Menu

Villamosenergia-igény és atomerőműépítés

Az előrejelzések szerint a nettó villamosenergia-igény növekedése a következő 15 évben évente átlagosan 1,5% lesz,A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. (MAVIR) évenkénti forrásoldali kapacitáselemzése rendszeres tájékoztatást ad a villamosenergia-rendszer egyik fő elemének fejlődési lehetőségéről.

 

Az előrejelzések szerint a nettó villamosenergia-igény növekedése a következő 15 évben évente átlagosan 1,5 százalék lesz, valamint a villamos csúcsterhelés évente közel 100 MW-tal fog növekedni. Ezt megerősítik egyes nemzetközi szervezetek által publikált kiadványok is, hiszen a következő évekre 1,4 százalék, a 2015-től kezdődően pedig 0,8-1 százalék közötti növekedést prognosztizálnak az Európai Unió villamosenergia fogyasztásában. Hazánkban ez az arány nagyobb lehet, hiszen a felhasznált villamos energia tekintetében az európai rangsor végén helyezkedünk el.

A MAVIR tanulmánya két verziót vizsgál. Az „A” változat ambiciózus jövőképet mutat, ahol az összes tervezett erőmű megvalósulása villamosenergia-exportot feltételez. A konzervatívabb „B” változatban pedig csak a legvalószínűbben megvalósuló projekteket vették számításba. A tényleges erőmű-fejlesztés valahol a két változat között lesz.

A következő 15 évben a hazai erőművek közép- és hosszú távú változásait, előrejelzését megvizsgálva megállapítható, hogy jelentős mértékű erőmű leállítással, selelejtezéssel számolhatunk. A jelenlegi közel 11.000 MW (100 százalék) beépített teljesítéképességből 2017-re 7070 MW (70 százalék), 2027-ig pedig csak 5482 MW (54 százalék) maradhat.

Az „A” változat szerint 2027-ig a megmaradó teljesítmény az előzőekben bemutatott 5482 MW, az épülő új kapacitás 12.040 MW, valamint az összes névleges bruttó teljesítőképesség 17.530 MW lesz. E változatban tartós és nagymértékű villamos energia exportra lenne lehetőség a gazdaságos új atomerőművi blokk(ok) és a nagymértékű földgáztüzelésű erőművek révén.

A „B” változatban 2027-ig az épülő új kapacitás 5238 MW, a várható csúcsterhelés 8100 MW és az összes névleges bruttó teljesítőképesség 10.720 MW lesz. Ebben az esetben azonban 1000 MW kapacitással elmaradunk a szükséges mennyiségtől, ezért továbbra is villamosenergia-importtal számolhatunk.

A szükséges új kapacitások nagyerőművek, földgáz esetén kondenzációs, összetett, gáz- és gőz-körfolyamatú (CCGT) megoldás lehet, nukleáris energiatermelés esetén pedig a 3. és leginkább a 3+ generációs atomerőművi blokkok jöhetnek számításba.

A kiserőműveknél külön kell választani a földgázzal üzemelő kapcsolt termelést és a megújuló forrásokat hasznosító erőműveket. A földgázos kapcsolt termelést nagyrészt megújulós kapcsolt termelésű erőművek helyettesíthetik, ezért viszonylag kevés, legfeljebb 180 MW ilyen egység építésére számíthatunk a következő két évtizedben. A kiserőművek többsége megújuló forrásra fog épülni a jövőben. 2027-ben így összességében 2700 MW kiserőműves teljesítőképességgel lehet majd számolni.

A fentiek miatt 2012 és 2027 között mintegy – a változattól függően – közel 5500-12000 MW új villamosenergia-termelő kapacitás kerül beépítésre a hazai villamos energia rendszerben, feltételezve, hogy a paksi atomerőmű 2-4 blokkjának üzemidő-hosszabbítása is megvalósul, különben további 1500 MW kiesést kellene pótolni.

A szükséges új erőművi kapacitásokat pedig olyan összetételben szükséges megépíteni, hogy az energiamix megfeleljen az ellátásbiztonsági, a versenyképességi és a klímavédelmi célkitűzéseknek is. E célokat figyelembe véve a hazai villamos energia rendszerben szükséges új kapacitások alappillérei az új atomerőművi blokk(ok) lehetnek, amelyek biztonságosan, gazdaságosan, magas kihasználási óraszámmal, szabályozhatóan és alaperőműként üzemelhetnek majd a jövőben.


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére