Menu

Atomnagyi mesél – Érdekességek a kolai atomerőmű életéből

Videoriport

Feliratok: Az atomipari dolgozók napja

 

A forgó képen lévő szövegek (a jobb oldalon):

1954-ben Obnyinszkban épült meg a világ első atomerőműve.
1957-ben készült el az első atom-tengeralattjáró, két évvel később az első atomjégtörő.
Jelenleg 10 atomerőmű működik Oroszországban, 30 energiablokkal.
16%-ra tehető az atomenergia részaránya Oroszország energiakosarában.

 

Hangszöveg: Jelenleg Oroszországban tíz atomerőmű működik, melyeknek összteljesítménye az ország energiakosarában hozzávetőlegesen 16%. A biztonságtechnológiát és a szakemberképzés színvonalát tekintve az állami atomipar a vezető helyet foglal el a világban. Oroszország az egyetlen olyan ország, ahol nő helyezett üzembe atomerőművet, az ország legészakibb részében, a Kola-félszigeten. Natalja Poplova riportja.

Galina Alekszejevna Petkevics: Jó napot kívánok! Régen láttak engem errefelé.

Férfi: Jó napot kívánok! Igaz, hogy régen láttuk, de sokszor emlegetjük!

Riporter: Az újságok is megírták, és a rádióban is elhangzott akkoriban: Galina Alekszejevna Petkevics az egyetlen nő a világon, aki elindított egy atomerőművet. Az irodára, ahol 26 évet eltöltött, már rá sem lehet ismerni, mindenütt teljesen megújult a technológia.

GAP: Nahát, srácok, nézzenek csak oda, mit csináltatok! Zsiványok, hát ez az a nap, amikor üzembe helyeztük az atomreaktor első blokkját!

Riporter: Ami 1973. június 25-én történt. Elkezdte működését a legészakibb atomerőmű, mely a sarkkörön túl található. Máig nincs olyan nő a világon, akire az atomerőmű elindításán túl még a műszakváltás irányítását is rá merték volna bízni, ami majdnem száz embert érintett. Hogy miért van ez így? Elég, ha vetünk egy pillantást a vezérlőfalra. Itt látható az atomerőmű anatómiai térképe. Mindenki, aki itt dolgozik, annak tökéletes diagnosztának kell lennie.

GAP: Ahogy mondják, észlelni kell minden egyes mozgást, süllyedést, emelkedést; a nyomás süllyedését, emelkedését. Ez egy nagyon nehéz munka.

Riporter: A kolai atomerőműből Galina Alekszejevna a novovoronyezsi atomerőműbe már műszakváltási igazgatóként került, de az új helyen mindent a nulláról kellett kezdenie. Minden egyes atomerőmű egyedi, és nemcsak a berendezésekről kell nagyon sokat tudni, hanem minden az atomerőmű minden egyes zegzugát ismerni kell.

Képaláírás: Galina Petkevics 1973-1998 között a kolai atomerőmű műszakváltásért felelős igazgatója

GAP: Amikor az első, második blokk épült, akkor szándékosan egyedül jártam ezekben a létesítményekben. Sötét is volt, félelmetes is volt, de akkor is, el kell, hogy jussak erről a helyről a másik helyre. El is fogok jutni!

Riporter: Minden egyes blokkon kellett dolgoznia. Operatív kapcsolat az egyes blokkok között nem volt, sokszor át kellett futni a gépterembe. Az atomerőmű szó szerint kézi vezérléssel működött – emlékszik vissza Galina Petkevics egyik kollégája, aki szerint az egyik legfontosabb az emberi tényező volt.

Képfelirat a férfi alatt: Vlagyimir Mihajlov, a kolai atomerőmű turbinavezérlő vezetőmérnöke

Vlagyimir Mihajlov: Akkoriban kevés olyan szakember volt, aki a működés egészét átlátta volna, minden először történt, ez valóban összetett feladat volt. Ráadásul gyorsan építettek, ne felejtsük el, hogy ez a szovjet érában volt. Tehát gyorsan, sietve és terv szerint építettek, itt olyan káosz volt, hogy csak fogtuk a fejünket. A védősisakot állandóan a falhoz csapdostuk, siettettük a szerelőket, hogy gyorsan dolgozzanak, aztán mondjunk egy hurrát és jelentsük a Szovjetunió Kommunista Pártjának, hogy elkészült.

Riporter: A jelenlegi üzemeltetőknek már nem kell az aktív zónába belépniük, azaz megközelíteni a reaktort. Régebben a műszakváltásért felelős igazgatónak nemritkán meg kellett ezt tennie, de nem félt.

GAP: Sosem történt olyan baleset, amelyre ne találtunk volna megoldást, vagy kirohantunk volna az atomerőműből. Ilyen sohasem fordult elő. Ugyanis azok a folyamatok, amelyek végbementek, kezelhetőek voltak, még az olyanok is, amelyeket baleset közelinek tekintünk. Olyankor, amikor irányíthatatlanná válik egy folyamat, mint például a csernobili volt, akkor itt a kérdés az, hogy hogyan volt ott a munka megszervezve? Azt gondolom, mindenkinek az eszébe kell vésnie, hogy az atomerőműben az összes folyamat irányítható, kezelhető. De ehhez az kell, hogy ott normális emberek üljenek.

Riporter:  A Névát átszelő híd, az atomerőműtől öt kilométerre található köves part – ez Galina Alekszejevna kedvenc útvonala. Miután nyugdíjba ment, az állomás a folyó túlpartján maradt, de az atomerőmű is sokat változott: megtörtént a rendszerek modernizációja, elsősorban a tisztítóberendezéseké, úgyhogy most az atomipari dolgozók útvonala gyakorlatilag teljesen biztonságosnak mondható. A vízben tokhalat és pisztrángot tenyésztenek. Azok, akik jelenleg a kolai atomerőmű mellett található egyik mellékcsatornában horgásznak, természetesen nem feltétlenül tudják ezt, de egyben biztosak: a pisztráng csak tiszta vízben él meg.

 

Natalja Hohlova, Szergej Garetkij, Alekszandr Puzerjov, Kola-félsziget

 


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére