Menu

A radioaktivitás mostoha sorsa

A radioaktivitás mostoha sorsaA radioaktivitással megismerkedve, egyre többet tudva róla a XX. század elején az emberek leginkább az orvoslásban, gyógyításban látták hasznosságát. Az alacsony dózisban alkalmazott radioaktív anyagok használata számos előnyt jelentett, míg meg nem jelentek az antibiotikumok és a nagy dózisú sugárzás veszélyességének megismerése visszájára fordította az előjelet.

 

Inkább a félelem lépett előtérbe a radioaktivitás hallatán a további évtizedekben. A haditechnika sem segített, hiszen a fegyverkezésben ez vált a legfenyegetettebb bevethető eszközzé – az atombomba kutatói, élükön a magyar tudósokkal hiába hangoztatták, hogy inkább hasznunkra fordítsuk a nukleáris technológiát.

A fegyverkezési versenynek vége, az orvostudomány, ezen belül a nukleáris medicina számos előnyét tapasztalta meg a radioaktivitásnak. A radioaktív sugárzás – megfelelő adagban és helyen – csökkentheti a fertőző betegségeket, a rák elterjedését, a fiataloknál növelheti az átlagéletkort. Don Luckey, a NASA egykori táplálkozási tanácsadója éveken át kutatta az alacsony dózisú sugárzás egészségre gyakorolt hatását és kijelentette, hogy „sugárzás-hiányban” élünk. Kimutatta, hogy az alacsony dózisú sugárzás növeli az immunrendszer fehérvérsejtjeinek számát, az antitestek termelődését és csökkenti a fertőzés veszélyét.

Hol használják eredményesen hazánkban a sugárterhelés jótékony hatását? A radioaktív izotópokkal végzett diagnosztikai és terápiás szakterület alapjait Hevesy György adta meg a tracer elv kidolgozásával. Újabban gyorsan fejlődött ezen tudományág, főleg a pozitronsugárzó radioizotópok detektálása, a PET. Rendkívüli eredményeket értek el vele, hiszen az emberi test biokémiai folyamatai csak ezzel vizsgálhatók, a rosszindulatú daganatos betegségek, az idegrendszer és a szívbetegségek diagnosztizálásánál fontos, sőt, csak ezzel a módszerrel állapítható meg adott betegség stádiuma.

Miért van mégis mostoha helyzetben ma a nukleáris medicina? A berendezések költségesek és inkább ez a szempont, nem pedig az, hogy az egyszeri befektetéssel felesleges és nem olcsó terápiák, műtétek lennének kiválthatók, sőt, megtakarítást jelentene a társadalombiztosítás számára is. Szomorú adat, hazánkban mindössze négy ilyen készülék van, miközben évente 25-30 ezer vizsgálat lenne indokolt.

Mégis, optimistának kell lennünk, hisz Szolnokon is nukleáris medicina osztály létesül idén uniós támogatással a néhány mellé, melyek jelenleg működnek. A Hetényi Géza Kórház – Rendelőintézet elindult pályázatával azon az úton, mely a radioizotópokat a gyógyításban felhasználva oszlathatja a félelmeket és új világképet nyithat meg.

 

Forrás: Don Luckey: Inderscience.com/International Journal of Low Radiation

 

Kapcsolódó cikkeink:

Nukleáris medicina
Radioaktív ólom a rák ellen
Radioizotópok orvosi alkalmazása
Radioaktivitás az egészségügyben
Radioaktív hulladékok biztonságos elhelyezése
Radioaktív hulladék
Radioaktív anyagok szállítása
Radioaktív hulladékok végleges elhelyezése

 


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére