Menu

Villamosenergia-ellátás Magyarországon a XXI. században

MTA villamosenergia-ellátás előadás
„Villamosenergia-ellátás Magyarországon a XXI. században" címmel rendeztek konferenciát a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) 2014. február 18-án. Az előadások során szakmailag megalapozott vélemények hangzottak el az atomenergia jelenéről és jövőjéről.

 

Pálinkás László, az MTA elnöke köszöntőjében kifejtette, az MTA egyik feladata az, hogy részt vegyen a döntéseket megalapozó szakmai-szakértői párbeszédben. Fontos, hogy a paksi bővítés kapcsán kialakuló és egyre erősödő politikai értékelés-érvelés helyett, a szakmai álláspontok is megjelenjenek. „A feladatunk az, hogy kutatói alapossággal járuljunk hozzá egy-egy, a közösség szempontjából fontos téma tudományos vonatkozásainak sokoldalú feltárásához”.

A konferencia előadói és témái a következők voltak:

Sólyom László, akadémikus, volt köztársasági elnök elsősorban az előkészületek módját kifogásolta, arra emlékeztetve a jelen lévőket, hogy már a 2009-es paksi bővítés előkészítésére vonatkozó országgyűlési határozatot is elutasította.

Kovács Pál, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára egyértelműen az atomenergia mellett foglalt állást, mert szerinte az atomenergia jelenti a megoldást az energiastratégia problémáira.

Deák András, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársának véleménye, hogy a bővítési szerződésnek nemzetközi jogi akadálya nincsen, azonban az uniós szabályokkal ellenkezhet, és tiltott szubvenciónak minősíthetik a pénzügyi konstrukciót.

Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a villamosenergia-termelése nem váltható ki takarékossággal és az energiahatékonyság növelésével.

Felsmann Balázs, a Corvinus Egyetem Stratégiai és Menedzsment Kutatóközpont igazgatója az időzítést kifogásolta. Szerinte nem jósolható meg, hogy később milyen lesz Magyarország kapacitásigénye.

Munkácsy Béla, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának oktatója a paksi bővítés környezeti terhelésének kockázatairól fejtette ki véleményét.

Büki Gergely, az MTA doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Intézet nyugalmazott egyetemi tanára, gazdasági és hatékonysági szempontból vizsgálta a kérdést.

Fülöp Sándor, a jövő nemzedékének volt állampolgári biztosa jogi, alkotmányossági aspektusból közelítette meg a problémát, a széleskörű vita lehetőségére felhívva a figyelmet.

Mezei Ferenc, akadémikus, az Európai Neutronkutató Központ munkatársa az atomerőművek kockázati tényezőit foglalta össze, hangsúlyozva az atomerőművi balesetek esetében az emberi tényezők szerepét.


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére