Menu

Új atomerőművi blokk(ok) építése hazánkban

paksi atomerőmű - az országgyűlési határozatig vezető hosszú útA paksi atomerőmű jelenleg üzemelő négy blokkját 1982 és 1987 között helyezték üzembe. Időközben, a gazdaságosabb üzemeltetés érdekében végrehajtott, a biztonságvédelmi követelményeket maximálisan teljesítő módosításokkal elért teljesítménynövelést követően a blokkok teljesítménye 500 MW-ra emelkedett, így az erőmű beépített villamos teljesítőképessége 2000 MW.

 

Emellett az erőmű stratégiai céljai között szerepel a négy blokk üzemidejének 20 évvel történő megnövelése, így a blokkok üzemideje az eredetileg tervezett 30 év helyett 50 évre növekszik. A hazai nukleáris hatóság az egyes blokk esetében már 2012 végén megadta a 20 évre szóló üzemeltetési engedélyt.

A hazai villamosenergia-igények növekedését számításba véve a négy blokk beüzemelését követően már többször napirenden volt a paksi atomerőmű bővítése. 1989-ben a Magyar Villamos Művek Tröszt kezdeményezett egy új 1000-1200 MW villamos teljesítményű létesítését megalapozó előkészítő munkát, ezt követően pedig 1996-1997-ben a Magyar Villamos Művek Rt. (MVM) írt ki kapacitásnövelési tendert. A tervek alapvetően egy-két új blokk építéséről szóltak, de az akkori politikai viszonyok miatt ezek nem valósultak meg.

Jelentős fordulat 2008 áprilisában következett be, amikor a MVM akkori vezérigazgatója arról tájékoztatta a közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztert, hogy az ÁPV Rt. vezérigazgatója a pénzügyminiszter kezdeményezésére 2007. elején felkérte az MVM Zrt.-t az atomerőművi villamosenergia-termelés bővítésének a vizsgálatára.

Az MVM csoport 2007. július 31-én egy projektet alapított azzal a céllal, hogy foglalja rendszerbe, indítsa meg és vigye végig azokat a teendőket, amelyek támogatják a Kormányt az Atomtörvény 7.§ (2) szerinti parlamenti előzetes elvi hozzájárulás elnyerésében. A projekt Teller Ede ismert magyar származású amerikai atomfizikus nevét vette fel, aki sokat tett a reaktorok biztonságáért, és élete végéig nagy szimpátiával figyelte a paksi atomerőmű működését, mindenkinek meggyőződéssel ajánlva a nukleáris energetikát.

Innentől kezdődően a kormányzati gépezet beindult, elindultak azok a döntés-előkészítő munkák, amelyek az országgyűlési határozat meghozatalához szükségesek voltak.

2009. február 16-án az akkori miniszterelnök parlamenti beszédében bejelentette, hogy „szeretném tájékoztatni a parlamentet, hogy a kormánynak az a szándéka, hogy arra kérje az Országgyűlést, hogy még az idei év első félévében hozzon döntést arról, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitását egy átfogó fejlesztéssel megkétszerezzük”.

2008. március 11-i kormányülésen a Kormány tagjai támogatták a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium azon előterjesztését, melynek célja az Országgyűlés elvi hozzájárulásának a megszerzése a paksi atomerőmű telephelyén létesítendő új atomerőművi kapacitások létesítéséhez. Ezt követően az Országgyűléshez benyújtásra került a H/9173. számú határozati javaslat.

2009. március 18-án a Gazdasági és informatikai bizottság tárgyalta a H/9173. számú országgyűlési határozati javaslatot és egyhangúlag támogatta azt.

2009. március 30-án pedig a Környezetvédelmi bizottság tárgyalta a határozati javaslatot és szinte egyhangúlag (15 igen, 1 nem, 1 tartózkodás mellett) elfogadta.

2009. március 30-án történelmi pillanatnak lehettek tanúi az Országgyűlés képviselői, a meghívott vendégek és nukleáris szakma is, hiszen az Országgyűlés 330 igen, 6 nem, 7 tartózkodás mellett elfogadta a paksi atomerőmű telephelyén új atomerőművi blok(ok)k létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes, elvi hozzájárulás megadásáról szóló H/9173. számú OGY határozati javaslatot.

 


Hozzászólások

ugrás az oldal tetejére