazgatója.

 

Szergej Kirijenko, aki tavalyig irányította a Roszatomot, ma pedig az elnöki adminisztráció helyettes vezetőjeként a Roszatom felügyelő bizottságát vezeti, a Rosszija 24 orosz tévécsatorna évfordulós összeállításában azt mondta, hogy, amikor megkapták a megbízást az államfőtől, nem valami újat akartak létrehozni, hanem a szovjet korszak atomenergetikai fejlesztéseit összefogó intézményt, a Minszredmast, azaz a Középgépgyártási Minisztériumot, igyekeztek az új körülmények között újrateremteni.

A Roszatom azóta egyebek közt hatalmas, atommeghajtású jégtörők, új nukleáris gyógyászati technológiák gazdájává, nagy környezetvédelmi projektek végrehajtójává, az atomenergetika éllovasává és az orosz katonai atompotenciál támogatójává vált – írják róla az évforduló kapcsán mostanság sorra megjelenő méltató értékelések.

Hogy mi is ma a Roszatom? – tette fel a kérdést ugyancsak a Rosszija 24 műsorában a mostani vezérigazgató,

Alekszej Lihacsov, hogy aztán ő maga nyomban meg is válaszolja azt: A Roszatom ma a világ egyik legnagyobb energetikai vállalata. Az ország energiatermelésének 18 százalékát adják az atomerőművek, ami tíz év alatt 3 százalékpontos növekedést jelent, a következő bő egy évtizedben, 2030-ig pedig további 7 százalékponttal kívánják növelni ezt az arányt – idézte a számokat Lihacsov, aki azt is hozzátette, hogy az elmúlt tíz év 12 új reaktorblokk megépítését hozta, és nemcsak Oroszországban, hanem külföldön – például Indiában, Iránban és Kínában – is. Most 12 országban épít vagy tervez atomerőművet építeni a Roszatom, amelynek a következő tíz esztendőre több mint 133 milliárd dollár értékű megrendelése van.

Külön említésre méltónak tartják a Roszatomon belül a nukleáris jégtörő flottát, amelynek újjászületése ugyancsak az orosz atomóriás létrehozásához köthető. 2008-ban a hajókat üzemeltető társaság, a Roszatomflot félmilliárd rubeles adóssággal küzdött, és új jégtörők építésére nem is gondolhatott. Ám miután az atomkonszern fennhatósága alá került, megkezdődött a hajópark megújítása. Két új, szupererős jégtörőt – az Arktikát és a Szibirt – már vízre is bocsátottak, a harmadik, az Urál szintén épül a szentpétervári Balti Üzem hajógyárban, miközben zajlanak a munkák egy még nagyobb teljesítményű jégtörő család tervezésén, amely segítené az Északi-sarkvidék Oroszországban stratégiai fontosságú feladatként kezelt meghódítását, és egész évben lehetővé tenné a hajózást az északi-tengeri útvonalon.

A Roszatom egyben a szovjet atomörökség környezetre ártalmas részének felszámolója is.

„Murmanszk megyében és a Távol-Keleten a kiszolgált jégtörőkből és atom-tengeralattjárókból származó reaktorok biztonságos tárolóba kerülnek. Az idén augusztus óta az első két különleges vasúti szerelvény már a Cseljabinszk megyei Majak üzembe szállított további feldolgozásra szánt, kiégett nukleáris fűtőanyagot tartalmazó konténereket” – emlékeztetett Szergej Donszkoj orosz környezetvédelmi miniszter.

Ugyanakkor már a következő tíz évben eleve a lehető legkisebbre akarja leszorítani a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok mennyiségét az orosz atomkonszern. Ebben egy új technológia, a zárt fűtőanyagciklus kialakítására, azaz a kiégett üzemanyag újrahasznosítására lehetőséget teremtő gyorsneutronos reaktorok nyújtanak segítséget. A sugárgyógyászat, a kezelésekhez és a megelőzéshez szükséges berendezések, izotópok fejlesztésében is gyors haladást ért el a Roszatom, amely egyszersmind – egyebek közt az akadémiával együttműködő – tudományos központ is. Merthogy – mint azt ugyancsak az alapító vezérigazgató, Szergej Kirijenko hangoztatta – az orosz atomkonszern számára az igazi értéket az emberek, a munkatársak szaktudása, alkotó, intellektuális potenciálja és odaadása jelenti, ami naggyá tette a Roszatomot.


Hozzászólások

.

ugrás az oldal tetejére