Menu

World Energy Outlook 2013 – Energetikai szerepcsere

World Energy Outlook 2013 – Energetikai szerepcsere
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) a 2013-as évben is elkészítette globális energiaipari előrejelzéseit tartalmazó World Energy Outlook 2013. című kiadványát, amely részletes elemzéseket tartalmaz az energetika és az energiapiac legfontosabb kihívásairól és a jövőképéről is.

 

A kiadvány magyarországi bemutatására a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szervezésében került sor 2013. december 5-én, Budapesten. A World Energy Outlook 2013 című kiadványt Fatih Birol, a szervezet vezető közgazdásza mutatta be a széles körű szakmai közönségnek. A bemutatón Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár bemutatta az IEA prognózisok hazai energiapolitikában betöltött jelentős szerepére is.

Fatih Birol az IEA vezető közgazdász felhívta a figyelmet arra, hogy az országok szerepcseréjének lehetünk tanúi hiszen importőrökből exportőrök lesznek, amelyek a növekvő keresleti igények fő forrásait keresik. Az energiaellátás új véleményformálói pedig átrajzolják a forráselosztásról alkotott eddigi elképzeléseket is.

Kétségtelen, hogy az utóbbi egy-két évben jelentős mértékben átrendeződött a szereposztás a világ energiatérképén. A legszembetűnőbb változás az, hogy az Amerikai Egyesült Államok a nem konvencionális kőolaj és földgáz (palaolaj és palagáz) készletek kitermelésének következtében mostanra olaj- és földgáz importőrből exportőrré vált, mellesleg várhatóan 2015-re a világ első számú kőolaj-kitermelőjévé válhat. Emellett előreláthatóan 2015 után Brazíliában is fordul a kocka, és a nagy dél-amerikai ország olajexportőrré válik.

Az IEA előrejelzése szerint a globális energiaigény a jelenlegi szint egyharmadával fog emelkedni 2035-ig, a fogyasztási súlypont pedig egyre inkább Ázsia felé tolódik el, hiszen a többlet kétharmada a következő években Ázsiában jelentkezik majd, az OECD országokban pedig csak 4 százalék növekedés valószínűsíthető. Az előrejelzések szerint 2020-ig Kína lesz a piaci növekedés legfőbb motorja, ezt követően azonban a kínai kereslet lelassul és India lesz a legfőbb hajtómotor.

A fosszilis energiahordozók részesedése a globális energiamixben 82 százalékra tehető az elmúlt negyedszázad adatai alapján. Ez az arány a megújuló energiaforrások erőteljes alkalmazásával is csak részben (közel 75 százalékra) mérsékelhető 2035-ig.

 

Az energiafogyasztás növekedésének megoszlása

 

A karbonszegény energiaforrások (megújuló és nukleáris) a növekvény 40 százalékát tehetik ki. A globális villamosenergia-mixben megmarad az atomenergia jelenlegi részesedése annak eredményeként, hogy 2035-ig várhatóan csaknem megkétszereződik a nukleáris alapú villamosenergia-termelés.

Az IEA tanulmánya rámutat arra, hogy a legtöbb országban a gazdasági folyamatok alapfeltételét jelenti az elérhető és a megfizethető energia rendelkezésre állása. Az ipari fogyasztókra vonatkozó villamos energia árak az Európai Unióban és Japánban kétszer magasabbak, mint az Amerikai Egyesült Államokban. A gondokat tovább növeli, hogy különösen a palagáz térnyerésével jelentős árkülönbségek alakultak ki az egyes országok között, amelynek drámai következményei vannak az ipari versenyképességre Európában és Japánban is. Az európai versenytársak háromszor drágábban jutnak földgázhoz, mint az amerikai ipari cégek. A fukusimai atomerőmű-balesetet követően a nukleáris villamosenergia-termelést leállító Japán pedig jelenleg közel ötször többet fizet az importált földgázért, mint az amerikai versenytársai. Japán esetében megfontolandó az atomenergia felélesztése, hiszen ezzel alacsonyabb szinte lehetne az energiaárakat leszorítani.

 

Az ipari energiaárak aránya a jelenlegi amerikai árszintekhez képest

Az ipari energiaárak aránya a jelenlegi amerikai árszintekhez képest

 

Az ipari energiaárak aránya a jelenlegi amerikai árszintekhez képest

 

Az IEA arra számít, hogy a következő években sem változik majd meg alapvetően a helyzet, még akkor sem, ha az Európai Unió kiválóan teljesíteni a „házi feladatát”, hiszen még ekkor is az Unióban a következő 20 évben is kétszer, háromszor többet kell majd fizetni a gázért, mint az Amerikai Egyesült Államokban. Ugyanakkor kisebb mértékben, de ugyanez a feltevés érvényes a villamos energiára is. Mindez pedig alapvetően két fogyasztói körben érezteti majd számottevően a hatását. Egyrészről még magasabb lehet az európai háztartások villamos energia és gázszámlája, másrészről pedig a másik nagy vesztes az energia-intenzív ipar (vegyipar, alumínium ipar) lehet, hiszen ezen iparágak költségeinek döntő része az energia költségek teszik ki. A szervezet becslése szerint az energia-intenzív ipar globális piacán jelenleg meglévő 36 százalékos európai részesedés a növekvő energiaárak miatt a következő években körülbelül 10 százalékkal is csökkenhet.

 

 

Az energia-intenzív áruk exportjának megoszlása

Az energia-intenzív áruk exportjának megoszlása

 

Az energia-intenzív áruk exportjának megoszlása

 

Az IEA hangsúlyozza, hogy az árkülönbségek letörésére irányuló akciók nem írhatják felül a klímaváltozással kapcsolatos kérdéseket. Az energiatermeléshez köthető szén-dioxid kibocsátás a várakozások szerint 2035-ig 20 százalékkal emelkedhet, amely jelentősen magasabb, 3,6 Celsius fokos hőmérséklet-növekedéshez vezet majd az ipari forradalom előtti kibocsátáshoz képest. Ez pedig jóval meghaladja a klímatárgyalásokon megcélzott 2 Celsius fokot.

Kovács Pál előadásában kiemelte, hogy a folyamatosan emelkedő globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére épülő energiapolitika kialakításban technológia-semleges megközelítés szükséges, melyben a megújuló energiaforrásokkal azonos feltételek mellett helyet kap az atomenergia is. Hangsúlyozta, hogy mindkét technológia jó eszköz az energiaimport csökkentésére, hozzájárul a környezet minőségének javulásához és a hazai munkahelyteremtés révén serkenteni a gazdasági növekedést.

A kiadvány felhívja a figyelmet arra is, hogy a jövőben megfontoltabban kell kialakítani a megújuló energiák támogatási rendszereit, hiszen 2012-ben 101 milliárd dollár értékű támogatást kaptak a megújuló energiák, amely támogatási összeg 2035-re elérheti a 220 milliárd dollárt is. 2012-ben a fosszilis energiahordozóknak biztosított energetikai támogatások össze pedig 544 milliárd dollár volt.

 

Nemzetközi Energia Ügynökség

 

Az OECD-t alkotó fejlett országok 1974-ben, az első olajválságra adott válaszként hozták létre a Nemzetközi Energia Ügynökséget (IEA), azzal a céllal, hogy a legnagyobb energiafogyasztó országok egységes fellépését, ennek intézményi keretét biztosítsa hasonló krízis idején. Az IEA az OECD autonóm energetikai szervezete, tanácsadó ügynöksége, jelenleg 28 – köztük 20 európai – ország a tagja. Magyarország 1997 óta teljes jogú tagja a szervezetnek.

Az IEA rendszeres elemzéseket készít egyes országok, országcsoportok energiapolitikájáról, a globális energetikai tendenciák alakulásáról, az egyes energiahordozók termeléséről és kereskedelméről, valamint az egyes tagországok vészhelyzeti felkészültségéről is. Legjelentősebb kiadványuk a World Energy Outlook, amelyet minden évben több országban is bemutatnak.

 

Kapcsolódó cikkek:

A XX. század terméke – az atomenergetika
Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ)


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére