Menu

Ha Nemo kapitánynak atom-tengeralattjárója lett volna

Ha Nemo kapitánynak atom-tengeralattjárója lett volna
Verne híres történetét bizonyára majdnem mindenki ismeri Nemo kapitányról, aki a rejtélyes, szörnyetegnek hitt Nautilus tengeralattjáró kapitánya volt.

 

Jules Gabriel Verne XIX. századi francia író, akit a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakjaként tartanak számon. Nemo kapitányról szóló regényét (eredeti címén: Húszezer mérföld a tenger alatt) 1870-ben jelentette meg. A mű különlegessége, hogy a leírtak alapján a Nautilus felszereltsége megelőzte korát, mintha előre megjósolta volna modern korunk technikai vívmányait. Főhőse, Nemo kapitány pedig nemcsak nagyszerű parancsnoka tengeralattjárójának, hanem egy zseniális tudós is, aki felfedezéseit a víz alatt rejtegeti a világ elől.

A könyvben szereplő Nautilus egy óriási, szivar alakú hajóhoz hasonlítható, melyben a hálóhelyek és a kormányzófülke mellett található könyvtár, étkező, sőt, még egy szalon is. Hegyes orrával hajókat tud elsüllyeszteni, a hajótest pedig ellenáll akár az ágyúgolyónak is. A motort és az egyéb felszereléseket Nemo kapitány különleges és titkos találmánya látja el elektromos árammal. A fedélzeten található oxigén pedig több napra is elegendő, így csak ritkán kell feljönnie a járműnek a felszínre. A tengeralattjáró sebessége elérheti akár az 50 csomót is. Egészen pontosan a regény szerint a hajó 70 méter hosszú, 8 méter széles volt. Felülete 1011,45 m2, térfogata pedig 1500,2 m3.

„Leültünk a szalonban egy díványra. Szivarra gyújtottunk. A kapitány kiterített előttem egy finoman és gonddal kivitelezett rajzot. – Ez a rajz tünteti fel a hajó méreteit, professzor úr. Mint látja, hajóm alakja erősen elnyújtott, kúpban végződő henger: feltűnően hasonlít a szivarhoz. Ez bizonyult eddig a legalkalmasabb alaknak. A henger hosszúsága egyik csúcstól a másikig pontosan 70 méter; a legszélesebb keresztgerenda 8 méter. Az arány tehát nem pontosan 1:10, ahogyan a gyorsjáratú gőzhajókat építik, de a hajótest vonala elég hegyes, a víz alatti rész hajlata elég hosszú, úgyhogy a kiszorított vizet könnyen megosztja, semmi sem gátolja a haladásban. E méretekből könnyen kiszámíthatja a Nautilus felületét és köbtartalmát. Felülete 1011,45 négyzetméter, köbtartalma pedig 1500,2 köbméter, ami azt jelenti, hogyha a hajó teljesen alámerül, ezerötszáz köbméter vizet szorít ki, tehát a súly ezerötszáz tonna.” (Idézet a regényből)

Igaz, hogy a tengeralattjáró a valóságban nem létezett, mégis az amerikai haditengerészetnek volt egy “U.S.S. Nautilus” nevű tengeralattjárója, ami nem azonos a Verne regény Nautilusával.

De mi történt volna, ha a Nautilus például egy OK-650V típusú atomreaktorral működött volna? Akkor a tengeralattjáró a 20 000 mérföldet, azaz a körülbelül 110 000 km-es víz alatti utat 7 hónap helyett feleannyi idő alatt tette volna meg, egyetlen fűtőanyag-feltöltéssel. Sőt, míg a Nautilus önálló víz alatti működésének hossza maximum 5 nap, addig egy Jaszeny osztályú atommeghajtású tengeralattjáró 100 napig bírja. Nemo kapitány erről csak álmodhatott volna!

 


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére